Ezek az elemzői vélemények születtek a Fidesz-frakcióülésen elmondottakról

„Rosszul jött ki, hogy a baloldal nem támogatta az újraindítás költségvetését, hasonlóan viszonyultak korábban a koronavírus-törvényhez is, amit először támogattak, majd kihátráltak mögüle. Szép gesztus lett volna, ha a fiatalok adómentességét vagy a családi adó-visszatérítést megszavazzák” – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán.

A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint

aki időt nyer, életet nyer; nagyjából 500 milliárd forinttal több pénz mozog a gazdaságban azzal, hogy Nyugat-Európához képest egy hónappal előbb nyitottunk.

A politológus szerint a korai nyitás eredményeként létrejött többletet a kormány „lecsorgatja” a nyugdíjasokhoz és a családos szülőkhöz.

Az OECD vagy az Európai Bizottság előrejelzései szerint megvan az esély az öt százalék feletti növekedésre, Kiszelly Zoltán szerint minden ország erősödni fog, az viszont politikai döntés, hogy a többletet adósságcsökkentésre fordítsák vagy az embereknek adják. Magyarországon a családok járvány alatti kiköltekezését akarja pótolni a kormány ebből a jó eséllyel prognosztizálható többletből. „Korábban indulunk, ezért megint munkaerőhiány lesz, csakúgy, mint a járvány előtt” – jelentette ki a politológus, hozzátéve, ez a helyzet a bérek emelkedéséhez vezet. Kiszelly Zoltán szerint a minimálbér egy irányszám, a béreket a munkaerőpiac fogja meghatározni, a kormány pedig már korábban is csökkentette a munkát terhelő adókat.

Gyurcsányról úgy nyilatkozott; az a célja, hogy a DK legyen a legerősebb ellenzéki párt, a mostani visszalépések afelé mutatnak, hogy erre minden esély meg is van.

Míg a többiek a miniszterelnök-jelölti pozícióért versenyeznek, addig Gyurcsány a háttérben építi a legerősebb baloldali frakciót Kiszelly szerint.

Az egyre több helyen megkötött paktumok után a baloldal a miniszterelnök-jelölti előválasztást próbálja majd „habosítani”, hiszen az egyéni jelöltekről addigra a legtöbb helyen már meg fognak egyezni.

Újdonságot nem mondott a miniszterelnök, de az ellenségeket megtalálta Horn Gábor szerint. A Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta a lapnak, hogy nem a baloldallal áll szemben Orbán Viktor, hanem „széles nemzeti összefogással”, amelynek jelenleg nem Gyurcsány Ferenc a vezetője. A volt miniszterelnökről úgy nyilatkozott, ő az egyik pártnak az elnöke a mostanra hétpártivá bővült együttműködésben. Horn Gábor szerint újabb ellenség épül a jobboldalon, ahol újra felkarolták Gyurcsány Ferencet. „Karácsony Gergelyről sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy Gyurcsány bábja lenne” – hangsúlyozta Horn.

Szerinte az ellenzéknek nem az a dolga, hogy támogassa a költségvetést, a 2022-es büdzséről azt mondta, a Fidesz szakított a 2013 óta követett szigorú hozzáállásával. Nyolc év elteltével most először jelentős deficit lesz a költségvetésben – jegyezte meg Horn Gábor.

Az elemző úgy értékelt; ez nem a válság kezelése miatt történik, hanem mert jövőre választások lesznek, igaz, azt is hozzátette, hogy szerinte ezzel nem lehet nyerni. Horn Gábor „közgazdasági abszurdnak” tartja a családi adó-visszatérítés ötletét, szerinte ugyanis 2022 elején nem lehet tudni, hogy ki mennyi szja-t fizetett be idén, mert az csak az adóbevallás után derül ki. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a járvány legyőzésével kapcsolatban is érdemes még várni, mert nagyon lelassult az oltási hajlandóság itthon, ezért van realitása annak, hogy ősszel egy negyedik hulláma is lesz a vírusnak. Ő maga óvatosabb lenne a magyar kormány helyében, de az adócsökkentéseket ő is támogatja.

A jövőre esedékes országgyűlési választások előtti kampány témáiként hivatkozott a miniszterelnök által kijelölt három veszélyforrásra Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az illegális migráció, a járvány időszakában fontos gazdasági válságállóság és a Gyurcsány Ferenc fémjelezte témakörök fogják dominálni az elkövetkező időszak politikai közbeszédét. Azt is kifejtette, hogy hamarosan újra erősödhet a migrációs nyomás, ennek hatására pedig a dél-európai országok ismét felvetik majd az uniós viták során a kötelező kvóták ötletét, így megindulnak a már 2015 óta megszokott bevándorlásügyi viták is az Európai Unióban. Deák Dániel szerint a

koronavírus-járvány ideje alatt a magyar gazdaság válságállónak bizonyult, a kormány célja pedig az, hogy a helyreállítási versenyben Magyarország javítani tudjon a pozícióján a nagy nyugat-európai országokhoz képest.

Egyetért a kormánypártok vezetőivel abban, hogy erre minden esély megvan, hiszen már idén visszatér a magyar gazdaság a válság előtti szintre.

Az elemző fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy

a jobboldal adócsökkentéseivel szemben a baloldal megszorításokat és adóemeléseket szeretne.

Gyurcsány Ferenc például észszerűtlenségnek nevezte a kormány adókat mérséklő terveit. Deák Dániel szerint a baloldal vezetője egyértelműen Gyurcsány Ferenc, aki előretolt bábként tekint Karácsony Gergelyre. „A balliberális háttértárgyalások eredményei is a DK erős szerepét igazolják: várhatóan a legtöbb mandátumot szerző egyéni jelöltje a DK-nak lesz majd” – magyarázta az elemző.