Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget

A vezérkar úgy fogalmaz, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntést hozott a „hadiállapot jogi helyzetének” bevezetéséről, és ennek alapján a hadsereg főparancsnoka utasítást adott a hadsereg teljes harckészültségbe helyezéséről. A védelmi minisztérium közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) is készültségbe helyezték.

Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az „orosz agresszió” miatt hétfőn 16 órára – közép-európai idő szerint 15 órára – összehívja a parlament rendkívüli ülését.

Porosenko: Ukrajna nem akar háborúzni

A hadiállapot bevezetését hatvan napos időtartamra még az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke javasolta, amit Petro Porosenko államfő is támogatásáról biztosított.

Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfőn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent „hadüzenetet”.

„Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be”

- szögezte le. Az elnök azt javasolta, hogy a parlament zárt ülésen tárgyalja meg a kérdést.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

Vasárnapi előzmények

Amint azt megírtuk, az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette az orosz akciót.

Moszkva: Kijev provokált

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) vasárnap esti közleményében azt állította: megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a „provokációt” Kijev készítette elő és szervezte meg, és hamarosan nyilvánosságra is hozza. A közleményben a biztonsági szolgálat elismeri, hogy fegyvert használt, mégpedig azzal a céllal, hogy ezáltal megállásra kényszerítse a Moszkva szerint illegálisan orosz területi vizekre behatolt ukrán hajókat, amelyek nem vették figyelembe a megállásra való felszólítást, és „veszélyes manővereket” hajtottak végre.

A NATO és az EU önmérsékletre int

Oana Lungescu, az észak-atlanti szövetség szóvivője vasárnap esti nyilatkozatában elmondta: „A NATO figyelemmel kíséri az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál kialakuló helyzetet, kapcsolatban vagyunk az ukrán hatóságokkal. Önmérsékletre és a feszültség csökkentésére szólítunk fel.” A szóvivő hangsúlyozta, Oroszországnak biztosítania kell az ukrán kikötők akadálytalan megközelítését „a nemzetközi jognak megfelelően”. Hozzátette:

A NATO teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét, beleértve hajózási jogát felségvizein.

Ugyancsak önmegtartóztatásra intette a feleket az Európai Unió is. A szervezet külügyi szolgálatán keresztül nyilvánosságra hozott közleményében hangsúlyozza: az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál „veszélyes mértékben fokozódott” a feszültség, a mostani események azt bizonyítják, hogy a stabilitás hiánya és a feszültség elkerülhetetlenül növekszik, amikor figyelmen kívül maradnak a nemzetközi együttműködés alapvető szabályai.

Hangsúlyozták: a Kercsi-szoroson át a Krím-félszigetre vezető híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült, amely az ország önállóságának és területi egységének megsértését jelenti. Mivel a híd korlátozza a hajók áthaladását a szoroson az Azovi-tengeren található ukrán kikötőkbe, és mivel Moszkva szigorította a tengeri közlekedés ellenőrzését, az EU reményét fejezte ki, hogy Oroszország visszaállítja a szabad áthaladás lehetőségét a Kercsi-szoroson. Hozzátették:

Az Európai Unió sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a Krím-félsziget jogellenes orosz megszállását.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el a lépés jogosságát.

Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Sürgősséggel összeül hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megtárgyalja az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus fejleményeit. Az AFP diplomáciai forrásokra hivatkozva hétfőre virradóra jelentette, hogy a testület ülését mind orosz, mind ukrán kérésre hívták össze délutánra.

Borítókép: Petro Porosenko ukrán elnök (k) vezeti az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését Kijevbennovember 25-én éjjel