Ország-világ

2021.10.27. 09:16

Ezt a terhes örökséget hordozza a Gyurcsány–Márki-Zay baloldal

Listába szedték a kormányváltást vizionáló koalíció kétes ügyeit. A lista hosszú.

Gazdasági bűnügyekről és korrupciógyanús esetek soráról, amelyeket elhallgat a nemzetközi baloldal, ír az Origo.

1. Elszámoltatás és jogállam – Simon Gábor pénzügyi botránya és egyes felmentett baloldali politikusok ügyei

Az elmúlt évek bírósági pereiben számos esetben mentettek fel baloldalhoz köthető politikusokat Magyarországon. A politikai közélet erkölcsi megtisztulását célzó, de csak jogállami eszközökkel megvalósítani kívánt elszámoltatás kérdését már 2010 márciusában tartalmazta az akkor kormányra készülő konzervatív néppárt, a Fidesz programja, és Orbán Viktor már kormányon nyomatékosította: ezt az elszámoltatást véghez kell vinni.

2010–12 között 1442 ügy kivizsgálása kezdődött meg, 61 ügyben büntetőfeljelentés is született,

és ezekből hét el is jutott a vádemelési szakaszba. Az alábbiakban néhány fontosabb ügy:

2012 májusában jogerősen is felmentette a Központi Nyomozó Főügyészség Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest és társait az ellenük indult magánokirat-hamisítási ügyben. (Hagyót, élettársát és a szocialista politikus ügyvédjét 2012 januárjában mentette fel első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság a hamisítási vád alól.) Hagyót ugyanakkor 2016 januárjában, nem jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a Kecskeméti Törvényszék volt városvezetőként 14 társával a folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával indult eljárásban.

2014 májusában a Kúria jogerősen felmentette Molnár Gyula korábbi újbudai szocialista polgármestert és Lakos Imre volt szabaddemokrata alpolgármestert a hivatali visszaélés vádja alól. (A vád az volt, hogy egy több százmillió Ft értékű önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve játszottak át egy magáncégnek.)

2016 januárjában a Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét a jelentős vagyoni hátrányt okozó 2008-as hűtlen kezelés és zsarolás bűntettében ellene 2012-ben emelt vádak alól. (A polgármestert első fokon 2015 januárjában mentette fel minden vádpont alól a veszprémi járásbíróság.)

2016 májusában a Szegedi Ítélőtábla másodfokon is jogerősen felmentette Hunvald György szocialista politikust a hűtlen kezelés vádja alól. Budapest VII. kerületének korábbi polgármesterét 2015-ben a Szegedi Ítélőtábla 2 év hat hónap börtönre ítélte, ezt az ítéletet helyezte hatályon kívül a Kúria, perújítás keretében.

2016 júniusában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és Fapál László volt államtitkárt a hűtlen kezelés vádja alól. (A vád az volt, hogy Juhász miniszterként 2006 júniusában a vagyonkezelési szabályokat áthágva engedélyezte, hogy Fapál megvegye a neki 2005 tavaszán határozatlan időre juttatott lakást, az exállamtitkár pedig felbujtóként vett részt a jogosulatlan lakásvásárlásban.)

2017 januárjában a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatával jogerősen felmentette Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselőt a vesztegetés vádja alól. (A vád az volt, hogy a honatya 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.)

Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselővel, egykori államtitkárral szemben 2014 júniusában a Központi Nyomozó Főügyészség a korábbi nyomozás mellett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntettének gyanújával külön nyomozást rendelt el. (Simon Gábor 2014 novemberében a külföldi bankszámlákon tartott összegek után százmillió forintot meghaladó adóhátralékot fizetett be az államnak.) A Központi Nyomozó Főügyészség 2016. március 4-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt a politikus ellen és letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

2. Botrányok és kínos ítéletek, „elévült” ügyek a szocialistáknál

Lendvai Ildikó, a 2002 és 2010 között kormányon lévő szocialista párt egykori elnöke annak ellenére illette sűrűn kritikával a 2010 utáni kormányokat, illetve vonta (és vonja) kétségbe a magyar állami hatóságok tisztességét és az igazságszolgáltatás függetlenségét, hogy ő maga – egykor befolyásos vezetőként – nem számolt e tekintetben a saját politikai lelkiismeretével. A korábbi pártelnök volt kampányfőnökét, Csonka Gábort még 2007 nyarán vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés miatt ítélték el jogerősen, mivel korábban ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában. Csonka három évi szabadságvesztés mellett 500 ezer forint pénz mellékbüntetést, négy év közügyektől eltiltást és hatmillió forint vagyonelkobzást is kapott. Később azonban két évre csökkentették a szabadságvesztés büntetést, majd 2009 tavaszán újabb védői indítványra a börtön fokozatot fogház fokozatra enyhítették, és még abban az évben – alig fél esztendővel az országgyűlési választások előtt – szabadulhatott Lendvai régen elhíresült „szegfűs” kijáróembere.

Veres János 2005 és 2009 közötti – a 2006-os választási csalás, a magyar állam pénzügyi helyzetének választások előtti eltitkolása után még éveken át hivatalát betöltő – szocialista pénzügyminiszter volt üzlettársát, Kabai Károlyt 2007 tavaszán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság adócsalás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen három és fél éves börtönbüntetésre ítélte. Kabai 2001-ben fél éven át Nyírbogát alpolgármestere volt, majd a nyírbátori választókerület MSZP-s alelnökeként is ténykedett. Bűncselekmények már Veres ügyvezetői működése idején is folytak az egyik olyan cég körül, amelyet Kabai együtt alapított Veressel, sőt a számlákat is a pénzügyminiszter volt fémtelepén belül gyártották, ám az ügyben a cégből időközben kilépő Veres felelősségét nem vizsgálták.

Veres János egyik fő támogatója, Pénzes Sándor kislétai polgármester is korrupciós ügy érintettje volt. 2009 nyarán mondott le a közel ötmilliárd forint uniós forrás felhasználását ellenőrző Nyírségi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás pénzügyi bizottsági tagságáról, miután a sajtó egy része megírta, hogy aggályos szerepet kellene vállalnia az EU-s támogatásokat befolyásoló, koordináló társulás ellenőrző testületében. Az eset előzménye az volt, hogy Pénzest még 2008-ban egy év nyolc hónap – négy év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre, mellékbüntetésként kétszázezer forint megfizetésére ítélték adócsalásért és közokirat-hamisításért, mert hamis számlákkal csökkentette az adófizetési kötelezettségét.

Ekkor már kapkodott saját botrányai közepette a választási vereségre készülő baloldal. 2009 májusában Nyékes Béla, az MSZP környezetvédelmi tagozatának elnöke került előzetes letartóztatásba egy háromszázmillió forintos csalás megalapozott gyanúja miatt, az EP-választást éppen elbukó MSZP sietve kizárta őt soraiból. Az ügy egyik főszereplője lehetett Nyékes, akinek csalási ügyében – akkori sajtóinformációk alapján – 2010 őszén emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Ugyancsak 2010 őszén hatrendbeli, részben felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás, és egy rendbeli folytatólagosan elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával a Budapesti Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette Benedek Fülöpöt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgató-helyettesét, aki a szocialista kormányzási időszakban a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcánál államtitkári pozíciót töltött be. Benedeket és társait hűtlen kezeléssel vádolták amiatt, hogy a 2000-es években közpénzből finanszírozták a Szilvásy György szocialista kormánytag lesencefalui nyaralója elé ültetett szelídgesztenyefák beszerzését és elültetését. Szilvásyt 2014 elején felmentették, míg az exállamtitkárt egy évvel később – 2015 februárjában – hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélték.

2010. április közepén, már az országgyűlési választások első fordulóját követően a Fővárosi Bíróság vesztegetés miatt másodszor is börtönbüntetésre ítélte Kőbánya korábbi MSZP-s alpolgármesterét, Kaszab Csabát. A politikus a vád szerint 2005-ben 17 millió forintnyi kenőpénzt kapott, amiért egyszer már jogerősen két évre ítélték, egy bírósági döntés miatt azonban az ügyet újra kellett tárgyalni. 2010-ben már 3 év 10 hónap börtönbüntetést kapott, és egyben kötelezték őt a 17 millió forint visszafizetésére.

Zuschlag Jánost, aki az MSZP országgyűlési képviselője volt 1998–2004 között, 2007 őszén a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg, és őrizetbe vették. 2010 márciusában az általa elkövetett bűncselekmények miatt első fokon nyolc és fél év börtönre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, de 2011 januárjában Zuschlag börtönbüntetését hat évre csökkentette a Szegedi Ítélőtábla. Enyhítő körülményként vették figyelembe, hogy az okozott 72 millió forintos kár nagy részét Zuschlag közben megtérítette.

A Zuschlag-ügy korrupciós szimbólumává vált a regnáló baloldal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok időszakának.

A Zuschlag-ügy kapcsán megemlítendő Lados István, Zuschlag volt személyi titkára is, aki maga is közreműködött a többrendbeli csalásban. Első fokon két év börtönre ítélték, ami ellen először fellebbezést nyújtott be, majd ezt később visszavonta azzal a döntéssel, hogy inkább megkezdi – 2011 nyarán – a rá kiszabott börtönbüntetést. Lados egyébként életszerűtlennek mondta azt, hogy a csalások idején Gyurcsány vezette ifjúsági minisztérium irányítói, és más vezető MSZP-s politikusok ne tudtak volna Zuschlag problémás ügyeiről, ami az egész akkori kormányzatra ráveti az erkölcsi gyanú árnyékát.

Maga Gyurcsány Ferenc (2004-től 2009-ig miniszterelnök) is érintett volt jogilag visszás gazdasági és cégügyekben. A Legfőbb Ügyészség éppen 2006 tavaszán fejezte be három olyan ügyben a vizsgálatot, amelyek Gyurcsány Ferenc cégeihez kötődtek: a Szalay utcai ingatlanra kötött bérleti szerződés miatt az ügyészség a közérdek sérelme miatt pert is indított, a Nomentana- és a Fittelina-ügyben nem döntött további eljárásról. A Nomentana nevű cégnél az ügyészség szerint bár felmerülhetett az okirat-hamisítás gyanúja, az ügy elévült, ezért nem vizsgálódtak tovább a társasággal kapcsolatban. A Nomentana Bt. 1992-ben kft.-vé akart átalakulni, és bár a cégbíróság jogerősen elutasította kérelmét, a cég ennek ellenére 1993-tól 1995-ig használta a kft. megnevezést.

3. Sukoró-per – A nyomásgyakorlás néhány esete: fenyegetőzések és civil aktivizmus

A második Gyurcsány-kormány (2006–2009) időszakából kiemelkedik a sukorói telekcsere vagyonkezelési botránya, a Velencei-tó partján fekvő Sukoróra tervezett kaszinóberuházás miatt elhíresült ügylet, amely egyben politikai hívószóvá is vált az akkori ellenzék számára. A balliberális kormányzás alatt ugyanis izraeli befektetők egy csoportja a község közelében kívánt nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást megvalósítani, azonban a magyar állam megkárosításának veszélyét is magában rejtő, gyanús körülmények között. Az államot a legkevésbé kedvező értékbecslési adatok szerint a telekcserével durván 1,3 milliárd forintos kár érhette volna, így az ügy bírósági útra terelődött.

Végül 2017. június 8-án a Kúria három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit. A harmadfokú ítélet jogerős.

Az ítélet előzménye, hogy a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot, a cég egykori értékesítési igazgatóját. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.

A 2015-ös döntés miatti fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben 2016 októberében másodfokon jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és egy értékbecslőt. Egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. Az ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot is, így esetükben harmadfokú tárgyalásra került sor a Kúrián, amely csütörtökön jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte őket.

Az ellenzéki Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc parlamenti képviselő – akinek miniszterelnöksége idején járt el ebben a telekcsereügyben az állam képviseletében az MNV – a június 8-ai jogerős ítéletre fenyegetően úgy reagált: a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök, míg a most elítéltek ártatlanok. Gyurcsány azt is leszögezte: „Jön majd egy új kormány és szabadon engedjük őket, és teljes anyagi és erkölcsi kárpótlást fognak kapni.” Ehhez hozzátette: „A bűnös eljárásban részt vevők ellen meg minden törvényes eszközzel fellépünk.” A volt kormányfő ezzel megfenyegette a magyar igazságszolgáltatást, ami mindenképpen politikai nyomásgyakorlásként értékelhető a független magyar bírósági rendszerre. Mivel a fenyegető megnyilvánulások nem a helyszínen történtek, az esetnek inkább közéleti relevanciája van; a tárgyalás helyszínének méltóságáról a tanács elnöke gondoskodik, és a tárgyalás szabályszerű menetének komolyabb megzavarása esetén alapesetben 100 ezertől 200 ezer Ft-ig terjedő rendbírság, különösen súlyos vagy ismételt esetben 500 ezer Ft-ig terjedő rendbírság szabható ki.

Gyurcsánynak nem ez az első ilyen esete: amikor például 2011 októberében Sukoróval kapcsolatban hivatali visszaéléssel gyanúsította meg őt a Központi Nyomozó Főügyészség, a volt kormányfő egyenesen esküszegéssel vádolta az ügyészeket. 2015 októberében pedig azt nyilatkozta: a Sukoró-ügyben hozott ítéletek azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás egy része törvénytelenül, politikai elvárásoknak eleget téve működik.

