Migrációs konferencia

2019.03.23. 20:01

Izraeli tábornok: az igazi probléma a muszlim bevándorlás

A migrációról szól az a háromnapos nemzetközi konferencia, amelyet péntektől vasárnapig tartanak a Mathias Corvinus Collegium szervezésében a budapesti Várkert Bazárban. A rendezvényen a hazai és külföldi politikai és tudományos közélet jelentős szereplői részletesen elemzik a migráció kérdését, és megoldást is keresnek a problémára.

A tanácskozás szombati napjáról szóló beszámolónkat alább olvashatják. A friss megszólalások összefoglalói mindig az oldal tetején kapnak helyet. A fórum pénteki napjáról szóló tudósítást olvasóink ide kattintva tudják elolvasni.

Korunk legnagyobb kihívása? – a konferencia logója
Forrás: budapestsummit.mcc.hu

Novák Katalin: belső erőforrásokból is visszafordítható a demográfiai hanyatlás

A magyar kormány szerint az ország belső erőforrásaira támaszkodva is vissza lehet fordítani a demográfiai hanyatlást, nincs szükség a migrációra – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

Novák Katalin felszólalásában hangsúlyozta, a magyar kormány szerint a népesedési problémák megoldása a belső erőforrásokra támaszkodva ugyan nehéz feladat és időre van szükség hozzá, de lehetséges, ezért vezették be a magyar családpolitikai modellt, amely pénzügyi támogatásokkal, szolgáltatásokkal, valamint családbarát szemlélettel segíti a családokat.

Novák Katalin a konferencián
Fotó: Soós Lajos / MTI Fotó

Az államtitkár a pénzügyi támogatások közül megemlítette a családbarát adórendszert, a jelzálogalapú hitelek egy részének elengedését gyerekek születése esetén, valamint a jövő januárban életbe lépő négygyerekes nők szja-mentességét.

A családokat segíti továbbá a bölcsődei és óvodai rendszer, az ingyenes gyermekétkeztetés és a hároméves gyes lehetősége, 2018. pedig a családok éve volt, amikor több új intézkedést is bevezettek – hangsúlyozta Novák Katalin.

Magyarország 2010-hez képest a duplájára növelte a családtámogatásokra fordított összeget, és jelenleg a GDP 4,8 százalékát fordítja erre, míg az OECD átlag 2,55 százalék

- fűzte hozzá az államtitkár.

Az intézkedéseknek már látszanak az eredményei is: a házasságkötések száma 2010 és 2018 között 43 százalékkal nőtt, a válásoké 22,5 százalékkal csökkent, 33,5 százalékkal csökkent az abortuszok száma, a termékenységi arányszám pedig a 2011-es 1,23-ról 2018-ra 1,49-re emelkedett

- ismertette Novák Katalin, aki arról is beszélt, hogy a világ nagy részén a fiatalok több gyereket szeretnének, mint amennyi születik, ezért a bevándorlás támogatása helyett azt kellene megvizsgálni, miért nem születnek meg a vágyott gyerekek.

Hozzátette, jelenleg még növekszik Európa lakosságszáma, de ez a migrációra vezethető vissza, a bevándorlók ugyanis több gyereket vállalnak.

Több európai országban is az újszülöttek több mint 20 százaléka nem az Európa Unióban született nők gyereke, Németországban pedig a németek termékenységi rátája 1,46, míg a bevándorlóké 2,28 – mondta Novák Katalin.

Kiemelte, ha hagyjuk megtörténni a tömeges migrációt, az a kultúránkat is megváltoztathatja.

Yosef Kuperwasser: az igazi probléma a muszlim bevándorlás

Sokan csupán általánosságban beszélnek a migrációról, és nem mondják ki, de a valódi probléma a muszlim bevándorlás – jelentette ki az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka, a Jerusalem Center for Public Affairs regionális közel-keleti fejlesztésekért felelős projektigazgatója.

Yosef Kuperwasser szerint ez azért van így, mert a muszlimok másként gondolkodnak, mint azok, akik azért érkeznek Európába, mert európaiak akarnak lenni.

A muszlimok számára a világnak az iszlám felfogáson kell alapulnia, a nyugati rendszer azonban éppen ellentétes elveket követ

- hangoztatta a tábornok, aki beszédében három csoportra bontotta a muszlimokat:

  • A pragmatikus muszlimok azt gondolják, hogy egyelőre nem tudnak mit tenni, ezért hajlandóak a mostani nyugati rend szerint élni. Feladatuknak azt tekintik, hogy próbáljanak beilleszkedni, hasznos tagjaivá válni a globális társadalomnak.
  • A radikális muszlimok ezzel szemben azt mondják, hogy a lehető leggyorsabban meg kell változtatni a világ rendjét, mert az ellentmond az iszlámnak.
  • A realista radikálisok úgy vélekednek, hogy nem szabad küzdeni azokkal, akik többen vannak náluk. Ők még nem tartják magukat elég erősnek, megfelelő politikák követése esetén azonban megváltoztathatónak gondolják a világot.
  • A szélsőségesek szerint viszont már most el lehet érni a kívánt reformot, mert Európa annyira gyenge – ismertette a Yosef Kuperwasser.

    Yosef Kuperwasser, az izraeli hadsereg tartalékos dandártábornoka előadása közben
    Fotó: Soós Lajos / MTI Fotó

    A volt dandártábornok szerint a muszlimok körében zajlik egy radikalizálódási folyamat, idővel a pragmatikusok realistákká, a realisták szélsőségesekké válnak. Mindez komolyan fenyegeti Európa biztonságát, a nyugati identitást

    - jelentette ki a tábornok. Végül megoldásként a következőket javasolta:

  • fokozni kell az együttműködést a hírszerzési szervezetek között;
  • világossá kell tenni a muszlimok előtt, hogy az itt élők büszkék a nyugati világrendre;
  • ellenezni kell minden radikális iszlám mozgalmat, nem csupán a szélsőségeseket;
  • végül, mérsékelni kell a muszlim gazdasági bevándorlást, amit a kibocsátó országokban eszközölt befektetésekkel lehet elérni.
  • Orbán Balázs: nincs szükség uniós egységre a migráció kérdésében

    Európa történelmileg, földrajzilag, kulturálisan és gazdaságilag is jó értelemben véve megosztott kontinens, ezért nincs szükség egységre az Európai Unióban (EU) a migráció kérdését illetően, ha pedig ezt elfogadjuk, akkor meg lehet keresni azokat a pontokat, amelyekben mégis egyet tudunk érteni – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

    Orbán Balázs a pulpituson
    Fotó: Illyés Tibor / MTI Fotó

    Orbán Balázs előadásában kiemelte,

    egyet lehet érteni abban, hogy mindenkinek káros a kontroll nélküli, illegális, nagy tömegű, intenzív népességmozgás, mert ez a fajta beáramlás minden esetben aláássa az adott térség stabilitását, a közbiztonságot, a társadalmi kohéziót és megterheli az ellátórendszert.

    Kutatások szerint már önmagában az is meghatározza az érkezők integrációs képességét, hogy milyen módon és úton érkeznek – jegyezte meg az államtitkár.

    Orbán Balázs szerint vissza kell szerezni a kontrollt és meg kell védeni a határokat, ehhez pedig négy lépésen keresztül vezet az út. Kifejtette:

  • át kell alakítani a jogrendszert, mivel a jelenlegi szabályozás katalizálja az illegális beáramlást;
  • és át kell alakítani a kommunikációs csatornákat is, hogy egységes üzenetben lehessen kifejezni, támogatjuk-e vagy sem az illegális bevándorlást, és ha nem, akkor ezt az üzenetet el kell juttatni az útra kelőkhöz;
  • emellett megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni, hogy a határokon meg lehessen állítani az érkezőket és el lehessen bírálni a kérelmüket, ahogy azt Magyarország is teszi a déli határán;
  • valamint helyben kell segíteni azoknak, akiknek szükségük van rá
  • - sorolta az államtitkár, akinek véleménye szerint az EU ezeknek éppen az ellenkezőjét teszi, mivel úgy alakítja át a jogrendszert, hogy

