Járvány

2020.12.04. 14:16

Az európai polgárok az életvédelem jogait fontosabbnak érzik a szabadságjogoknál

Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre.

A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.

A kutatás alapján megállapítható, hogy az európai polgárok több mint háromnegyede (76 százaléka) a rendhez, biztonsághoz és életvédelemhez tartozó jogokat helyezi előbbre fontosság szerint, és pusztán minden hatodik válaszadó (16 százalék) mondta azt, hogy számára a politikai szabadságjogok a fontosabbak. Érdekesség, hogy a volt szocialista országok, illetve a V4-ek körében az európai átlaghoz viszonyítva hangsúlyosabb a biztonság kérdése. A volt szocialista blokk polgárainak a 85, továbbá a négy visegrádi ország – Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia – megkérdezettjeinek a 82 százaléka helyezte előbbre a rendhez, a biztonsághoz és az életvédelemhez tartozó jogokat, ezzel szemben a volt szocialista országok 10 és a V4-ek 12 százaléka a politikai szabadságjogokat tekinti fontosabbnak.

Országok szerinti bontásban vizsgálva a kérdést kijelenthető, hogy Máltán és Cipruson a legmagasabb a politikai szabadságjogok fontosságát elsődlegesnek tekintők aránya (32 és 30 százalék), míg Romániában (5 százalék), Horvátországban (6 százalék) és Szlovéniában (6 százalék) a legalacsonyabb. Nyugat-Európában többen helyezik előbbre a szabadságjogokat, mint az Unió keleti tagállamaiban, azonban Franciaországban – mint a migráció és terrorhullámok által különösen érintett országban – a válaszadók 70 százaléka inkább a rendet preferálja, és mindössze az egyhatoduk (17 százalékuk) nyilatkozott ettől eltérően. Magyarországon a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) ítéli fontosabbnak a rendhez, a biztonsághoz és az életvédelemhez tartozó jogokat, ezzel szemben a 15 százalékuk a politikai szabadságjogok elsőbbségével ért egyet.

A felmérés kitért arra is, hogy az uniós és brit polgárok a saját országukban megfelelőnek tartják-e az államigazgatás működését a jogegyenlőség és jogbiztonság szempontjából. Megállapítható, hogy a huszonnyolc ország válaszadóinak közel fele (46 százaléka) tekinti kiszámíthatónak a közigazgatás működését, míg a 35 százalékuk ellenkező véleményt fogalmazott meg. A volt szocialista, illetve a V4-országok polgárainak a 36-36 százaléka tartotta megfelelőnek az államigazgatás működését jogbiztonsági szempontból, ezzel szemben az 50-50 százalékuk nem érezte következetesnek a hatóságok és hivatalok tevékenységét a jogegyenlőség és jogbiztonság oldaláról nézve.

Az országok szerinti differenciákat vizsgálva elmondható, hogy a jogegyenlőség és jogbiztonság szempontjából a közigazgatás tevékenységét kifogásolók aránya Bulgáriában (65 százalék) és Litvániában (56 százalék) a legmagasabb, míg Luxemburgban (18 százalék) és az Egyesült Királyságban (23 százalék) a legalacsonyabb. Fontos kiemelni, hogy Magyarországon a hivatalok működésének megítélése a volt szocialista országok többségéhez képest jóval kedvezőbb. A kutatás rávilágít ugyanis, hogy a magyarok 53 százaléka gondolja kiszámíthatónak a hazai hatóságok működését, és a 41 százalékuk vélekedett ettől eltérően.

A felmérés vizsgált eredményei összességében az európai országok eltérő történelmi és mai társadalmi valóságára mutatnak rá. Az elmúlt évtized válsághullámai – a világgazdasági, a migrációs krízis és következményei, a pandémiás válság –, továbbá a megszerzett tapasztalatok is közrejátszhattak abban, hogy ma Európa polgárainak túlnyomó többsége a rendet és a biztonságot helyezi előtérbe, és kevésbé érzi fontosnak a mindennapokra nézve a politikai szabadságjogok érvényesülését. Ugyanakkor a közel fél évszázaddal több demokratikus múltat felmutató nyugati tagországok polgárai összességében elégedettebbek a hatóságok és hivatalok világában tapasztalt jogérvényesüléssel, mint a harminc éve demokratizálódott EU-s tagországoké. Ez nem jelenti azt, hogy a „keletiek” számos tekintetben ne élveznének szabadságot és védelmet a saját jogrendszerükben, inkább arról van szó, hogy a szociális vagy akár gazdasági jogaik érvényesülése tekintetében kevésbé elégedettek, mint a nyugat-európai társaik többsége.

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában