Maróth Miklós: minden kutatás legyen hasznos a társadalomnak (videó)

A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Maróth Miklós akadémikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke volt Földi-Kovács Andrea műsorvezető vendége. Témaként szerepelt, hogy már szeptember elején felállhat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, és nem szakadhat meg az akadémia és a kutatóintézet-hálózat szoros kapcsolata.

A beszélgetésben az is előkerült, hogy

az MTA-nak meg kell találnia helyét az új viszonyok között, és így a minőségellenőrzés intézményének kell maradnia.

Maróth Miklós elmondta, hogy a testület vezetését elvállalnia megtiszteltetés volt. Továbbá az is fontos, hogy egy olyan új intézményt hoznak létre, ami eddig nem volt, és ennek valamilyen új irányt kell adni.

Földi-Kovács Andrea azt firtatta, vajon tisztában volt-e vele, hogy az elnöki kinevezésével egy időben „méhkaptárba” dugta a fejét.

„Az eleve elhangzott fenyegetés, hogy aki ezt elvállalja, annak a karrierjének vége. Ez engem inspirált egy részről. Másrészt kíváncsi vagyok, hogy fogják ezt csinálni”

– reagált a felvetésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke.

A műsorvezető megjegyezte: a legfőbb vád jelenleg, hogy a politika bele akar szólni a tudományos életbe. „Kik és mi alapján határozzák meg a kutatási területeket?” – kérdezte a műsorvezető.

Maróth Miklós válaszában kifejtette:

„Természetesen nem csak a politika, hanem még az Európai Unió is megszabja a prioritásokat, amikor kiírja a pályázati pénzeket. A prioritások mindig a társadalom számára jelentenek fontos kutatási területeket.

Annak a társadalomnak a számára, amelyik előteremti a pénzt a kutatásokhoz. Ilyen módon természetesen nem a kormány az, ami beleszól, hanem a társadalom. És a társadalomnak az elvárásait közvetíti a kormány. Ezt én egy természetes dolognak tartom” – jelentette ki az elnök, aki szerint egyes emberek kutatásai nem a kormány politikája által lesz megszabva, noha sokan ezzel az érvel támadják a most felálló rendszert.

”Nem lehet előre megmondani milyen témák fognak felmerülni. Tudományosan relevánsnak kell lennie a témának. Lesznek intézet igazgatók továbbra is, akik felelnek az intézetükön belüli kutatásokért„

– szögezte le Maróth Miklós.

A belülről jövő kritikákkal vagy a változásokkal esetleg szembehelyezkedő munkatársakkal kapcsolatban az elnök úgy fogalmazott:

mindenki a lelkiismeretével van elszámolási viszonyban. Aki nem bírja a kritikát, vagy megsértődik, az ne vállaljon el ilyen szerepet. Egy év után fog megmutatkozni mennyire sikeres az új rendszer.

A következő egy évben nem lesznek lényegi változások a Magyar Tudományos Akadémiától elkerült kutatóintézetekben – mondta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke.

Maróth Miklós közölte: az új szervezetnek türelmi időre lesz szüksége. A tagok számára az első és legfontosabb feladat egy követelményrendszer kidolgozása lesz, vagyis az, hogy mit várnak el a kutatókkal szemben. A hálózatban dolgozó 2500 kutató munkájáról továbbra is az intézetigazgatók döntenek majd.

”Körülbelül egy évig az irányítótestület nem lesz abban a helyzetben, hogy felelős döntéseket hozzon. Egy év után mutatkozik meg, hogy mennyire sikeres, mennyire nem sikeres az új rendszer. Kik azok, akik sikeresek, kik azok, akik nem. Mit kell változtatni a jelenlegi rendszeren. Tehát van egy egy évnyi türelmi idő, amíg fönnmarad a jelenlegi helyzet, tehát, amit megörököl a kutatóintézet. Meglátjuk, hogyan alakul tovább„

– nyilatkozta Maróth Miklós.