Górcső alatt az országgyűlési képviselők

Nehéz, sőt talán lehetetlen feladat országgyűlési képviselőink munkájáról minden szempontból pontos, hiteles képet rajzolni. Számos tényező köt vagy éppen nem köt hozzájuk, vannak, akik személyesen ismerik őket, mások csak a híradásokban találkoznak velük, s az alapján ítélik meg őket. Kikerülhetetlen a személyes szimpátia kérdése, ahogyan az is, mennyire tudunk azonosulni az értékvilágukkal. A legtöbbet mégis a megnyilatkozásaikból tudhatunk meg róluk. Hogy pontosan mit csinálnak a Parlamentben, nyilvános adatok alapján fel lehet mérni. A felszólalások gyakorisága, azok hossza támpontot adhat, hogy felmérjük a tevékenységüket. Ezeket vettük górcső alá, az ez évi statisztika alapján.

Az első félévben 332 képviselő 5280-szor jelentkezett szólásra (technikai nélkül). Volt, aki hosszan, más röviden beszélt, egyesek papírból, s persze volt, aki anélkül. Voltak lendületes és kevésbé forró hangulatú „előadások”, de annyi biztos: 342 óra 33 perc és 40 másodperc jutott a beszédre. A listát a fideszesek vezetik 2020 felszólalással, a Jobbik képviselői 1256-szor kértek szót, a szocialisták 1053-szor, a KDNP-sek 517-szer. A Lehet Más a Politika öt felszólalója csalóka, hiszen immár függetlenek is ülnek a T. Házban, akik 429-szer jelentkeztek szólásra.
A frakcióvezetők közül a fideszes Rogán Antal beszélt a legtöbbször, harminckétszer, és a leghosszabban is, majd a jobbikos Vona Gábor, Harrach Péter (KDNP) és Mesterházy Attila MSZP-elnök következik. Orbán Viktor miniszterelnök harminckilencszer szólalt fel, majdnem két órát beszélt, minden esetben napirend előtt vagy az azonnali kérdések és válaszok órájában.

A Heves megyei honatyák idei aktivitása eltérő képet mutat. A legtöbbször, szám szerint 34-szer Mirkóczki Ádám (Jobbik) szólalt fel, összesen majd’ két és fél órán át kötötte le a Parlamentben ülők figyelmét, miközben a körözési nyilvántartási rendszerről és a Gárdonyi-emléknapról is szónokolt. E teljesítménnyel megelőzi a gyöngyösi születésű Jobbik-pártelnök, Vona Gábor eredményét, aki tizenhat alkalommal, összesen több mint másfél órán át beszélt, legtöbbször napirend előtt. Az egri Sneider Tamás 18 alkalommal 1 óra 19 percen át szónokolt.

A megyei toplista második helyét szűkebb hazánk egyetlen szocialista képviselője, dr. Sós Tamás foglalja el, aki 30 felszólalása során 2 óra 25 percen át beszélt. Visszatérő témája volt a felnőttképzés és a szakképzés átalakítása, új köznevelési rendszer. Heves megye KDNP-s honatyái közül dr. Lukács Tamás bizonyult aktívabbnak, aki ötször szólalt fel, míg párttársa, Habis László mindössze egyszer. Eger polgármestere napirend előtt a devizahitelesek megsegítéséért emelt szót, négy és fél percben.
Heves megye fideszes képviselői közül a legtöbb alkalommal (13) Herman István emelkedett szólásra, s összesen 36 percen át beszélt. Balázs József, a gyöngyösi térség országgyűlési képviselője 10 alkalommal nyúlhatott a mikrofonért, a Felső-Mátra áramszolgáltatásának a rendbetételét is szorgalmazta. Megyénk kormánymegbízottja, Horváth László és Hatvan polgármestere, Szabó Zsolt egyformán 8-szor szólalt fel, előbbi több mint 40 percen át beszélt, míg utóbbi egy minutum híján fél órát.

Szűkebb hazánk honatyái közül egyedül dr. Nyitrai Zsolt nem szólalt fel, míg Ivády Gábor függetlenként hatszor is. Legutóbb a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló általános vita kezdetekor. Akkor úgy fejezte be: szégyelli magát a vita színvonala miatt, annyira, hogy ott is hagyja a képviselőket a színvonallal együtt.