Földalatti laborban fokozhatja az urándúsítást Irán

Szálehi az AP újságíróinak Teheránban elmondta, hogy országa jelenleg legalább 5,5 kilogramm alacsony dúsítású uránt állít elő naponta. „Úgy hiszem, hogy összesen 5,5 kilogramm az urándúsítás napi mennyisége Natanzban és Fordóban” – pontosította Szálehi az AP-nek. Az amerikai hírügynökség megjegyezte: Irán ezt megelőzően naponta mintegy 450 gramm alacsonyan dúsított uránt állított elő.

Az AEOI vezetője szerint ez részben annak köszönhető, hogy újraindították az urándúsítást a fordói föld alatti nukleáris létesítményben.

Irán a múlt héten jelentette be, hogy újrakezdi az urándúsítást a fordói atomlétesítményében, és megkezdte a centrifugák feltöltését uránium-hexafluoriddal. Bár az Irán nukleáris programjáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás legfeljebb 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már augusztus végén arról számolt be, hogy Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát. Mindeközben az AP szerint Haszan Róháni iráni elnök az atomalku támogatására szólított fel, azzal érvelve, hogy annak betartása megnyithatja Irán előtt a nemzetközi fegyverkereskedelmet.

Az iráni államfő jelenleg körutat tart a délkelet-iráni Kermán tartományban a februárra tervezett parlamenti választások előtt. Hétfőn a tartomány Rafszandzsan városában felszólalva hangsúlyozta: „ha továbbra is betartjuk a nukleáris megállapodást, hatalmas politikai, védelmi és biztonsági célt fogunk elérni”. „Ha megmentjük az atomalkut, megszüntetik az Iránnal szembeni fegyverembargót, és fegyvereket vehetünk vagy adhatunk el. Ez a megállapodás egyik jelentős hatása” – tette hozzá.

Az amerikai hírügynökség megjegyzi: a megállapodás értelmében az ENSZ által Iránnal szemben bevezetett fegyverembargónak 2020 októberében, öt évvel az egyezmény elfogadása után meg kell szűnnie. Az AP szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy az ENSZ beleegyezik-e abba, hogy feloldják a tilalmat, tekintve a bizonytalan jövőjű atomalkut övező körülményeket.

Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta több lépcsőben szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán ettől elzárkózik, a megállapodásban vállalt kötelezettségeit pedig júniustól kezdte fokozatosan felmondani, hogy nyomást gyakoroljon a többi részes államra, hogy ellensúlyozzák az amerikai szankciók hatásait.