2022.11.05. 05:50

Halálos daganatokat gyógyított meg egy új rákterápia

Címkék#Gyógyítás #rák gyógymódja #kutatás

Három vagy annál is több kezelésen átesett daganatos betegeken segített az AKT fehérje egy ritka mutációját célzó új daganatellenes szer, az ipatasertib. A kísérleti módszer több, mint bíztatónak tűnik.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

A kísérleti szer hatását felmérő 2-es fázisú klinikai vizsgálatba 32, különböző fajta daganatokban szenvedő beteget vontak be. A daganatok közös jellemzője az volt, hogy növekedésük az AKT jelátviteli fehérje egy ritka mutációjához, az E17K aminosavcseréhez volt köthető, ezért

a kutatók abban bíztak, hogy a már több sikertelen kezelésen átesett betegeken a szájon át adható új AKT-gátló molekula, az ipatasertib esetleg hatékony lehet.

Az NCI-MATCH néven futó vizsgálat eredményeit az EORTC, NCI és AACR rákkutató szervezetek által közösen rendezett barcelonai Molekuláris Célpontok és Rákterápeutikumok Szimpóziumán mutatták be. Az előadásból az derült ki, hogy az ipatasertib klinikailag jelentős aktivitással bír ezekben a többszörösen előkezelt betegekben.

A 32-ből 7 betegben a daganat zsugorodott. További 18 betegben (56%) pedig stabilizálni sikerült a betegséget, vagyis a tumor nem zsugorodott ugyan, de nem is nőtt

– összegezte Carolyn McCourt, a Washington Egyetem nőgyógyászati onkológusa.

Az Egyesült Államokban zajló klinikai vizsgálatot az ECOG-ACRIN Rákkutatási Csoport vezeti a Nemzeti Rákkutató Intézettel és a Nemzeti Egészségügyi Intézethálózattal együttműködésben, az NCI Nemzeti Klinikai Vizsgálati Hálózata közreműködésével. Az NCI-MATCH klinikai vizsgálat 39 párhuzamosan futó klinikai karon zajlik, és célja annak meghatározása, hogy a betegek milyen arányban adnak objektív – részleges vagy teljes – választ a kísérleti kezelésekre. Az előre lefektetett szabályok szerint a 16%-nál magasabb összesített válaszráta egy kísérleti karon azt jelzi, hogy az adott kezelés további, szélesebb körű klinikai kipróbálásra érdemes.

A 22 százalékos válaszarány klinikailag igazolja, hogy az AKT1 E17K mutációjával bíró betegek jól reagálhatnak az AKT-gátlószerekre, és a kapott biztató adatok indokolják a további kísérleteket"

A résztvevők 28 napos ciklusokban napi egyszer 400 mg szájon át bevehető ipatasertibet kaptak addig, amíg a daganatuk újból növekedésnek nem indult, vagy tolerálhatatlan mellékhatások nem jelentkeztek.

Bár teljes gyógyulást egyik betegnél sem sikerült elérni – ami ebben a többszörösen kezelt, előrehaladott betegcsoportban nem is volt várható –, összesen hét (négy mellrákos, egy méhtestrákos, egy végbélrákos és egy nyálmirigyrákos) betegben részleges választ tapasztaltak. A betegek medián túlélése a kezelés megkezdésétől számítva 18 hónap volt; 44 százalékuknál a betegség súlyosbodását fél évig sikerült megfékezni.

Az eredmények ismertetésének pillanatában két páciens még kapta a kezelést; ők eddigre 19, illetve 26 hónapig éltek túl az új gyógyszer segítségével.

Az bizonyos, hogy valami ígéreteset találtunk, de további klinikai vizsgálatokban kell majd tisztáznunk, miért volt az, hogy egyes betegek egyáltalán nem válaszoltak a kezelésre, míg másoknál a terápia hosszú időre megakadályozta a tumor növekedését

– mondta el McCourt. – Terveink szerint további elemzéseket végzünk a tumorszöveteken, hogy kiderítsük, van-e még más olyan molekuláris tényező, amely segít megjósolni, melyik betegnél várható terápiás válasz az új szerre."

A teljes cikk ide kattintva, az Origo tudomány rovatában olvasható.