2019.08.28. 10:30
Két szerző életműve előtt tiszteleg az idei Film Maraton
Idén a film és a zene kapcsolódási pontjait keresi a találkozó. A szervezők ebben a szellemben hívták meg Michael Nyman zeneszerzőt, aki a sokszoros Oscar-díjas A zongoralecke című film zenei betéteit is jegyzi.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Kurucz Árpád
Nemzetközi sztárokkal várja a nézőket a harmadik Klasszikus Film Maraton, a gazdag filmes hagyományunk továbbélését és modernizálását célzó filmfelújítási program egyhetes ünnepe. A mustrán szeptember 4. és 11. között negyven olyan filmet láthatunk, amelyet az elmúlt három év alatt restauráltak.
A fesztivál vendége lesz a francia vígjáték sztárja, Pierre Richard, Michael Nyman világhírű filmzeneszerző, eljön Udo Kier német származású amerikai színész és Magda Vásáryová színésznő is,
akit Jirí Menzel Sörgyári capricciójának főszereplőjeként ismert meg a hazai közönség – olvasható a Magyar Nemzet írásában.
A Magyar Nemzeti Filmalap-Filmarchívum teljes modernizálását célzó terv feladata, hogy a magyar filmeket nemzeti digitalizálási program révén átmentse az utókornak. Az elmúlt években felújított filmek reprezentálására, mintegy hagyományteremtő céllal, olyan alkalmat szerettünk volna létrehozni, ahol elsősorban a magyar restaurált filmeké a főszerep, de ezzel egyidejűleg meghívhatjuk más európai országok filmtörténetileg fontos filmjeit is – tájékoztatta a lapot Ráduly György, a filmarchívum igazgatója.
Három év alatt hetven film újult meg a magyar filmtörténet nagyjai közül, köztük Sára Sándor munkái, Fábri Zoltán 14 filmje, Szabó István valamennyi játékfilmje, Jankovics Marcell több animációs munkája, de nemcsak életművek, hanem egyedi jelleggel például a nyolcvanas évek zenei világát idéző Kopaszkutya, Szomjas György munkája is új formát kapott.
A film maratonra ezekből a kópiákból negyvenet hoz el a filmarchívum a nézőknek, és összesen 48 magyar filmet vetítenek majd a mustra nyolc napja alatt.
Idén a film és a zene kapcsolódási pontjait keresi a találkozó. A szervezők ebben a szellemben hívták meg Michael Nyman zeneszerzőt, aki a sokszoros Oscar-díjas A zongoralecke című film zenei betéteit is jegyzi.
Szeptember 9-én, 19.30-tól a Szent István-bazilika előtti téren Nyman személyesen vezeti be a nézőket az általa komponált, az Ember a felvevőgéppel című 1929-es némafilmhez írt zenébe.
A magyar filmzeneírókra is fókuszál a film maraton. Ráduly György kiemelte, hogy Rózsa Miklós háromszoros Oscar-díjas filmzeneszerző (Hitchcock Elbűvölve, George Cukor Kettős élet, Sam Zimbalist: Ben-Hur) neve éppúgy az alapműveltségünk részévé kell hogy váljon, mint Kozma Józsefé, akinek európai filmtörténetben jegyzett alkotásait mutatja be a mustra.
E két szerző életműve előtt tiszteleg a szemle.
Afféle filmzenei körsétára invitáljuk a nézőt, körüljárva a film és a zene közel 125 éves történetét.
Igyekeztünk különböző korszakokat úgy bemutatni, hogy helyet kapjanak a magyar filmzeneszerzők: Márkus Alfréd, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Cseh Tamás, Másik János jegyzett filmzenéi is ott vannak a válogatásban, és „véletlen” magyar vonatkozások is felbukkannak.
Ilyen a Mindhalálig zene, amelynek az egyik gyerekfőszereplője volt magyar színész – vezetett be a programokba Ráduly György.
Elmondta, a meghívottakkal évről évre a nemzetközi kötődést is erősítik, hiszen a filmarchívumok világszövetségének 120 tagja van, amely kollegiális rendszerben működik.
Ez a partneri szövetség arra is jó, hogy elveszett vagy annak vélt magyar filmekre bukkanjunk. Legaktuálisabb példa a közelmúltban Amszterdamban előkerült Munkászubbony című 1914-es magyar film, amelyet most restaurálunk és valószínűleg az egyetlen olyan film, amelyben Hegedűs Gyula játékát láthatjuk majd.
Vagy ilyen az osztrák filmarchívum által felajánlott Rabmadár című német film is, amelyet magyar alkotók, Sugár Pál és Lázár Lajos jegyeznek és Turay Ida is játszik benne. A film hazai újra felfedezésének örömére nemcsak levetítjük ezt a munkát a fesztiválon élő zongorakísérettel, de a Filmarchiv Austriának köszönhetően a filmarchívumunk gyűjteményébe kerül az egyetlen fennmaradt teljes hosszúságú kópia, ami majd a digitális restaurálásnak az alapja lesz – hangsúlyozta az igazgató.
Nemzetközi sztárok sora érkezik a film maratonra: szeptember 6-án 16 órakor a francia vígjáték népszerű alakjával, Pierre Richard-ral találkozhat a néző a Félénk vagyok, de hódítani akarok (1978) vetítése előtt az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Aznap este 19.30-tól a Szent István téren ingyenes szabadtéri vetítésen láthatják a nézők a Magas szőke férfi felemás cipőben (1972) című vígjátékot, a film előtt Pierre Richard üdvözli a közönséget.
A mustrára látogat az elmúlt évek egyik legfontosabb német színésze, Udo Kier is. A színész a Fast Forward program szervezésében, a Színház és Filmművészeti Egyetemmel együttműködésben tart előadást szeptember 8-án 16 órától az Ódry Színpadon, majd 18 órától a Bódy Gábor rendezte, Udo Kier főszereplésével készült Psyché (1980) frissen felújított kópiáját vetítik az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A közönség a film eddig nem látott próbafelvételeiből is láthat egy rövid részletet.
A Sörgyári capriccio vetítésére érkezik szeptember 5-én Magda Vásáryová, akivel a felvidéki magyar színésznő, Kerekes Vica beszélget a vetítés előtt.
A rendezvény záróakkordja Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmje lesz szeptember 11-én, amelyre szintén nemzetközi sztárt hívtak meg a szervezők: Johanna ter Steegét, a film főszereplőjét látják vendégül.
A tavalyi maratonhoz hasonlóan idén is lesznek ingyenes szabadtéri vetítések a budapesti Szent István téren, ahol a már említett filmek mellett az Evita, a Fehérlófia, a Queen 1986-os budapesti koncertfilmje és az István, a király is látható lesz. Egerben is átveszik a programok egy részét és a Győri filmnapok is válogatást állított össze a restaurált magyar filmekből.
Ráduly György az idén a Puskin mozival is bővülő, öt helyszínen zajló mustráról elmondta, hogy a film maraton nemcsak eszköz arra, hogy felhívják a filmtörténetünk továbbélésének szükségességére a figyelmet, de küldetés is, hogy igényt teremtsenek a régi művek iránt, és generációról generációra az általános műveltség részévé tegyék a hazai filmet.
Borítókép:
Ráduly György, a filmarchívum igazgatója
Forrás: Magyar Nemzet / Kurucz Árpád