Ulysses

2021.05.12. 07:40

Új köntösben jelent meg James Joyce megkerülhetetlen klasszikusa

Már a könyvesboltokban James Joyce megkerülhetetlen klasszikusa, a monumentális Ulysses. Jelen kiadás Joyce először 2012-ben megjelent új fordítását tartalmazza: Szentkuthy Miklós fordítását a Magyar James Joyce Műhely tagjai, Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Szolláth Dávid dolgozták át.

James Joyce (1882-1941), écrivain irlandais. Paris, 1934. LIP-5258-009 (Photo by © Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP)

Forrás: AFP / Lipnitzki / Roger-Viollet

Fotó: Roger-Viollet via AFP

Néhány gondolat a világirodalom egyik legnagyobb könyvének kapcsán:

Joyce művében az európai kultúra abban a pillanatban látható, amikor irtózatos robajjal hullik, omlik szerteszét, s csak a törmelékek, a romok utalnak arra, hogy mindez valaha, ha egyáltalán, egységes egészként működött. Thomas Mann a zárt forma, James Joyce a nyitott forma apostola. Thomas Mann a hit mitikusa, s ezért olyan komoly, James Joyce a hitetlenség mitikusa, s ezért olyan derűs – Nádas Péter, 1978/2000

Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgatóerő vagy központi probléma – Hamvas Béla, 1930

Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész – Szerb Antal, 1941

Noha Joyce megszállottja a reklámközhelyekből, handlékból és szirupos érzelgésből összeragadt Dublin városának, érdeklődése mégis egyetemes: az egész világ, az egész és örök ember érdekli, nem egyetlen osztály, vagy egyetlen korszak. Teljesen különbözik a századforduló naturalizmusától abban is, hogy műve tele van formajátékkal: minden fejezet más és más kompozíciós ötlettel dolgozik. Van dráma és van egy szuszra leírt belső monológ, van viktoriánus-érzelmes stílusparódia és van egy óriás katekizmus – műve realitástartalma így sokkal, de sokkal inkább érvényesül, mint ha egyenletes regényformába öntötte volna Szentkuthy Miklós, 1947

Borítókép: James Joyce 1934-ben, Párizsban

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!