Rágalmazásnak ítélte a bíróság „fehér poros orrokat” és „kihúzott csíkokat”

Ítéletet hirdetett a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Dódity Gabriella ügyében. Mint ismert, a képviselőnő még 2019 tavaszán „fehér poros orrokat” és „kihúzott csíkokat” emlegetett Lackner Csaba, akkor még MSZP-s önkormányzati képviselővel kapcsolatban egy Facebook-kommentben. Lackner ennek alapján perelt, azt kérve a bíróságtól, hogy ítélje Dódity Gabriellát 180 órányi közmunkára és kötelezze 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetésére – írja a Magyar Nemzet.

A péntek délelőtti ítéletben Garbóczi Zsuzsanna bírónő bűnösnek mondta ki Dódityot, akit megrovásban részesített, a képviselőnőnek viszont csak a felmerült költségeket kell megfizetnie.

Lackner Csaba elfogadta az ítéletet, Dódity és ügyvédje fellebbezést jelentett be, mivel a bíróság nem adott helyt a valóságbizonyítás iránti kérelmüknek.

Ennek annak fényében lehetne helye, hogy 2019 ősze óta a Magyar Nemzet és a Hír TV számos olyan kép- és hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyeken

Lackner fehér port rendezget csíkokba egy tányéron, „kóláról”, kokainról, csíkokról beszél esetenként jól hallható nagy szippantások közepette.

Az ítélet indoklásában a bíró elmondta, hogy miért zárta ki a valóság bizonyításának lehetőségét Dódity Gabriella számára. Mint azt a Magyar Nemzet megírta, az előző és egyetlen tárgyalási napon a bíróság akkor indoklás nélkül zárta ki annak lehetőségét, hogy Dódity bizonyíthassa: nem alaptalanul tett olyan állításokat, amelyek végső soron azt jelentik, hogy Lackner Csaba drogozott. Ezt az állítást nemcsak a nyilvánosságra került kép- és hangfelvételekkel akarta bebizonyítani a képviselőnő, hanem négy tanút is megnevezett.

– A Btk. 229. §-a szerint a cselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. Ugyan paragrafus második bekezdése kimondja, hogy a valóságbizonyításnak akkor van helye, ha tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos magánérdeke indokolja – ismertette a bírónő.

Hozzátette: fontos, hogy ennek a közérdeknek vagy magánérdeknek nem a magánvádló oldalán, hanem a terhelt oldalán és a sérelmezett tényközlés megtételének a közlés időpontjában kell fennállnia.

– Amennyiben vizsgáljuk az elkövetési időt és a terhelti oldalt a közérdeknek minősülő magánjelleg kapcsolatában, akkor kijelenthetjük, hogy nem a Facebook az a fórum, ahol a nyomós magánérdek vagy közérdek szerepet játszhat, ezért a bíróság a bizonyítási indítványokat elutasította – indokolta Garbóczi Zsuzsanna, hogy miért nem engedte a valóság bizonyítását.

Dódity Gabriella számára a megrovás mellett további 34 ezer forintnyi költség megfizetését írta elő a bíróság.

– Az ítélet nem engem csapott arcul, hanem az igazságot. Aki látta és hallotta a felvételeket Lackner Csabáról, annak nincs kérdése.

Úgy érzem, a társadalom igazságérzetét is arcul csapta a mai ítélet, de fellebbezünk és megyünk tovább – mondta Dódity Gabriella a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón.

Bánsághy Dániel, Dódity Gabriella ügyvédje úgy fogalmazott, hogy felmentésért fellebbeztek.

– Az ítéletben sérelmeztük, és a jogba vetett bizalmamat az ásta alá a leginkább, hogy a tisztelt bíróság úgy ítélte meg, hogy a valóságbizonyításnak nincsen helye – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette: a bizonyításnak helye lett volna, hiszen

egy jogállamban lehetővé kell tenni a közszereplő által közszereplőre tett kijelentések valóságtartalmának bizonyítását.