Papíron már megmentették - mi legyen a zsinagógával?

Mire használható egy zsinagóga, ami eredeti funkcióját már évek óta nem tölti be? Erre a kérdésre keresték a választ fiatal építészek Gyöngyösön, ahol az imaházban már régóta egy bútorbolt üzemel, ám ez is a végnapjait éli.

– A kevés pénzből, de annál nagyobb lelkesedéssel készült tervek arra is jók, hogy a gyöngyösiek felismerjék, milyen nagyszerű lehetőségek és értékek rejlenek a városukban – mondta Dévényi Tamás Ybl-díjas építész, aki szerint Gyöngyös elevenére tapintottak akkor, amikor a Határtalan építészet elnevezésű tábor résztvevőivel egy új formába öntött új funkciót kerestek a Fő tértől csupán egy-két perc sétára álló zsinagógának.

[caption id="" align="aligncenter" width="360"] A gyöngyösi zsinagóga alighanem az egyetlen az országban, amelyikben bútorbolt üzemel FOTÓ: Czímer Tamás
[/caption]

A szakember szerint az épület és az azt körülvevő környezet méltatlan az imaházhoz és a városhoz is. A határon innen és túlról a táborba érkező tíz fiatal építész úgy határozott, hogy szabadjára engedik fantáziájukat, majd megtervezik: szerintük hogyan lehetne méltóbb funkciót találni az ország második legnagyobb zsinagógájának. Ebben volt segítségükre konzulensként Prof. Dr. Klein Rudolf „zsinagógaszakértő”, valamint az év fiatal építésze, Valkai Csaba, illetve Pethő László Molnár Péter-díjas építész.

Az alkotótábor egyik szervezője, a gyöngyösi születésű Báry Anikó építész elmondta: társai egy hétig dolgoztak azon, hogy a zsinagóga szerepét újra gondolják. Az épület jellege ugyanis lehetőséget ad arra, hogy ne csak imaház szerepét töltse be. A zsinagóga, a katolikus templommal ellentétben, nem egy felszentelt hely.

A fiatal építészek terveit egy alkalmi kiállításon mutatták be. A munkatervek fele a művészeteknek engedné át a csarnokszerű épületet, ahol a későbbiekben kiállításokat szerveznének, de jutna hely a művészeti csoportoknak, valamint kávézónak, egy mozgatható színpadnak és egy olvasóteremnek is. Adottságaiból kifolyólag a zsinagóga alkalmas is lenne arra, hogy reprezentatív épület váljon belőle, ahol akár bálokat és hangversenyeket is lehetne szervezni. A fiatal építészek egy csoportja fürdőt, mások pedig mozgatható dobozokkal kialakítható vásárteret álmodtak a zsinagógába.

A kiállításon Bozsik István alpolgármestertől egyebek között megtudtuk: a Gyöngyösre szervezett alkotótábor éppen „kapóra jött”, mert fél évvel ezelőtt a zsinagóga tulajdonosa felajánlotta a városnak megvételre az épületet.

Németi László, a gyöngyösi önkormányzat főépítésze szerint az elképzelések többsége alkalmas a megvalósításra. A legnagyobb turisztikai vonzereje a fürdőnek lenne, de ha gyakorlatiasság szempontjából vizsgáljuk a tervezeteket, akkor a művészetek háza funkció a legreálisabb - vélekedett a szakember.