Rudolf csúnyán elárulta hűséges és jó katonáját

Most, hogy az egri vár 1552-es diadalának 460. évfordulójára emlékezünk, nem árt felidézni annak a korszaknak a sajátosságait, egyebek között azt, hogy egy másik legendás egri vitéz hazaszeretetéért sem járt annak idején köszönet. Ő Balásdeák István, aki az egri dicsőséges ostrom és a vár eleste közti negyvennégy év alatt a végvár egyik legkiválóbb katonája volt.

– Balásdeák István nagyon ifjan, gyerekvitézként kerülhetett az egri végvárba, 1557-ben már itt szolgált, ez tartott egészen 1592-ig – mondja dr. Csiffáry Gergely történész. – Az őseiről keveset tudtunk, egyes vélekedések szerint Balásdeák Istvánnak talán az apja, esetleg a nagybátyja lehetett Balásdeák Márton, a szintén jeles katona, aki 1566-ban Gyula vára védelmében esett el. Tény, hogy hősünk nagyon hamar és fiatalon kivívja az egri katonák tiszteletét, olyannyira, hogy 1583-ban még országgyűlési követnek is megválasztják, de mégsem lesz főkapitány, csupán a helyettességig viszi a szerény és népszerű ember.

– Ebben az évszázadban négy jelentősen ütközetet vívnak a kassai hadiút mentén fekvő Szikszónál – folytatja a történtek felidézését dr. Csiffáry Gergely –, és az egri katonát ott találjuk az 1592-es ütközetben is. Ez a magyar haderők számára mellesleg fekete nap, ugyanis július 20-án szinte a teljes gyalogságot elpusztítja a török, 300 egri vitéz hal meg, Balásdeák István pedig fogságba esik. A magyarok veszteséglistáját mutatja, hogy a szikszói csatában annyi egri vitéz veszti életét, mint Eger 1552-es ostromának 38 napja alatt! Prépostvári Bálint egri főkapitány leveléből ismerjük a csata leírását, sőt azt is, hogy a hadvezér elesett és fogságba esett harcosai közül legjobban Balásdeák István elvesztését fájlalja.

Az egri katona ősszel már Konstantinápolyban van, ahová 24 rabtársával és száz elesett magyar vitéz fejével együtt érkezik. Szultáni fogoly, avagy státuszfogoly lesz, ami azt jelenti, hogy az illetőt váltságdíjért nem lehet kiváltani, legfeljebb valamely előkelő és szultánnak is fontos török főemberért lehet kicserélni. Öt évet tölt az elhíresült Héttoronyban, rabtársai és a törökök alamizsnái segítik a túlélését.

– Fogsága idején Balásdeák István már családos ember – említi meg a történész –, a felesége Hobordaneczky Katalin, lánya Borbála, későbbi Zsegnyei Miklósné. Az itthon maradtak jövedelmét a Jászapátin lévő birtokaik jelentik. Az uralkodó azonban elárulja legjobb vitézét. Rudolf király Balásdeák pénzzel járó hivatalát, a jász kapitányi címet ugyanis odaadja Jászapáti Horváth Györgynek, mondván, hogy Balásdeák most török rab, tehát polgári értelemben halottnak kell őt tekinteni. Egyébként a kor szokása volt, hogy a sebesült vagy beteg katona sem kapott a felépüléséig rendes zsoldot. A katona kiszabadulása végül is Pálffy Miklós főgenerálisnak köszönhető, aki fogolycserével, Hasszán koppányi bég ellenében kiváltja Balásdeákot, és biztosít neki Nagycétényben egy lovagtiszti állást, amelyért fizetést ad neki, mégpedig nem is keveset, mert száz ló, azaz száz ló tartása után kapja a pénzét. Az egri katona sorsa tovább már nem követhető, de feltételezni tudjuk, hogy az öt, fogságban töltött év annyira meggyengítette egészségi állapotát, hogy nem sokkal később elhunyt.

Bár Balásdeák István sem az 1552-es, sem az 1596-os egri ütközetben nem vesz részt, a kettő között eltelt négy évszázad egri végvári életének kitűnő harcosa és jelleme. Sorsa, hogy bajba kerülésekor saját uralkodója mond le róla, és nyilváníttatja polgári halottá, pedig a korszakban egyáltalán nem számít ritkaságnak. A dicső évtizedekben az emberi gyarlóság sem került szegre...