Varga Mihály: adósok vagyunk a málenkij robot részleteinek tisztázásával

Az Óbudán felállított központi emlékműnél tartott megemlékezésen a pénzügyminiszter kiemelte:

több mint 100 ezer embert vittek el a Kárpát-medencéből, harmaduk soha nem tért vissza, de adósok a pontos számadatokkal is.

Elmondta: rettenetes idő rettenetes eseményére emlékeznek, amelyről már 1944 decemberében megjelent a parancs, és a német származású munkaképes embereket elkezdték mozgósítani, hadbírósággal fenyegetve az ellenszegülőket.

Mivel a németek közül nem sikerült elegendő embert összeszedni, a gyanútlan lakosokat kezdték összefogdosni azzal a mondással, hogy egy kis munkára viszik el őket. Ez azonban hazugság volt, és ezt a katonák is tudták: internálásra küldtek magyarokat, németeket, ruszinokat és szlovákokat – mondta Varga Mihály, aki hozzátette:

„Aki visszatért, nem beszélhetett arról, ami történt. Dermesztő csönd volt az emlékezés.”

Menczer Erzsébet volt fideszes országgyűlési képviselő beszédében azt mondta, akik túlélték a haláltáborokat, a kitelepítést és hazatértek, nem beszélhettek arról, mi történt velük, azt ugyanis államtitokként, tévedésként aposztrofálták, és

megtorlással kellett szembenéznie annak, aki beszélni mert.

Hozzátette: merőben megváltoztatta ezt a helyzetet az, hogy a parlament az ő kezdeményezésére jelentős többséggel 2012-ben emléknappá emelte az áldozatokra való emlékezést, mivel a korábbi kormányok mindössze annyit tettek, hogy „kegyesen tudomásul vették” a szigorúan magánjellegű megemlékezéseket.

A rendezvény végén megkoszorúzták az Óbudán felállított emlékművet.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Szovjetunióba hurcolt politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az áldozatok óbudai emlékművénél 2018. november 24-én