Ismét Budapestet és Varsót támadja Brüsszel

A jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küldött ki péntek este a magyar és a lengyel kormánynak az Európai Bizottság – szellőztette meg a minap az uniós ügyekben jártas brüsszeli Politico, amely a Magyar Nemzet összefoglalója szerint úgy értesült, Brüsszel közbeszerzésekkel és korrupciós kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakkal kapcsolatban vár választ a magyar kormánytól, míg a lengyeleket az igazságszolgáltatás függetlensége és az uniós jog tiszteletben tartása miatt kérik számon. A Budapestnek és Varsónak küldött levelet a holland származású Gert-Jan Koopman költségvetésért felelős főigazgató írta alá, Ursula Von Der Leyen bizottsági elnök jóváhagyásával. A brüsszeli sajtó szerint

a levelek az első informális lépésnek tekinthetők, mielőtt Brüsszel hivatalosan is aktiválja a jogállamisági mechanizmust hazánkkal, illetve Varsóval szemben.

Mint ismeretes, ez az az új eszköz Brüsszel kezében, amely – parázs vitákat követően – január elsejével lépett életbe, összekötve az uniós költségvetésekből származó kifizetések teljesítését a jogállamiság Brüsszel által diktált feltételeinek tiszteletben tartásával. Nem meglepő, hogy a jogszabály átpolitizált jellege miatt Magyarország és Lengyelország kezdetektől az uniós források megvonásával is fenyegető mechanizmus ellen érvelt, sőt, Budapest és Varsó korábban még az uniós keretköltségvetés és mentőalap vétóját is kilátásba helyezték,

hiszen tudvalevő volt, hogy a jogszabály csak egy újabb fegyver lesz a balliberális túlsúlyú brüsszeli intézmények kezében a nemzeti kormányok ellen folytatott ideológiai háborúban.

A tavaly decemberi EU-csúcson végül magyar–lengyel–német javaslatra elfogadtak egy olyan állásfoglalást, ami többek között lehetőséget teremt a jogállamisági mechanizmus bíróságon történő megtámadására – ezzel a lehetőséggel Budapest és Varsó élt is, s még márciusban közösen egy a jogállamisági mechanizmus elleni keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához.

A magyar-lengyel kereset tárgyalása október közepén kezdődött el Luxembourgban, a főtanácsnoki véleményt pedig várhatóan december másodikán fogják ismertetni, az ítélet pedig a jövő év elejére várható. Egy tavaly decemberben meghozott, egyhangú megállapodással megkötött legmagasabb szintű egyezség értelmében egyébként az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust a luxembourgi ítélethirdetésig nem is alkalmazza,

csakhogy közben az Európai Parlament mindent megtesz annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az uniós végrehajtó testületre, hogy az minél hamarabb, lehetőleg még a jövőre esedékes választások előtt büntesse meg Magyarországot.

A strasbourgi székhelyű testület október végén még be is perelte az Európai Bizottságot; a nyomásgyakorlási kísérlet pedig láthatóan bevált, mert bár Ursula Von Der Leyen az október végi uniós csúcson leszögezte, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélethirdetéséig a bizottság nem hoz intézkedéseket, Didier Reynders igazságügyi biztos egy héttel később már úgy nyilatkozott: a jogállamisági mechanizmust napokon, de legkésőbb heteken belül aktiválhatja az Európai Bizottság.