2023.04.11. 06:49
Napról napra újabb fejlemények látnak napvilágot a guruló dollárokkal kapcsolatban
Az Állami Számvevőszék a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkant, amelyek kivizsgálása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartoznak.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyőlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, "Putyin ellen, Ukrajna mellett" tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”.
Nem tud semmit a dollárbaloldal
Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról.
Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: az Action for Democracyn keresztül nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány” duzzasztotta az MMM számláját.
Mindeközben – és azóta is – a Márki-Zay mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc ekkor azt állította a Hír TV-nek, hogy nincs tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat pártja sem használta.
Gyurcsányhoz hasonlóan Karácsony Gergely is azt állította a Hír TV-nek, hogy nem tudott az MMM-hez érkező amerikai pénzekről. Állítása szerint még az MMM korábbi alelnöke sem tudott a szervezethez Amerikából érkező elképesztő kampánytámogatásokról.
Az ügy kirobbanása után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok tavaly szeptemberi kihelyezett frakcióülése után tartott sajtótájékoztatón közölte: kezdeményezik, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. A nemzetbiztonsági bizottság számára készült, nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy még annál is nagyobb összegek kerültek a dollárbaloldal kampányszervezeteinek számláira, mint amiről eddig tudni lehetett. Tavaly november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban idén január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.
Kiderült, hogy a Korányi-féle Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal magasabb az eddig nyilvános utalások szaldójánál.
Az ezen amerikai szervezettől kapott végösszeg tehát 3,174 milliárd forint, amelynek 58 százalékát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma kapta meg, amely saját bevallása szerint a pénz egy részét 2023 elején is költötte.
Fejlemények
Március elején Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt, közölte: nem tudja tartani az ÁSZ a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantak. A hivatal elnöke a kampánypénzek ellenőrzésének állásáról tartott előadásában elmondta, az ellenőrzés során olyan körülményekre derült fény, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartoznak, ezért az április 8-i határidőre az ÁSZ jelentése nem lesz kész.
Az ellenőrzésekből azt látjuk, hogy a kampányra fordított összegeknél a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) egy külföldi gazdasági társaságot is megbízott olyan feladatokkal, amelyeket itthon is megrendelt, így a teljesítési igazolások hitelességénél felmerül a kettős gazdálkodás
– hangsúlyozta.
