Féltik a börtönbizniszből származó pénzt a jogvédők

A börtönbiznisz visszaéléseinek a megakadályozására a magyar állam az év végéig felfüggesztette a kártérítések kifizetését, ezt a döntést hatálytalaníttatnák a saját bevételeiket is féltő liberális jogvédők.

Újabb támadás Magyarország ellen a Helsinki Bizottságtól: ismét az Európa Tanácsnál próbálják védeni a bűnözőket – és persze a saját pénztárcájukat – írta Völner Pál a keddi Facebook-bejegyzésében.

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra reagált, hogy a Magyar Helsinki Bizottság (HCC) a napokban az Európa Tanácshoz fordult egy beadvánnyal, amelyben a testületet arra kérték, hogy hatálytalanítsák a kabinet arra vonatkozó döntését, amellyel az év végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében – írja a Magyar Nemzet.

A beadvány végén megfogalmazott javaslatok egyikében sokatmondóan azt kérik, hogy a bűnözők jogi képviselői is megkaphassák a gázsijukat.

„Most is az a legfőbb kifogásuk, hogy a börtönbiznisz leállítását szolgáló kormányzati lépések miatt nem landolhatnak az ügyvédeik letéti számláin a kártérítési összegek, így nem kereshetik zsírosra magukat az üzleten. A Soros-lobbi folyamatos támadásban van. Ezért is fontos, hogy kitartsunk céljaink mellett, és számoljuk fel végleg a börtönbizniszt” – hangsúlyozta az államtitkár.

A Magyar Helsinki Bizottságnak nem mellesleg már volt egy ugyanilyen beadványa májusban, most ezt ismételték meg.

A lobbi elszántságát tükrözi az is, hogy a börtönbiznisz felszámolását célzó új szabályozást a kártérítési pereken az elmúlt években több mint 86 millió forintot kaszáló ügyvéd, Karsai Dániel júniusban megtámadta az Alkotmánybíróságon.

A börtönbiznisz lényege, hogy az állítólagos rossz tartási körülményekre hivatkozva a rabok a liberális jogvédő szervezetek segítségével perlik az államot. A börtönbiznisz volumenét mutatja, hogy tavasszal 12 ezer eljárás volt folyamatban hazánkban, s már több mint tízmilliárd forint kártérítést fizetett ki bűnözőknek a magyar állam a döntések eredményeként.

Mások mellett négy olaszliszkai lincselő, Szögi Lajos tanár gyilkosai nyertek ilyen pereket, kettőjüknek összesen csaknem tízmilliót ítéltek, s az indokok között szerepelt, hogy nem süt be rendesen a nap a cellába.

A battonyai rémként elhíresült szadista gyilkosnak is járt két és fél millió forint, s a legnagyobb összeget, összesen 45 millió forintot szintén gyilkosoknak – id. Burka Ferencnek és fiának – ítélték meg.

Az ügyleteken pedig a jogvédők és az ügyvédek is szépen kerestek. A nagyjából tízmilliárdos összeg majdnem negyven százaléka mindössze tíz ügyvédi iroda közbenjárásának köszönhető. Ezek közül a Mohácsi Ügyvédi Iroda a csúcstartó, amely 1880 ügyfelének több mint nyolcszázmillió forintot perelt ki a magyar államtól.

A baloldali kötődésű Magyar György ügyvédi irodája több mint félmilliárd forintot járt ki 419 bűnözőnek. Amennyiben sikerdíjért dolgozott – ami jellemzően a megítélt összeg 10-30 százalékát teszi ki –, akkor 50-150 millió forintot kaszálhatott az iroda.

A legutóbbi, általános közfelháborodást okozó börtönbiznisz-logikát követő eset Gyöngyöspatán volt. Ismert: óriási vihart kavart a Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberi döntése, miszerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 óta szegregáltan bántak a cigány származású gyerekekkel, amiért a helyi önkormányzatnak és a tankerületnek csaknem százmillió forintos kártérítést kell kifizetnie az érintett negyven családnak. Ezt követően Gyöngyöspata önkormányzata a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, valamint kérték, hogy az ítélet végrehajtását függesszék fel, az ugyanis csődbe vinné a települést – hiá­ba, a Kúria helybenhagyta a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntését.

A pert a Soros Györgyhöz köthető Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kezdeményezte, az ítélet alapján pedig olyan diák is kapott kártérítést, aki 300 órát hiányzott az iskolából. De volt olyan család is, ahol a nagymamát jogerősen két évre elítélték tanárbántalmazásért, mégis kapnak kártérítést.

„Nagyon sok olyan eset volt, amikor minősíthetetlen hangon beszéltek velünk, volt fizikai bántalmazás is az elmúlt évtizedben, az utóbbi időben pedig mindennapossá váltak ezek” – mondta Molnár Károly, az iskola korábbi igazgatója. A kormány egyébként azt javasolta, hogy pénzbeli kártérítés helyett képzést kapjanak az érintettek, de ezt döntő többségük elutasította. Mint kiderült, elsősorban azért, mert a pénzt sokan már előre elköltötték, hiteleket vettek fel uzsorásoktól, így mindenképpen meg akarják kapni a kártérítést.

A börtönbiznisszel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az amerikai tőzsdespekuláns Soros Györgynek és a HCC-t is magában foglaló hálózatának bevallott célja a büntetés-végrehajtás liberalizálása, a büntetési tételek csökkentése. Az Amerikai Egyesült Államokban – ahol a legerősebb lobbitevékenységet folytatják, és ahol a törvényhozásra is a legnagyobb befolyással bírnak – már több pontban is sikerült érvényesíteni az akaratukat, például a pandémia alatt több tízezer bűnözőt engedtek szabadon Amerikában.

Az utóbbi időszakban a rasszizmusellenesség jelszava alatt folytatott tengerentúli tüntetéssorozaton még a rendőrség részbeni leépítését is sikerült elérniük. Az ottani polgárháború-közeli állapotok kialakulásában központi szerepet játszott a szélsőbaloldali, terrorszervezetként is emlegetett Black Lives Matter.

Borítókép: Fogvatartott Baracskán, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, ahol imanapot tartottak 2018. június 7-én. Az országos imanapon kilenc büntetés-végrehajtási intézet közel 150 fogvatartottja vett részt.