A származási hely is bekerülhet a személyi igazolványba

Hatályba lépett augusztus 2-ától a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról és az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása, így ha valaki kéri, a jövőben már nemcsak a születési helyét, hanem a származási helyét is feltüntetik a személyazonosító igazolványában. Az eljárás ingyenes, külön kell kérelmezni, azaz nem kötelező – írja a Magyar Nemzet.

A törvénymódosító javaslatokat korábban benyújtó Gyopáros Alpár, modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek elmondta:

a Magyar falu program nemcsak pénzügyileg nyújt támogatást a kistelepüléseknek és a közösségeknek, hanem meghallgatják és segítik a vidéki emberek olyan kéréseit, amelyek erősítik a települések identitását és az ott élők kötődését.

A magyarországi vidéki településeken nagyon sok esetben a gyermekek nem a szülők lakóhelyéül szolgáló településen születnek, hanem a közeli nagyobb városokban, megyei jogú városban. „Noha 1991 óta az anyakönyvi kivonat a születési hely mellett a származási helyet is feltünteti, utóbbi a személyi igazolványban nem jelenhetett meg. Az, hogy eddig elvált a születési hely a származási helytől, szülőhelytől, szülőfalutól, szülővárostól, nehezítette a helyhez kötődés kialakulását, megőrzését.

Mostantól azonban a mindennapokban használt okiratokban is megjelenhet és élővé válik a származási hely.

A problémát a Magyar falu programban szervezett társadalmi egyeztetéseken, különösen a falvakban élők fogalmazták meg, mi pedig léptünk annak érdekében, hogy a megszülető gyermek származási helye a személyes iratokban is megjelenhessen” – fejtette ki a kormánypárti politikus. Gyopáros Alpár kiemelte: az eddigi gyakorlat egy olyan helyzetet eredményezett, hogy a születési hely és annak ténye, hogy egyedül az szerepelt a személyazonosító igazolványban, egy mesterséges kötődést alakított ki az emberekben, pedig az illető sokszor csak csecsemőként volt jelen abban a nagyvárosban, ahol a világra jött. Közben a származási hellyel kapcsolatban gyengült a kötődés, főleg akkor, ha az illető el is költözött később az adott faluból, kisvárosból. „Mostantól viszont a jogszabályok módosítása segíthet abban, hogy a falusi, kisvárosi emberek identitása, származási helyükhöz való kötődése erősödhessen. S ha az illető ennek köszönhetően csak időnként hazamegy a szülőfalujába, ismeri, segíti a települést és az ott élőket, akkor már sokat tettünk” – hangsúlyozta a kormánybiztos.