  • emberi joggá teszi a migrációt,
  • egymással ellentétes üzeneteket közvetít,
  • blokkolja és aláássa a nemzetállami szintű határvédelmi törekvéseket,
  • és nem nyújt valódi segítséget a kibocsátó országokban, csak elveket kér számon az ott élőkön ahelyett, hogy megértené, mire van szükségük, és anyagilag támogatná őket.
  • Az államtitkár kitért arra is, hogy bár az Európai Bizottság értékelése szerint a migrációs válság véget ért, ez a megállapítás szerinte nem helytálló, mivel jelenleg is négymillió ember vár Törökországban arra, hogy elindulhasson az Európai Unióba, a szubszaharai térségben pedig 710 millió ember gondolkozik azon, hogy útra keljen. A migrációs válság tehát itt van és velünk is marad – jelentette ki Orbán Balázs.

    George Borjas: a bevándorlók munkájának gazdasági haszna nem feltétlenül jelentős

    A Harvard Kennedy School közgazdász professzora szerint a migráció nem értelmezhető pusztán a munkaerő nemzetközi mozgásaként, a kulturális és civilizációs viszonyokat nem érintő, kereskedelmi jellegű folyamatként.

    A migráció gazdasági hasznát értékelve figyelembe kell venni, hogy a letelepedés feltételeinek a megteremtése és egy új idegen nyelv elsajátítása költséges és fáradságos befektetés

    – tette hozzá. Amerikai tapasztalatokra és becslésekre hivatkozva kiemelte, hogy a nagyobb csoportban érkezők lassabban tanulnak meg angolul, munkájuk haszna pedig a ráfordításokkal összevetve nem feltétlen jelentős.

    David Coleman: 2070-re kisebbségbe kerülhet Nagy-Britannia fehér lakossága

    Az oxfordi egyetem demográfus professzora új népvándorlás lehetőségét látja abban, hogy Afrika népessége az európai csökkenéssel párhuzamban robbanásszerűen nő.

    A kutató elutasítja a tömeges migrációt és az európai védelmi politika elhanyagolását, ráadásul az elöregedés megállítására is alkalmatlannak tartja a migrációt. Utóbbi a népesség ellenőrizhetetlen növekedéséhez és az etnikai arányok megváltozásához vezet.

    David Coleman becslése szerint a jelenlegi folyamatok mellett Nagy-Britannia fehér lakossága 2060-2070 körül kisebbségbe kerülhet, és számos nyugati országra hasonló folyamat vár. A bevándorló és kevert lakosság gyarapodása miatt nem zárta ki azt sem, hogy Európa két felének érdekei egyre jobban eltávolodnak a következő évtizedekben.

    Jaime Mayor Oreja: nem a politikai szélsőségek, hanem a rend szélsőséges hiánya fenyeget

    Spanyolország volt belügyminisztere, az Európai Néppárt (EPP) egykori alelnöke kijelentette, hogy a bevándorláshoz egy másik, mélyebb válság is társul. Az EU számtalan intézménye között elveszett a kontinens lelke és szellemisége, értékei az európai ember személyiségével együtt válságba jutottak – fogalmazott.

    Jaime Mayor Oreja korábbi spanyol belügyminiszter, az Európai Néppárt (EPP) volt alelnöke beszél a konferencián
    MTI/Illyés Tibor
    Fotó: Illyés Tibor / MTI Fotó

    A földrész rendjének meggyengülése – tette hozzá – hosszabb távon az erőszak feltételeit erősítheti, a tagállamokat ezért elsősorban nem a politikai szélsőségek, hanem a rend szélsőséges hiánya fenyegeti. A politikus szerint megújulás nélkül Európa a migrációt sem kezelheti helyesen, ezért rá kell jönnie, hol hibázott, mikor és miért vesztette el a keresztény értékeket.

