2019.05.25. 17:05
Latorcai János: képesnek kell lennünk továbbra is magyarként élni
Attila, Koppány szobra, Csaba királyfi székely kapuja, a Magyar Táltos, a Veronika-harangláb együtt a magyarság kereszténnyé válásának szimbólumai – mondta Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke.
Szólád, 2019. május 25. Latorcai János, az Országgyûlés kereszténydemokrata alelnöke beszédet Somogy megyében, a Szóládhoz közeli Nezde-hegyen álló kápolna avatásán 2019. május 25-én. MTI/Varga György
Forrás: MTI / Varga György
Bölcsnek és kitartónak kell lennünk, képesnek arra, hogy minden lehetőséget megragadva továbbra is keresztényként, magyarként élhessünk e sokat szenvedett hazában – mondta Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke szombaton a Somogy megyei Szóládon.
Latorcai János a szólád-nezdei erdei kápolna avatásán mondott beszédében hangsúlyozta: „rendkívüli helyzetben” vagyunk, mert a globalizáció örvénye egyre több nemzet identitását nyeli el, miközben az egyéneknek csupán a gyökértelen multikulturalizmust tudja felkínálni.
Ezt a folyamatot erősítik azok a törekvések, amelyek kontinensünket a nemzetek Európájából Európai Egyesült Államokká, egy olyan vízióvá próbálják változtatni, amely egyaránt tagadja a nemzeti értékeinket, hitünket és kulturális hagyományainkat
– fogalmazott a politikus.
Kiemelte, őseink életútja, a róluk szóló történetek közös, a magyarság kollektív tudatában élő örökségünk.
Erre emlékeztetnek az új kápolnához vezető úton álló, a magyar őstörténetet, az egykori hitvilágunkat megidéző emlékművek
– tette hozzá.
Latorcai János közölte: Attila, Koppány szobra, Csaba királyfi székely kapuja, a Magyar Táltos, a Veronika-harangláb, majd a kettős kereszt külön-külön is hangsúlyos üzenetet hordoznak, de együtt a magyarság kereszténnyé válásának szimbólumai, amelyek történelmi múltunkra, megmaradásunkra, nemzeti keresztény értékeinkre irányítják rá az ide látogató zarándokok figyelmét.
Kitért arra is, hogy Szólád és környéke Koppány ősi szálláshelye volt, a közeli Somogyváron pedig 1091-ben Szent László alapított bencés apátságot, az a király, akiben a magyarság megtalálta nemzeti, keresztény eszméjét.
Soós László orvos, a Szóládhoz közeli Nezde-hegyen álló kápolna ötletgazdája újságíróknak azt mondta, hogy az építés költségeit saját forrásból és felajánlásokból fedezték. Hozzátette, a hegy szakrális hely, vallási közösségek zarándokhelye, ahonnan csodálatos balatoni panoráma tárul a látogatók elé.
Borítókép: Latorcai János az avatáson
