Washington felszólította Phenjant a politikai foglyok szabadon bocsátására

Az Egyesült Államok csütörtökön felszólította Észak-Koreát, hogy számolja fel a becslések szerint több tízezer politikai fogoly bebörtönzését szolgáló táborokat.

„Az emberi jogok helyzete Észak-Koreában siralmas” – jelentette ki Mark Cassayre, az Egyesült Államok Genfben akkreditált ügyvivő ENSZ-nagykövete a kommunista állam emberi jogi helyzete utóbbi öt évének értékelését adva az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) ülésén a svájci városban.

Az UNHRC szakértői szerint 80 ezer és 120 ezer közé tehető a rabok száma a politikai foglyoknak fenntartott észak-koreai táborokban, ahol a kínzások és más törvénytelenségek akár az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát is kimeríthetik.

Cassayre a táborok bezárása és a rabok szabadon bocsátása mellett sürgette a phenjani vezetést, biztosítson akadálytalan hozzáférést a segélymunkások számára a szükséget szenvedő emberekhez, és tűrje meg a vallási témájú szövegek birtoklását.

A kommunista rezsim, amelyet az UNHRC csütörtöki ülésén Kanada és Nagy-Britannia képviselői is pellengérre állítottak, tagadja, hogy egyáltalán lennének politikai foglyok az országban. Phenjan szerint propaganda áldozatává vált.

Han Te Szong, Észak-Korea Genfbe akkreditált ENSZ-nagykövete a 47 tagú testületben azzal visszakozott, hogy „az emberek élethez és alapvető szabadságához való jogát teljességgel biztosítják”. Ugyanakkor hozzáfűzte: az Észak-Korea elleni amerikai szankciók hátráltatják a kommunista ország állampolgárait abban, hogy – mint mondta – kiélvezzék életüket.

„Az ilyen idejétmúlt cselekedetek nagyon veszélyesek” – jelentette ki Han, s megjegyezte, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Donald Trump amerikai elnökkel és Mun Dzse In dél-koreai államfővel tartott csúcstalálkozói a béke egy új korszakát vezették fel a Koreai-félszigeten.

Ennek ellenére Észak-Korea feltehetően ismét rövid hatótávolságú rakétákat tesztelt csütörtökön, múlt szombaton pedig „csapásmérő rakétagyakorlatot” tartott.

Szakértők szerint a szombati rakétagyakorlat szemmel láthatóan gondosan megtervezett lépés volt, nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy az Egyesült Államok legyen rugalmasabb Phenjannal nukleáris tárgyalásaikon, de nem olyan súlyos, hogy miatta Washington megszakítsa ezeket a tárgyalásokat.

Trump és Kim második, idén februári csúcstalálkozója után ugyanis megrekedtek az egyeztetések amiatt, hogy a felek összekülönböztek egyrészt Phenjan nukleáris leszerelési lépéseinek ütemén, másrészt az amerikai szankciókönnyítések elmaradásán.