    Alexander Downer: katasztrofális az európai bevándorláspolitika

    Ausztrália volt külügyminisztere katasztrofálisnak ítélte az európai bevándorláspolitikát, és megdöbbentőnek a kontinenst érintő migrációs folyamatokat. Véleménye szerint a téves helyzetfelismerés a politikai biztonságot is aláássa, hiszen a választók többsége elfordul azoktól, akik szerint a globalizálódó világban a bevándorlást nem lehet, ezért nem is kell megállítani.

    Alexander Downer korábbi ausztrál külügyminiszter (b) Orbán Viktor miniszterelnökkel a Karmelita kolostor erkélyén
    Fotó: Szecsődi Balázs / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda

    Alexander Downer a nyitott határok politikáját elutasítva kijelentette, hogy nem szabad migrációval társadalmakat átalakítani, az érkezőknek viszont alkalmazkodniuk kell a helyi közösségekhez.

    Orbán Viktor: most kell cselekedni!

    Amint arról külön cikkben is beszámoltunk, azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök a konferencián elmondott beszédében.

    A migráció, a határvédelem, az európai egység ügyében most kell cselekedni, mert ha az európai politika nem hoz azonnali döntéseket, akkor olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később lehetetlen lesz megállítani. „Most kell döntéseket hozni, mert egyébként 20, 30, 40 év múlva olyan következményekkel néznek szembe az utódaink, talán még mi magunk is, amit bánni fogunk” – jelentette ki Orbán Viktor.

    Orbán Viktor miniszterelnök beszél a konferencián
    Fotó: Illyés Tibor / MTI Fotó

    Idézte azt az ENSZ-adatot, amely szerint 13 év alatt félmilliárd emberrel fog emelkedni Afrika lakossága, kis híján annyival, mint amennyi az Európai Unió lakosainak mostani száma, közben pedig az afrikai és az európai élet színvonala közötti különbség inkább nőni fog. Így az Afrika felőli migrációs nyomás bizonyosan erősebb lesz – jelezte.

    A kormányfő ezért közölte:

    Afrikát nem öt év múlva, hanem most kell elkezdeni fejleszteni, hogy „a segítséget vigyük oda, és ne a baj jöjjön onnan ide”.

    Emellett még most kell helyreállítani Kelet és Nyugat egységét a migráció ügyében, mert később lehetetlen lesz – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a migráció időhorizontja évtizedekben mérhető. Azt is mondta, be kell ismerni, hogy

    az EU jelenlegi vezetői, mostani struktúrái képtelenek a migráció ügyét megoldani.

    Ezért szerinte – egyetértve Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel – „bele kell nyúlni a rendszerbe”, az Európai Bizottságtól el kell venni a migráció és a határvédelem jogát, és létre kell hozni a schengeni övezet belügyminisztereiből álló testületet, amely választ ad a migráció kérdésére. „Ha legalább ennyit elérnénk az európai választásokat követően, akkor már érdemes volt megrendezni az európai választásokat” – jegyezte meg.

    Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Karmelita kolostorban fogadta Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnököt, aki szintén előadást tartott a migrációs konferencián
    Fotó: Szecsődi Balázs / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda

    A miniszterelnök szerint míg Nyugat-Európában ma a legfontosabb kérdés az őslakosoktól civilizációs értelemben különböző néptömegekkel való együttélés menedzselése, addig Közép-Európában nincsenek ilyen tömegek, és „minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy ne is legyenek”. Ebből az következik, hogy az európai politika nyugati és keleti fele elmegy egymás mellett – mondta, de hozzáfűzte azt is, hogy ebben a küzdelemben a magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat, mert a nyugatiakkal ellentétben a magyarok nem akarják ráerőltetni a saját megközelítésüket a Nyugatra.

    Orbán Viktor előadásában természetellenesnek nevezte, hogy Magyarország ma vezető szerepet játszik a migrációs vitában, hiszen sem az ország, sem a hadsereg mérete, sem az egy főre jutó GDP nagyságrendje nem indokolja ezt. A hadseregről külön megjegyezte: bár minőségi, de méreteit tekintve nem fenyegető jellegű, „ha a törökökkel beszélgetünk, akkor azt szoktam mondani, hogy annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben”.