Gyurcsány fenyegetőzése egyenesen maffiatempó, ugyanis Szicíliában szokás, hogy a maffia tagjai megfenyegetik a bírókat és ügyészeket, esetleg családtagjaikat is. Az éjjel-nappal testőrökkel védett szicíliai bíró, Antonino Di Matteo például olyan ügyeket vitt főügyészként, amelyekben maffiafőnök alperesekkel rendőrfőnök és politikus alperesek szerepeltek együtt. A volt magyar kormányfő – bár nem halálosan fenyegetett – törvényhozó képviselőként is, különös felelősséggel tartozik a független magyar igazságszolgáltatást működtetők tiszteletének és emberi méltóságának megőrzéséért.

Gyurcsány az elmúlt években már többször is megsértette a sukorói telekcsere ügyét – az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 10. cikkének megfelelően – méltányosan és nyilvánosan megtárgyaló, független és pártatlan magyar bíróságokat, akiknek egyrészt az ügyben érintett személyek jogai és kötelezettségei felől kellett dönteniük, másrészt a perben emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől. Alaptörvényünk külön bekezdésben utal arra a fontos eljárási szakaszra, amelyben a büntetőjogi felelősséget jogerős határozat állapítja meg (addig ugyanis senki nem tekinthető bűnösnek). Ilyen jogerős döntés születetett június 8-án a Sukoró-perben, amelyet tudomásul kell venni. Fontos rögzíteni azt is: az igazságszolgáltatás bírái csak az Országgyűlés alkotta jogszabályoknak vannak alávetve – melynek maga Gyurcsány Ferenc is tagja.

A politikai célzatú nyomásgyakorlást azonban nemcsak politikusok csinálhatják, hanem adott esetben a hazai igazságszolgáltatási rendszer presszionálása lehetséges politikai célokat szolgáló civil szervezetek (NGO-k) segítségével is; például a Helsinki Bizottság korábban a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferenciát, ahol a civil politikai aktivisták a védőkirendelés egy általuk tesztelt „alternatív modellje” kapcsán agitálták a résztvevőket. Később a Transparency International a korrupcióellenes hivatalok működésével kapcsolatban tartott képzéseket a fővárosi ügyvédeknek. Az érzékenyítő tréningek számláját egyébként – nem egy esetben – uniós intézmények is állták, aminek fényében legalábbis ellentmondásosnak tűnhet az, hogy eközben Brüsszelből vagy Strasbourgból a magyar igazságszolgáltatás függetlensége miatt aggodalmaskodnak.

4. Állam Számvevőszék: „Sukoró-jelentés” – Tátrai Miklós szerepe és felelőssége

Az Állami Számvevőszék 2009. augusztusi jelentése (az MNV Zrt. 2008. évi tevékenységéről) megállapítja, hogy az érintett időszakban a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (mint az MNV Zrt. ügyvezető szerve) a döntés-előkészítés hiányosságai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került. Az MNV Zrt. vezérigazgatója (Tátrai Miklós) által saját és átruházott hatáskörben hozott döntések átláthatósága nem volt biztosítva, a döntés-előkészítés hiányossága miatt a döntéshozatal formálissá vált, a belső vélemények figyelembevétele nélkül történt. Tátrai vezetése alatt a döntések egy része ellentétes volt a jogszabályokkal, és hatáskör-túllépés is előfordult.

A jelentés azt is rögzíti: a Nemzeti Földalapba tartozó sukorói földterületek 2008-as cseréje a pilisi/albertirsai ingatlanokra nem volt szabályos, és nem volt célszerű. Ezt a szabálytalan csereszerződést a Magyar Állam nevében eljárva Tátrai Miklós vezérigazgató úgy kötötte meg, hogy azzal nem jutottak érvényre maradéktalanul a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény előírásai, így a szerződés – amely a törvény megkerülésével jött létre – semmisnek tekinthető. A csereingatlanok teljes területére nem állt fenn az említett NFA törvényben meghatározott közérdekű cél.

A hatályos földforgalmi szabályozás értelmében a Nemzeti Földalap közreműködésével történő földcsere esetén a Földalapba tartozó földek cseréjének egyik alapfeltétele – az érintett földrészek tehermentességén túl –, hogy a piaci értékük közel azonos legyen, vagy a szerződő felek vállalják az értékkülönbözet megtérítését. (Márpedig a szerződésben – amelyben a magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói telket cserélték volna el a Joav Blum izraeli üzletember birtokában levő két albertirsai és egy pilisi telekre – az ingatlanok értéke nem állt arányban egymással, és így a magyar államot több mint egymilliárd Ft-os kár érte volna, ha érvényben marad a szerződés. A Kúria felülvizsgálati döntésével már 2012 novemberében kimondta, hogy érvénytelennek és semmisnek minősül a sukorói telekcsere-szerződés.)

Vajon a fentiek fényében mennyire túlzás azt állítani, hogy minden idők legkorruptabb kormányzása volt a 2002-2010 közötti?

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában