Nigel Farage: minél jobban ellenáll Brüsszel, annál népszerűbb lesz Orbán

A Danube Institute új podcast sorozata, a Danube Dialogues legújabb részében John O’Sullivan, az intézet elnöke készített interjút Nigel Farage újságíróval és politikussal, a UKIP volt elnökével, a Brexit Párt megalapítójával – ismerteti a hirado.hu.

Nem tervezte, hogy politikai pályára lép

Farage már az interjú elején elárulta: fiatalon egyáltalán nem tervezte, hogy politikai pályára lép, habár szívesen követte a mindennapi híreket, és amikor csak alkalma adódott, vitába szállt bármilyen témával kapcsolatban.

Ám annak ellenére, hogy a személyes hőse Margaret Thatcher volt, ő mégis az üzleti karrier mellett döntött, amikor egy nagy, nemzetközi kereskedelmi céghez csatlakozott.

A politikai hivatását akkor érezte meg, amikor az Egyesült Királyság aláírta a maastrichti szerződést, mert úgy érezte, hogy

az Európai Unió előbb-utóbb egy központosított, zsarnokoskodó szuperhatalommá fog válni, amely semmibe veszi saját polgárai akaratát.

„Az európai projekt alapja, már az 1957-es római szerződéstől kezdve, mindig is az egyre szorosabb politikai unió megvalósítása volt. Az egész erről szól, egy szuperhatalom létrehozásáról” – mondta.

Szerinte az orbáni követelések, hogy Brüsszel több hatalmat, nagyobb bírói függetlenséget adjon a tagállamoknak, és hogy megengedje nekik saját döntéseket hozni az egyetemekről vagy bármiről, azt fogják eredményezni, hogy minél inkább kéri ezeket, illetve minél inkább visszautasítják azokat, annál népszerűbb lesz Orbán a magyar szavazók körében.

Orbán Viktor ragaszkodása az egyházhoz és a keresztény értékrendhez Magyarországon, a nemzeti identitás megőrzése iránti elköteleződése és az etnikai bevándorlás miatti aggodalmai teljesen szembemennek mindazzal, amit a német, a francia, a belga vagy más politikai vezetők mondanak.

Támogatja a populizmust

Farage elmondta, ő teljes mértékben támogatja a populizmust, hiszen az semmi egyebet nem takar, mint az emberek azon racionális vágyát, hogy újra önmagukat kormányozzák, hogy helyreállítsák a demokráciát és megőrizzék a nemzeti identitásukat.

A populizmus igencsak népszerűvé kezd válni. És ha a populizmus vagy a populista hullám azt jelenti, hogy az emberek a városaikban és falvaikban egyre inkább saját kezükbe akarják venni a sorsukat, hogy működőképes demokráciát szeretnének a központosított bürokráciával szemben, akkor a szó minden értelmében csak támogatni tudom – fejtette ki.

Számomra a populizmus annak kifejeződése, hogy

a nemzetállamnak kell a társadalom alapkövévé válnia, ahhoz kell hűségesnek lennünk, azt kell fenntartanunk és válsághelyzetben megvédenünk, mert azt érezzük a magunkénak, azzal azonosulunk. Ez természetes, normális érzés, amit kétmillió évnyi evolúció alakított ki bennünk

– mondta.

Szerinte az európai projekt célja mindig is az egyre szorosabb politikai unió megvalósítása volt, és a meg nem választott bürokraták uralma máris komoly törésekhez vezetett. Európát a gazdasági problémák az észak–déli tengely mentén osztották ketté, míg a kulturális kérdések a keleti és a nyugati országok szembenállását teremtették meg.

Más tagállamok is megkísérelnek majd kilépni

Mindez valószínűleg még több központosítást fog kiváltani, ami miatt pedig előfordulhat, hogy más tagállamok is megkísérelnek majd kilépni – magyarázta.