Ombudsman: nem ütköznek az alapjoggal az örökbefogadás szabályai

Székely László konkrét ügyeket vizsgálva arra jutott, nem tekinthető alapjogi szempontból visszásnak az, hogy a törvényalkotó megállapítja a gyerek és a lehetséges örökbefogadó szülő közötti korkülönbség minimális és maximális mértékét. Ezt a gyermek jogainak és érdekeinek védelme indokolja.

Az életkori különbség mértékével kapcsolatban a biztos kiemelte, hogy ez alapvetően nem alkotmányossági kérdés: a törvényalkotó megteheti, hogy a várható élettartamot és más társadalmi fejlődési irányokat figyelembe véve csökkenti, növeli vagy fenntartja a lehetséges korkülönbséget.

Azt is rögzítette a jelentésben, hogy napjainkban a gyermekvállalás időpontja kitolódott, ami önmagában alapul szolgálhat a jogalkotó által meghúzott normatív határvonal megváltoztatására. Elképzelhető olyan helyzet, mikor a gyermek legjobb érdekét éppen a nevelőszülő általi örökbefogadás szolgálja. Ezt azonban minden esetben egyedileg kell vizsgálni, diszfunkcionális lenne, ha a nevelőszülő automatikus előnyt élvezhetne az örökbefogadáskor.

A biztos az egyedi ügyekben tett intézkedései mellett felkérte az emberierőforrás-minisztert, hogy kezdeményezze az örökbefogadásra alkalmassá nyilvánító határozatok kötelező tartalmi elemeinek jogszabályi rögzítését. Azt is ajánlotta, hogy a nevelőszülői képzés szakmai programjának felülvizsgálatakor nagyobb hangsúlyt kapjon a figyelemfelhívás az életkori különbségre és indokaira, valamint arra, hogy a nevelőszülőség célja alapvetően nem az örökbefogadás.

Javasolta, hogy szakmai oldalról fontolják meg annak felülvizsgálatát, hogy indokolt-e az a szabály, amely alapján 25 éves kor alatt nem lehet örökbe fogadni, valamint azt, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti korkülönbség nem lehetne-e 45 évnél több.