    Szerinte Magyarország „hírneve” földrajzi, történelmi következmény, mivel mind kelet, mind dél felé határország, és akkor játszik kiemelt szerepet, amikor keletről vagy délről veszély fenyegeti Európát.

    Ezért került Magyarország az újságok címoldalára 1956-ban, és most ugyanez a helyzet: amikor a migránsok nem a tengert, hanem a szárazföldet választják, akkor szükségszerűen Magyarország déli határai felől jönnek – fejtette ki. Közölte:

    „Sem Magyarország, sem a politikai vezetői – ideértve engem is – nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”, van elég munka Magyarországon,

    de nincs mit tenni, mert a magyarok nem akarják még egyszer átélni, hogy egyik napról a másikra 400 ezer, zömében katonakorú férfi átmasírozzon az országon. Ezért épült kerítés, és ezért fordult szembe a kormány az európai mainstreammel.

    A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy Európában 30-40 év alatt felépült az a koncepció, amely szerint a társadalmakat, különösen a közös európai világot, intézményeknek kell vezetniük, nem személyeknek. Így az európai politikai koncepcióban az intézmény jó dolog, az erős politikus pedig rossz, és minden erős vezető, aki vállalkozik a lehetetlennek tűnő dolgok megoldására, negatív megítélést kap, „a teljes európai soft power megtámadja”.

    Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Karmelita kolostorban beszélget Václav Klaus korábbi cseh államfővel, a migrációs konferencia egyik előadójával
    Fotó: Szecsődi Balázs / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda

    A kormányfő becslése szerint Európa nyugati felén e „soft power”, vagyis a politika körüli világ – például agytrösztök, NGO-k, egyetemek és a média – 85 százalékban baloldali, liberális, és képes összehangoltan cselekedni. Ezért ha egy nyugat-európai azt gondolja, amit egy magyar, és úgy mondja el, mint egy magyar, azt másnap reggel „ez a 85 százalék” kicsi darabokra tépi szét – fogalmazott, megjegyezve: Közép-Európában inkább 50-50 százalék az arány, sőt talán egy kissé inkább keresztény-konzervatív irányba mozdul el. „Ezért én túl tudom élni azokat a mondatokat, azt a megközelítést, amit használok. (...) Itt, Közép-Európában túlélem, de Nyugaton nem” – mondta. Úgy vélte: dacára annak, hogy szerinte a magyar kormánynak igaza van, olyan rossz nyugat-európai reputációja országnak és miniszterelnöknek, mint Magyarországnak és neki, talán még sohasem volt.

    Magyarországnak ezért kulcskérdés – folytatta -, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely azt mondja, amit a magyarok. Várakozása szerint ez Olaszország lehet, éppen azért, mert Olaszország is határország, tengeri határország.

    „Végesek az energiáink, nekünk kell egy nagy ország, amely végre Nyugat-Európából ugyanazt mondja, amit mi”

    - hangsúlyozta Orbán Viktor.

    A konferencia további megszólalásairól tudósító, folyamatosan frissülő cikkünket olvasóink ide kattintva tudják elérni.

    Nicolas Sarkozy: Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek

    Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimája, és Európa most azért gyenge, mert megosztott – mondta Nicolas Sarkozy megszólalásában. Kifejtette: még soha nem volt ennyire szükségünk Európára, de Európa még sosem volt ennyire megosztott, mint most; sokan azért fordulnak el Európától, mert úgy gondolják, Európa gyenge, és ennek oka a megosztottság.

    Közölte: az uniós tagállamoknak össze kell fogniuk akkor is, ha nagyon különböznek egymástól, ugyanis kompromisszum nélkül nem működhet Európa. Tiszteletben kell tartani az eltérő identitást, de ha nincs bennünk készség a kompromisszumkötésre, Európa nem győzhet – jelentette ki.

    Megjegyezte: a Brexit „tévedés” a britek és az EU számára is, mert félő, hogy a megosztottság nem fog itt megállni.

