2017.10.31. 23:46
Áder János: nálunk már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát
Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Áder János a megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát. Mint mondta, „alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát”.
Tordán arról is rendelkeztek, hogy a vallás szabadsága „nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól, és hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető”. Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy „uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett” – tette hozzá Áder János. Hangsúlyozta:
A 16. században kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.
Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és „a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek” közös története „a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával” van tele.
Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.
„Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk”
- hangsúlyozta Áder János.
Angela Merkel a wittenbergi városházán rendezett megemlékezésen beszédében kiemelte, hogy minden hívőt és vallási közösséget megillet a vallás szabadságának és zavartalan gyakorlásának joga, amelyet meg kell védeni a vallási fanatizmustól és a becsmérléstől is.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette: gondoskodni kell arról, hogy „mindenki vallási meggyőződése szerint élhessen a diszkrimináció veszélye nélkül”. Rámutatott: mindez „csak akkor működik, ha általánosan elfogadott, mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján élünk”.
Borítóképünkön Áder János wittenbergi beszédét mondja. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
