2023.07.04. 11:50
Szijjártó Péter: mi lesz elég Brüsszelnek?! (videó)
A franciaországi események is mutatják a nyugat-európai társadalmi integrációs törekvések kudarcát, mára világossá vált, hogy a nagy tömegben, illegálisan, más kultúrából érkező bevándorlókat lehetetlen integrálni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlés ülésén – írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 6-án
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás
A minisztérium közleménye szerint parlamenti felszólalásában a tárcavezető hangsúlyozta:
Lehet, hogy vannak vagy voltak még olyan emberek Európában, akik azzal a hiú ábránddal éltek, hogy a nyugat-európai társadalmi integrációs törekvéseket sikerre lehet vinni. Nos, ha ők az elmúlt napokban bekapcsolták a televíziót, és megnézték a franciaországi híradásokat, akkor azt hiszem, hogy a hiú ábrándból gyorsan kiábrándulás lett.
Kiemelte, hogy számos országban „párhuzamos társadalmak” jöttek létre, és sok esetben rettegésben él a csendes többség.
Hozzátette, hogy a jelek szerint „semmilyen tragédia nem elég ahhoz, hogy Brüsszelben észhez térjenek”. Nem elegek a földközi-tengeri tragédiák, az emberek halálával járó balesetek, nem elegek a francia nagyvárosok zavargásai, nem elég a több ezer felgyújtott autó – sorolta.
Szijjártó Péter leszögezte: az emberek világos elvárása Brüsszellel szemben, hogy a „jól fizetett európai bürokraták” védjék meg a kontinens lakosságát, a határokat, állítsák meg a migrációt, végre verjék szét az embercsempészek üzleti modelljét.
„Ehhez képest az elmúlt időszakban puccsszerűen újra a migrációs kvóta áterőltetésén töri a fejét az európai bürokrácia” – sérelmezte.
A nemzetközi jog előírásairól kifejtette, ha valakinek menekülnie kell az otthonából, „az az első biztonságos ország területén tartózkodhat ideiglenesen, nem a második, nem a harmadik és nem is a tizedik biztonságos ország területén”.
„Tehát definíciószerűen a Magyarország déli határánál betörő emberek nem lehetnek menekültek, Szerbiában ugyanis nincsen háború, Szerbiában senkinek az élete nincsen veszélyben” – mondta.
Tehát aki illegálisan, erőszakkal jön át a szerb–magyar határon, az határsértő, a magyar szuverenitást sérti meg, megsérti a jogszabályainkat, és semmi keresnivalója Magyarországon – figyelmeztetett.
A miniszter leszögezte, hogy az Európai Unió politikai okokból nem fizeti ki továbbra sem a Magyarországnak járó forrásokat, ami teljes mértékben ellentétes a közösség értékeivel és szabályaival.
„Egészen egyszerűen nem tudják elfogadni, hogy a magyar emberek éltek a szuverén jogukkal, és olyan döntést hoztak Magyarország jövőjével kapcsolatban, amely ellentétes a brüsszeli liberális mainstream elvárásaival” – jelentette ki.
Aláhúzta: a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusból mindössze két és fél év telt el, és máris „eltapsolták” Brüsszelben a pénzt, ezért újabb forrásokat kérnek a tagállamoktól.
Kitért arra is, hogy „abszolút észszerűtlenül” úgy döntöttek, hogy „súlyos eurómilliárdokat” költenek Ukrajna katonai támogatására, miközben a fegyverszállítás csak a háború meghosszabbításával jár.
Elmondta, hogy a szankciók súlyos kárt okoznak az európai gazdaságnak, holott a konfliktusért az európai emberek semmilyen felelősséggel nem tartoznak, ráadásul a korlátozások nem is érték el a céljukat.
Közölte azt is, hogy Brüsszel most a rezsicsökkentés felszámolását kéri, azt, hogy „növeljük meg a magyar emberek rezsiköltségeit, miközben a saját fizetésükre az európai bürokraták újabb és újabb eurómilliókat és -milliárdokat kérnek”.
Szijjártó Péter közölte: „Brüsszel jól fizetett bürokratái (...) képtelenek voltak az elmúlt lassan másfél évben egyetlenegy lépést tenni a béke irányába. Az Európai Unió versenyképessége drámai mértékben visszaesett, az európai polgárok pénze pedig nincsen meg”.
„Ez minimum három súlyos kérdést vet fel. Az első, hogy mire költöttek 70 milliárd eurót Ukrajnában? Miért nem volt elég ez a pénz? (...) Második, hogy hol van Magyarország és Lengyelország pénze? Megvan-e még ez a pénz, vagy ezt is elköltötték valamilyen, ki tudja milyen célokra? És harmadik, hogy miért kell pluszpénzt adnunk a koronavírus utáni újraindítási tervek kamatterheinek finanszírozására, ha mi és a lengyelek egyetlen egy eurócentet sem kaptunk ebből a keretből?” – sorolta.
Hangsúlyozta:
Magyarország nem enged a rezsicsökkentésből, egy fillért sem ad az európai bürokraták fizetésemelésére, nem mehet több pénz az európai polgárok pénzéből Ukrajnába mindaddig, amíg az eddig elköltött 70 milliárd euróval nem számoltak el, valamint az újjáépítési alaphoz szükséges hitel kamatterheinek emelésére vonatkozó kezdeményezést „egyszerűen nevessük ki”.
