Phenjan szerint Tokió hamarosan elpusztíthatja önmagát

A Koreai-félsziget megosztottsága mindenkinek kényelmes

a konfliktus eszkalálódása viszont senkinek – mondta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az M1-en.

Donald Trump amerikai elnöknek a kampányidőszakban nem volt stratégiája a térséggel kapcsolatban, de az az igazság, hogy elődje, Obama „húzd meg, ereszd meg!” stratégiája sem volt igazán sikeres – mondta a szakember.

Az észak-koreai vezetés céljai sem pontosan ismertek – fűzte hozzá.

Szenes Zoltán azzal a sajtóhírrel kapcsolatban, hogy az amerikai hadsereg megzavarhatja-e az észak-koreai rakéták irányítását, elmondta: a világ öt legnagyobb kiber-, illetve hacker-nagyhatalmának tartott Kína, Oroszország, USA, Irán és Nagy-Britannia birtokában lehet ilyen képességeknek, de még az Egyesült Államok rakétavédelmi, illetve ezzel kapcsolatos kiber-rendszerei sem százszázalékosak.

A kérdés fontosságát jelzi, hogy Trump nemrég rendelte el önálló kiberparancsnokság felállítását az amerikai fegyveres erőkön belül.

Phenjan tovább fenyegetőzik

Szerdai vezércikkében a KCNA észak-koreai állami hírügynökség azt írta: „Japán elszánta magát arra, hogy teljes mértékben támogassa gazdája Észak-Korea elleni tevékenységét”.

Az észak-koreai hírügynökség „komoly fenyegetésnek” nevezte a szövetségesek „katonai összekapcsolódását”. A KCNA hangsúlyozta: Japán nem veszi észre, hogy a saját vesztébe rohan.

Észak-Korea kedden végzett el egy újabb tesztet, és ennek során a rakéta a japán Hokkaidó sziget felett elrepülve a Csendes-óceánba csapódott.

Szerdán bejelentették, hogy az előző napi rakétakilövést továbbiak követhetik, és ezek célpontja ismét valahol a Csendes-óceánban lesz. Phenjan saját bevallása szerint az újabb rakétateszt időpontjául azért választotta augusztus 29-ét, mert Tokió 1910-ben ezen a napon csatolta magához hivatalosan Koreát.

A keddi rakétakilövést követően Onodera Icunori japán és James Mattis amerikai védelmi miniszter egy csütörtöki telefonbeszélgetésükben megegyezett arról, hogy az eddiginél is nagyobb, nyilvánvaló nyomást kell gyakorolni Észak-Koreára nukleáris és rakétaprogramja miatt. A japán tárcavezető azt mondta: ennek eszközei lehetnek az újabb közös hadgyakorlatok.

Onodera elmondta: kérte az Egyesült Államok segítségét az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez Japánban.

A japán védelmi minisztérium csütörtökön a védelmi költségvetés 160 millió dolláros (több mint 42 milliárd forintos) bővítését szorgalmazta annak érdekében, hogy nagyobb sebességű és hatótávolságú rakétákat tudjanak kifejleszteni elsősorban az észak-koreai fenyegetés ellen, de amiatt is, hogy Japánnak területi vitája van Kínával. A japán fegyverarzenál legnagyobb hatótávolságú rakétája sem vethető be még egy csupán 300 kilométerre lévő célpont ellen sem.

Tokió és Washington folyamatos telefonos kapcsolatban áll az elmúlt napok eseményei miatt: Abe Sindzó japán kormányfő többször beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és elmondása szerint nézetük „teljesen megegyezett” az észak-koreai fenyegetésre adandó válaszlépésekről. Kono Taro japán és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is konferenciabeszélgetést folytatott, amelyben megerősítették együttműködésüket az ENSZ Biztonsági Tanácsában újabb szankciók érdekében. Ezeknek a kárvallottjai a külföldön dolgozó észak-koreai alkalmazottak, az olajellátás és a textilexport lehetnek.

Borítókép: Egy észak-koreai rakétakilövésről szóló tudósítást néznek az emberek a szöuli központi pályaudvar egyik tévéképernyőjén 2017. augusztus 29-én, miután Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel reggel, amely átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. A képernyőn Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára (k) látható. (MTI/AP/Ahn Jang Dzsun)