2017.08.31. 18:49
Évi száz új mentőautó beszerzéséről döntött a kormány
Lázár János kancelláriaminiszter a csökkenő beiskolázási terhekről, a kútfúrás ingyenessé tételéről és a kistelepülések fejlesztéséről is beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Elmondta: a magyar kormány az Európai Uniótól a határvédelmi költségek felének megtérítését kéri.
Budapest, 2017. augusztus 31. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. augusztus 31-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Jelentősen csökkentek a beiskolázási terhek
Jelentősen csökkentek a családok beiskolázással kapcsolatos költségei – mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön Budapesten a kezdődő tanévvel összefüggésben. A miniszter kiemelte: már 9 évfolyamon kapják ingyen a tankönyveket a diákok, több mint egymillióan. Hangsúlyozta továbbá, hogy a gyermekek több mint fele ingyenesen étkezik az oktatási rendszerben.
Lázár János arról is szólt, hogy a pedagógusok bére átlagosan 3,5 százalékkal nő szeptembertől. Beszélt emellett a napokban bejelentett iskolafelújítási programról és a gyermekek nyári táboroztatásáról is. „Felkészültünk az iskolakezdésre” – jelentette ki a miniszter, jelezve: a szocialisták által készített utolsó költségvetéshez képest 555 milliárd forinttal költenek többet oktatásra 2018-ban.
Közölte egyúttal: folyamatban van az oktatási kerekasztal újjászervezése, hiszen a következő negyedév egyik fontos oktatáspolitikai feladata az új nemzeti alaptantervvel kapcsolatos szakmapolitikai egyeztetés.
Nagy volumenű mentőautó-beszerzésről döntött a kormány
Ötmilliárd forintot fordít a kormány a mentőautók megújítására – közölte a miniszter. Kifejtette, hogy évente 100 új mentőautó beszerzését tervezik a park folyamatos megújításához.
A tárcavezető jelezte azt is, javasolják a parlamentnek, hogy azokon a településeken, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat, ott 80 méter mélységig ingyenesen, engedély nélkül lehessen kutat fúrni. Ez az ország 88 százalékát érinti – tette hozzá.
Lázár János arról is tájékoztatott: 152 kistelepülési önkormányzat fejlesztéseihez járulnak hozzá. Ez egyebek mellett utak, járdák, óvodák, játszóterek megújítását teszi lehetővé. Meghosszabbítják a településképi kézikönyvek elkészítésének határidejét is, erre október 31. helyett december 31-ig lesz lehetőségük az önkormányzatoknak.
A kormány döntései közé sorolta, hogy új öntözőrendszert építenek ki 27 ezer hektáron a mezőhegyesi ménesbirtokon, és négy orvosi egyetem többlettámogatást kap. A kabinet arról is határozott, hogy a Seuso-kincseket Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen állítják ki, ennek megszervezéséhez 300 millió forintot biztosítanak.
Elmondta: a kormány 622 millió forintot biztosított arra, hogy támogassa a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 500 millió forintos iraki segélyprogramját, továbbá a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot Palesztinában és Jordániában, valamint a szíriai Aleppó keleti felében.
Arra az újságírói felvetésre, hogy sajtóhírek szerint 2023-tól csak a közszolgálati egyetemen szerzett államtudományi diplomával lehetne bizonyos államigazgatási vezetői állásokat betölteni, a miniszter úgy reagált: még nincs végső döntés, de a kormány szerint olyan rendszert kell kialakítani, amelyben bizonyos álláshelyeknél alkalmazási feltétel, egyes helyeken pedig előny lenne az államtudományi egyetemi diploma.
Újságírói felvetésre közölte: készek felvetni az UNESCO-nál, hogy a Fiumei úti nemzeti sírkert és a hozzácsatolt Salgótarjáni úti zsidó temető legyen a világörökség része.
Az EU-tól várja a kormány a határvédelmi költségek felének megtérítését
Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia. Így a magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az uniónak is ki kell vennie a részét – mondta, kérdésre pedig jelezte: ha Brüsszel fizet, a pénz visszakerül a költségvetésbe.
„Azt szeretnénk, ha végre nemcsak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás, hanem konkrét tettekben is”
– jelentette ki.
Hangsúlyozta: Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát az Európai Unió schengeni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pedig – amit a magyar adófizetők finanszíroztak – Magyarország nemcsak saját magát, hanem a kontinens minden polgárát védi az illegális bevándorlók áradatával szemben.
Nem túlzás azt állítani – fogalmazott –, hogy az európai állampolgárok biztonságát a magyar rendőrök, katonák is védik.
Beszámolt arról is, hogy a bizottság már jó néhány országnak segítséget nyújtott, Görögország az ígért 1 milliárd euró felét már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária 100 millió euróban részesül. Ideje, hogy Magyarország is benyújtsa kérését – mondta.
Lázár János közölte: egybevág a magyar állásponttal a líbiai táborépítés terve, továbbá a származási országba való visszaküldés és a bevándorlás okai megszüntetésének célja is. A magyar kormány már két éve hot spotok felállítását javasolta, e helyeken várakozásra, az eljárások betartására kényszerítenék a migránsokat – tette hozzá.
Megerősítette azt is, hogy a kormány március 7-ig meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely szeptember 7-én járt volna le. Kifejtette, hogy tegnapig 773-an lépték át illegálisan a magyar határt, a kerítés nélkül a számok a két évvel ezelőttiekhez is hasonlíthatnának.
A tárcavezető arról is beszélt: Lengyelországgal szemben „hadjáratot indított” és kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság (EB) és Németország. Magyarország támogatásáról biztosítja a lengyel népet és kormányt – szögezte le.
A kvótaper kapcsán elmondta: ha az Európai Bíróság jövő héten várható döntése után a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal vagy kételyei lesznek, az ügy újra a bíróság elé kerül, hiszen a jelenlegi per még csak arról szól, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak vagy sem.