A hatvani önkormányzat nem mulasztott a nagygombosi gesztenyefák ügyében

Portálunkon két héttel ezelőtt foglalkoztunk a nagygombosi gesztenyesor ügyével. Akkor többek között azt írtuk, hogy a város képviselő-testülete 2014 novemberében minősítette helyi jelentőségű, védett természeti területté a nagygombosi gesztenyefasort. Ezért is értetlenkedtek sokan, amikor alig négy hónappal később favágók jelentek meg, és a gesztenyesor nagy részét – jegyzői engedéllyel – kivágták.

A 126 fából mindössze hat maradt meg. A közutasok a szakvéleményre hivatkozva azzal magyarázták az eljárást, hogy a vadgesztenyefák betegek voltak, a belsejük üregessé vált, és már csak a kérgük tartotta egyben azokat.

Cikkünkben megjegyeztük azt is, hogy az önkormányzat illetékesei 2015-ben már azzal érveltek, hogy a helyi védetté nyilvánítás idején valójában még nem ismerték a Magyar Közút szakértői véleményét a fák állapotáról. A legtöbb növényről kiderült, hogy balesetveszélyes lenne a megtartásuk.

Korábban még két másik szempont is elhangzott a fakivágás mellett. Egyrészt, hogy a balesetet szenvedők nem ütköznének az út menti törzsekbe, másrészt pedig az átfutó vadakat időben észre lehetne venni.

És bár a gesztenyefák védettsége kútba esett, a helyi önkormányzat vállalta, hogy facsemetéket telepít az út két oldalára. Azt is garantálták, hogy három évig gondozzák a vadgesztenyefa-csemetéket. A kitelepítés azonban csak részben történt meg, az út jelentős része pőre maradt. A gondozás hiányosságai miatt pedig a facsemeték többsége mára kiszáradt.

Írásunk megjelenését követően megkereste szerkesztőségünket Horváth Richárd polgármester, valamint Szinyei András, a KDNP országos elnökségének tagja és Smidné Vereb Julianna, a párt megyei szervezetének elnöke. Kifogásolták, hogy szerintük a hatvani témák nem kapnak kellő súlyt a híradásokban. Példaként említették a sportcsarnok ügyét vagy a kórháznak vásárolt vírustesztelő berendezést.

Ami a gesztenyesort illeti, a levél aláírói szerint a polgármester tisztázhatta volna, hogy három év gondos ápolás és pótlás után 2018-ban a területet átvette a közútkezelő, és utóbbit meg kellett volna kérdezni, hogy miért hanyagolták el a fasor gondozását. „Hatvant méltatlanul és mostohán kezelik” – fogalmaztak a levél szerzői, akik úgy vélekednek, a kereszténydemokrata szellemiségű városvezetés ezt nem érdemli meg.

Lapunk állandó szerzője, a kifogásolt cikket jegyző Litya László az alábbi megjegyzéseket fűzte az idézett levélhez: az egykori ikonikus nagygombosi gesztenyefasor védetté nyilvánítása dicséretes kezdeményezésként minősíthető, azt pedig nem állította, hogy a helyi önkormányzat mulasztott.

Ajánlókép fotó: H. Szabó Sándor