    A volt francia elnök úgy fogalmazott: lehet, hogy nem értünk egyet mindenben, de ez természetes, meg kell érteni egymást, kompromisszumokat kell kötni. Most arról kell beszélni, mi lesz Európával a következő ötven évben, és Emmanuel Macron francia államfőnek igaza volt, hogy megnyitotta a vitát erről – fűzte hozzá.

    Hangsúlyozta:

    Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és joga van ezeket a határokat megvédeni.

    Ha egy Európán kívüli ország európai segélyekben akar részesülni, küzdenie kell az illegális bevándorlással szemben – mondta. Hozzátette: nagy fejlesztési tervet kellene kidolgozni Afrikára vonatkozóan, hogy minden fiatal találjon munkát a saját országában.

    Nicolas Sarkozy arra is kitért, hogy nem lehet folytatni a „szociális turizmust” Európában, a külföldiekre vonatkozó szabályokat harmonizálni kell, hogy

    ne az alapján válasszanak új hazát az emberek, hogy hol a legkedvezőbbek a segélyek.

    Azt is mondta: túl sok mindennel foglalkozik az EU, egyes témaköröket vissza kell adni a nemzetállamoknak, így sokszínű, de működőképes lesz Európa.

    Megjegyezte: nem akar Brüsszeltől leckét kapni, de ő maga sem ad leckét másoknak. A volt francia elnök úgy fogalmazott,

    Magyarország „édesapám országa”, nagy történelme van, bátor nemzet, mélységesen európai ország az értékeinél, a kultúrájánál és a történelménél fogva, továbbá demokratikus ország.

    Ha valaki háromszor egymást követően megnyeri a választást egy instabil világban, az tiszteletet érdemel – tette hozzá, a Fidesz 2010-es, 2014-es és 2018-as parlamenti választási győzelmére utalva.

    Václav Klaus: a tömeges migráció korunk legnagyobb kihívása

    A tömeges migráció korunk legnagyobb kihívása, ez nem kérdés, hanem nyilvánvaló tény – jelentette ki Václav Klaus korábbi cseh államfő előadásában a fórum címére utalva.

    Václav Klaus kiemelte: szigorúan meg kell különböztetni az egyéni és a tömeges migrációt. Amikor az európai politikai elit tömeges migrációról beszél, olyan érveket hoz fel a támogatására, amelyeket csak az egyéni migráció esetében lehetne – vélekedett. Közölte:

    az országok befogadási képessége az egyéni migráció esetében viszonylag magas, de a tömeges migráció veszélybe sodorja a társadalmi kohéziót, kulturális, társadalmi és politikai konfliktusokat hoz magával.

    Az európai politikai vezetők azonban úgy tesznek, mintha ezt nem látnák – tette hozzá.

    A volt államfő szerint nem kérdés, hogy óriási problémákkal küzdenek a fejlődő országok, és emiatt tömegek hagyják el az otthonukat, de az európai országok csak akkor állíthatják meg a tömeges migrációt, ha úgy döntenek, hogy nem ösztönzik tovább. Úgy látja,

    az európai elit tudja, hogy az egységes európai nemzet létrehozásához el kell tüntetni a régi nemzeteket, s mivel a tömeges migráció felbontja a régi társadalmakat, nem megállítani, inkább szervezni és menedzselni akarják azt.

    „Az a feladatunk, hogy ellenálljunk ezeknek a törekvéseknek” – mondta Václav Klaus, aki szerint jókor rendezik meg a konferenciát, mert érdemes az európai parlamenti választások előtt beszélni erről a témáról.

    Nem sok európai vezető kész kijelenteni, hogy a tömeges migráció a legnagyobb kihívás, de a magyar miniszterelnök egyike a keveseknek, akik ki merik ezt mondani. E kevesek heves kritikákat kapnak, populistáknak nevezik őket, miközben a kritikusok nem tudnak valós ellenérveket felhozni – hangoztatta.

    A korábbi cseh államfő arról is beszélt, hogy sokak szerint a tömeges migrációnak már vége, túl van a csúcson, de ez nem igaz, ez a jelenség itt van, tartósan velünk marad és egyre erősebb lesz.

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában