Izraeli–palesztin konfliktus

2023.11.12. 08:10

Az EU elítéli, hogy a Hamász kórházakat és civileket használ emberi pajzsként

Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Megrongálódott lakóház egy izraeli rajtaütés után a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenín városában lévő menekülttáborban 2023. november 10-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Alaa Badarneh

Olaf Scholz elutasította a hosszabb tűzszünet iránti arab követeléseket

Olaf Scholz német kancellár vasárnap elutasította az arab államok hosszabb tűzszünet iránti követeléseit Izraelnek a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamásszal vívott háborújában.

A Heilbronner Stimme című német lap rendezvényén nyilatkozó szociáldemokrata politikus közölte, hogy hosszabb tűzszünetet ugyan nem, de rövidebb humanitárius szüneteket támogat a harctevékenységben, hogy segélyek juthassanak be a palesztin térségbe, illetve külföldiek elhagyhassák azt.

"Nem találom helyénvalónak az azonnali fegyvernyugvás, vagy hosszabb szünet iránti követeléseket, mert ez azt jelentené, hogy Izrael hagyná magához térni a Hamászt" - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy muszlim országok követelése nem egyezik az Izrael oldalán álló német szövetségi kormány álláspontjával. Kijelentette, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát. Scholz egyben hangot adott azon véleményének, hogy a zsidó állam betartja a nemzetközi jogot. Felszólította mindazonáltal az izraeli kormányt, hogy vessen véget a ciszjordániai izraeli telepesek túlkapásainak a palesztin lakossággal szemben.

Scholz leszögezte, hogy meg kell teremteni a kétállami megoldás kilátásait. Úgy vélekedett, hogy a Hamász nélkül erre jobbak lesznek az esélyek.

"Amennyiben tartósan békés körülményeket kívánunk teremteni, akkor akarni kell egy Izrael számára fenyegetést nem jelentő palesztin állam lehetőségét is" - hangoztatta a német kancellár.

Mint mondta, a Hamász több alkalommal is aláásta béketörekvéseket, mert a szélsőséges szervezet célja Izrael megsemmisítése és a zsidó állam lakóinak elüldözése.

"Ha ezt már nem tudják megtenni, az esély talán valamivel nagyobb lesz, mint az Izrael elleni támadásuk előtt volt" - fogalmazott.

Scholz a palesztin szélsőségesek által elhurcolt emberek kapcsán hozzátette, hogy "természetesen mindannyian azért küzdünk, hogy a túszokat szabadon engedjék".

Amerikai elnök tanácsadója: nem tudni, hányan élnek még a Hamász túszai közül

Az Egyesült Államoknak nincsenek pontos információi arról, hogy a radikális iszlamista Hamász palesztin szervezet által október 7-én elhurcolt túszok közül hányan vannak életben - jelentette ki az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap.

Jake Sullivan az ABC televíziónak adott interjúban beszámolt arról, hogy az elrabolt emberek között kilenc amerikai állampolgár és egy állandó amerikai tartózkodási engedéllyel - úgynevezett "zöld kártyával" - rendelkező ember van, de a sorsukról nincs megerősített értesülés.

Izrael hivatalosan 239 emberről beszél, akik a palesztin terrorszervezet fogságába kerültek október elején.

A Hamász azon bejelentésére, miszerint az izraeli légicsapásokban "bizonyos számú" fogoly is életét veszítette, a fehér házi illetékes azzal reagált, hogy "amit a Hamász állít, azt nem lehet készpénznek venni, ugyanakkor az Egyesült Államok nincs abban a pozícióban, hogy azt megerősítse, vagy cáfolja".

A Gázai övezetben folytatódó izraeli katonai műveletekre reagálva Jake Sullivan úgy fogalmazott, hogy "nem akarunk tűzharcot látni egy kórházban, ahol ártatlan, egészségügyi ellátásra váró emberek vannak". Elismerte, hogy a Hamász általános taktikájához tartozik, hogy civileket élő pajzsként használ, és ez rámutat a nehézségre, amellyel az izraeli hadsereg katonái szembesülnek, de hozzátette, hogy ez nem csökkenti Izrael felelősségét abban, hogy megkímélje a polgári személyeket.

A palesztin terület jövőjével kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy az Egyesült Államok álláspontja világos. Ennek lényege, hogy Izrael nem szállhatja meg újra a Gázai-övezetet, nem csökkentheti az övezet területét, nem telepíthetnek ki erőszakkal palesztin embereket, ugyanakkor az övezet nem szolgálhat többé terrortámadások kiindulópontjául izraeliek és mások ellen sem. Megjegyezte, hogy a palesztin közigazgatású Gázai övezet és Ciszjordánia kormányzásának jövőjéről zajló tárgyalásokon különös súllyal kell figyelembe venni a palesztinok szavát.

Az amerikai javaslatokkal ellentétesen nyilatkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egy interjúban.

A kormányfő a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette, hogy Izrael első számú prioritása a Hamász elpusztítása, a Gázai övezet jövőjét illetően pedig érvényesülnie kell egy mindenre kiterjedő izraeli katonai biztosítéknak, amivel elkerülhető a terrorizmus újraéledése.

Megállapította, hogy egy jövendő civil fennhatóságnak két dologban együttműködőnek kell lennie, mégpedig abban, hogy a Gázai övezetet "demilitarizálja" és "deradikalizálja", azaz mentesítse a szélsőségesektől. A múltban mindkettőt illetően kudarcot vallott a Palesztin Hatóság - tette hozzá az izraeli kormányfő, aki szerint olyan civil közigazgatást kell létesíteni, amely nem esik ugyanabba a hibába, amibe elődjei.

Egy nappal korábban Benjámin Netanjahu világosan elutasította azt az elképzelést, hogy a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság kapjon felügyeletet a Gázai övezet felett is, és azt is kijelentette, hogy Izrael fenn fogja tartani magának a jogot arra, hogy a jövőben is szabadon behatoljon a területre fegyveresek elleni műveletek végrehajtása végett.

A Gázai övezet legnagyobb kórháza közelében folytatódó harcokkal kapcsolatban Benjámin Netanjahu vasárnap azt mondta, nincs ok arra, hogy az ott ápolt betegeket ne tudnák evakuálni, ugyanis Izrael menekülési folyosót nyitott ennek érdekében vasárnap.

Az izraeli kormányfő élesen bírálta az ENSZ főtitkárát a vasárnapi interjúban, és azt mondta, hogy António Guterres kizárólag Izraelt hibáztatja ahelyett, hogy a Hamásztól követelné az emberi jogok betartását.

António Guterres reagálásában visszautasította Benjámin Netanjahu szavait, és azt állította, hogy ő a válság kezdete óta elítélte a Hamászt, de azt hangoztatta, hogy a terrorszervezetet el kell választani a palesztin emberektől, és megjegyezte, hogy a palesztinoknak is vannak sérelmei az "56 éve tartó megszállás" miatt.

Josep Borrell: az EU elítéli, hogy a Hamász kórházakat és civileket használ emberi pajzsként

 Az EU elítéli, hogy a Hamász kórházakat és civileket használ emberi pajzsként, lehetővé kell tenni, hogy a polgári lakosság elhagyhassa a harci övezetet - hívta fel a figyelmet vasárnapi sajtóközleményében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

Borrell hangsúlyozta, hogy a harcok a kórházakat is érintik, áldozatokat szedve a civilek és az egészségügyi személyzet körében. Mint írta, a nemzetközi humanitárius jog előírja, hogy a kórházakat, az egészségügyi infrastruktúrát és a kórházakban tartózkodó civileket meg kell védeni. A kórházakat azonnal el kell látni a szükséges felszerelésekkel, és a sürgős orvosi ellátást igénylő betegeket biztonságosan el kell szállítani. "Felszólítjuk Izraelt, hogy a polgári lakosság védelmének biztosítása érdekében tanúsítson maximális önmérsékletet ezen a téren" - jelentette ki.

Az EU csatlakozik a harcok azonnali szüneteltetésére és humanitárius folyosók létrehozására irányuló felhívásokhoz, többek között a határátkelőhelyek kapacitásának növelésével és egy külön tengeri útvonalon keresztül, hogy a humanitárius segélyek biztonságosan eljuthassanak a Gázai övezet lakosságához - tájékoztatott.

Megerősítette továbbá: Izraelnek joga van, hogy a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát, de felhívta a figyelmet, hogy az EU nagyon komolyan aggódik a gázai humanitárius helyzet súlyosbodása miatt,  sürgeti a humanitárius segélyekhez való gyors és akadálytalan humanitárius hozzáférést.

Borrell az EU névében ismét felszólította a Hamászt, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon az összes túszt.

Több mint 182 ezren tüntettek az antiszemitizmus ellen Franciaországban

Több mint 182 ezren vettek részt az antiszemitizmus elleni és a Hamász szélsőséges palesztin szervezet által fogva tartott túszok szabadon engedéséért meghirdetett békés tiltakozó meneteken vasárnap a francia nagyvárosokban - közölte a francia belügyminisztérium.

Az antiszemitizmus elleni legnagyobb felvonulást Párizsban tartották, ahol a rendőrség összesítése szerint a több mint 105 ezer fős tömeg több mint három órán át vonult a két parlamenti ház vezetőjének felhívására a nemzetgyűlés épületétől, a Bourbon-palotától a szenátusig, a Luxembourg-palotáig. A tömeg többször elénekelte a Marseillaise-t, a francia nemzeti himnuszt, és hosszan tapsolt.

A fővároson kívül 110 településen 77 650-en vonultak utcára, sehol nem történt említésre méltó incidens - jelezte a belügyi tárca.

A déli Marseille-ben 7500-an, a keleti Strasbourgban ötezren, a délkeleti Grenoble-ban 3700-an, a délnyugati Bordeaux-ban 3500-an, Nizzában és Lyonban mintegy háromezren, Nantes-ban és La Rochelle-ben kétezren tüntettek.

Egy olyan Franciaország, ahol zsidó honfitársaink félnek, nem Franciaország

 - írta vasárnap reggel közzétett levelében Emmanuel Macron államfő, aki személyesen nem volt jelen a menetben, de előre jelezte, hogy "lélekben ott lesz" és "tisztelettel üdvözli" a résztvevőket.

BRAUN-PIVET, Yael; HIDALGO, Anne; SARKOZY, Nicolas; BRUNI, Carla
Anne Hidalgo párizsi polgármester, Nicolas Sarkozy korábbi francia államfõ és felesége, Carla Bruni olasz-francia énekesnõ, valamint Yael Braun-Pivet, a nemzetgyûlés elnöke az antiszemitizmus elleni és a Hamász szélsõséges palesztin szervezet által október 7. óta fogva tartott túszok szabadon engedéséért meghirdetett tiltakozó meneten Párizsban 2023. november 12-én
Fotó: Mohamed Badra / Forrás: MTI/EPA

A párizsi menet élén Yaël Braun-Pivet, a nemzetgyűlés és Gérard Larcher, a szenátus elnöke vonult "A köztársaságért, az antiszemitizmus ellen!" feliratú molinó mögött, Élisabeth Borne miniszterelnök - akinek az apja holokauszttúlélő volt - és a kormány több mint harminc tagja, valamint a két korábbi köztársasági elnök, a jobboldali Nicolas Sarkozy (2007-2012) és a baloldali Francois Hollande (2012-2017) társaságában.

"A polémiák sem szennyezhetik be ezt a példátlan kezdeményezést" - jelentette ki Yaël Braun-Pivet, utalva Marine Le Pen és pártjának, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülésnek (RN) a részvételére a párizsi menetben.

Olivier Véran kormányszóvivő úgy vélte korábban, hogy a Nemzeti Tömörülésnek "nincs helye" a menetben.

"A francia igazságszolgáltatás antiszemitizmus miatt elítélte a pártalapító Jean-Marie Le Pent, az RN-nek így nincs helye ezen a megmozduláson" - mondta szerdán a kormányszóvivő, aki amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy Jordan Bardella pártelnök "nem képes szakítani pártja antiszemita gyökereivel", miután a BFM hírtelevízióban újságírói kérdésre tagadta az alapító antiszemitizmusát.

A kormányszóvivő emlékezett arra, hogy az RN-t "a náci Németországgal kollaboráló Vichy-rezsim örökösei alapították", ugyanakkor "nemzeti egységre szólított fel az antiszemitizmus és az erőszak minden formájával szembeni küzdelemben".

Egy baloldali zsidó szervezet, a Golem aktivistái megpróbálták megakadályozni, hogy Marine Le Pen csatlakozzon a tömeghez, de a rendőrség feltartóztatta őket.

"Pontosan ott vagyunk, ahol lennünk kell" - mondta Marine Le Pen pártja nemzetgyűlési képviselőinek gyűrűjében a tüntetésen francia újságíróknak.

Valamennyi parlamenti párt, jobb- és baloldalról egyaránt képviseltette magát a megmozduláson, egyedül a radikális baloldali Engedetlen Franciaország jelezte, hogy nem kíván olyan rendezvényen részt venni, amelyet az RN is támogat. A baloldali párt nemzetgyűlési képviselői közül ugyanakkor többen is megjelentek a strasbourgi felvonuláson.

Yonathan Arfi, a franciaországi zsidó intézmények képviseleti tanácsának (CRIF) elnöke üdvözölte, hogy a franciák ilyen nagy számban vettek részt a megmozduláson. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az államfő jelenléte "még inkább történelmi jelentőségűvé" tette volna az eseményt.

Több vallás képviselője is jelezte részvételét a menetben, de a párizsi nagymecset és a Muzulmán Vallás Tanácsa képviselői nem kívántak csatlakozni, és sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy az iszlamofóbia ellen nem emeltek szót a szervezők.

A felvonulásokon, amelyeken nem voltak beszédek, "a lelkiismeret kiáltása, hogy megmutassuk a világnak, hogy a Francia Köztársaság nem engedi, és soha nem is fogja engedni, hogy az antiszemitizmus erőre kapjon" - írták felhívásukban a parlament vezetői.

"A Hamász által október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadás, a holokauszt óta példátlan gyalázatos mészárlás, amely 40 honfitársunk halálát okozta, az antiszemita cselekmények száma veszélyesen megnőtt hazánkban. Alig négy hét alatt több mint ezer esetet regisztráltak, kétszer annyit, mint tavaly egész évben" - írták a kezdeményezők.

A belügyminisztérium összesítése szerint az elmúlt hónapban 1247 antiszemita cselekményt regisztráltak az országban, és 539 embert állítottak elő rendőrkapitányságra. Összehasonlításképpen: tavaly egész évben 436 antiszemita cselekmény történt a hatóságok adatai szerint.

Franciaországban él Európában a legnagyobb - 500-600 ezresre becsült - zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.

Öt amerikai katona halt meg légiszerencsétlenségben a Földközi-tenger keleti medencéjében

Öt amerikai katona halt meg a Földközi-tenger keleti medencéjében szombaton légi szerencsétlenségben - közölték katonai illetékesek vasárnap.

Az amerikai hadsereg térségért is felelős európai parancsnokságának (US European Command) frissített közlése szerint egy helikopter érintett a szerencsétlenségben, amely "egy katonai gyakorlat keretében rutin légi üzemanyag-feltöltést végzett", amikor lezuhant. A balesetben a jármű teljes személyzete meghalt.

Az első, szombati bejelentés még nem szólt áldozatokról, és abból az sem derült ki, hogy egy helikopterről volt szó. Azt ugyanakkor továbbra sem közölte az amerikai hadsereg, hogy a helikopter és legénysége a Földközi-tenger térségében tartózkodó amerikai kötelékek közül melyikhez tartozott, és a hozzátartozók tájékoztatásáig neveket sem hoznak nyilvánosságra. Az első közlemény azt hangsúlyozta, hogy a katonai jármű kizárólag gyakorlat miatt volt a levegőben és "ellenséges cselekményre utaló jelek nincsenek".

Az Izrael elleni október 7-i nagyszabású Hamász támadás nyomán az Egyesült Államok fokozta katonai jelenlétét a térségben, többi között ott tartózkodik két repülőgép-hordozó és kísérő hadihajóik, valamint a Közel-Keleten állomásozó amerikai tengerészgyalogságot is készenlétbe helyezték.

Lloyd Austin védelmi miniszter vasárnap közleményt adott ki, amely szerint a baleset részleteit továbbra is vizsgálják. A miniszter megfogalmazása szerint a szerencsétlenség szomorú emlékeztető arra, hogy a hadseregben szolgálatot ellátó katonák minden nap életüket teszik kockára az ország biztonságáért.

Joe Biden, elnök szintén közleményben nyilvánított részvétet a szolgálatteljesítésben meghalt katonák hozzátartozóinak, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az öt emberéletet követelő baleset pontosan a Veteránok Napján történt.

Veteránok Napja az Egyesült Államokban nemzeti ünnep, amelyen köszönetet mondanak a katonáknak az ország érdekében a múltban és jelenben hozott áldozatokért.

Finnország légvédelmi rakétarendszert vásárol Izraeltől

Finnország Dávid parittyája típusú légvédelmi rakétarendszert vásárol Izraeltől - közölte vasárnap az izraeli védelmi minisztérium.

A tárca történelminek nevezte a 317 millió euró (120 milliárd forint) értékű szerződést, amelyet most írtak alá az újdonsült NATO-tagországgal.

Az amerikai hadiipari cégekkel közösen kifejlesztett rendszer a gyártó szerint képes ballisztikus rakéták, manőverező robotrepülőgépek, drónok és egyéb légi eszközök megsemmisítésére.

Finnország, amely idén csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez, már nem sokkal később bejelentette azon elhatározását, hogy vásárolni akar a szóban forgó izraeli légvédelmi rendszerből.

Szeptemberben Izrael Németországgal is aláírt egy szándéknyilatkozatot a Nyíl 3 nevű izraeli légvédelmi rendszer németországi telepítéséről. Németország tavaly elindította az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (ESSI) elnevezésű programot, amelynek célja a légvédelmi együttműködés fokozása a NATO védelme alá tartozó európai térségben.

Hadsereg: több civilt megsebesített egy Libanonból Izraelbe lőtt páncéltörő rakéta

Többeket megsebesített egy Libanonból Izraelbe átlőtt páncéltörő rakéta, miközben Izrael tovább folytatja a harcokat a Gázai övezet mellett az északi, libanoni határon és Ciszjordániában is a szélsőséges palesztin iszlamisták ellen - közölte az izraeli hadsereg vasárnap.

Egy ember életveszélyesen, öt másik civil pedig súlyosan megsebesült a Libanonból indított páncéltörő rakéta miatt. Munkáltatójuk szerint az áldozatok a helyi elektromos művek dolgozói voltak, akik a megrongálódott villanyvezetékeket javították a korábban már kiürített határvidéken.

Az izraeli média közlése szerint a palesztinokat segítő, libanoni síita Hezbollah vállalta a felelősséget a lövedékért.

Felső-Galileában egy páncéltörő rakéta repeszeitől egy mintegy nyolcvanéves férfi közepes súlyosságú sebesüléseket szenvedett, őt a cfati Ziv kórházba szállították. Ezt követően a Hula-tótól északra fekvő utakat biztonsági okokból lezárták a civil forgalom elől. A felső-galileai települések lakóit arra utasította a polgári védelem, hogy zárkózzanak be otthonaikba.

Az izraeli hadsereg harci repülőgépei szombaton "számos terroristacélpontot" támadtak meg libanoni területen, és megsemmisítették a Hezbollah katonai infrastruktúrájának különböző részeit és állásait az előző napon Izrael ellen indított lövedékekre válaszul.

Az izraeli hadsereg azt is bejelentette, hogy a ciszjordániai éjjeli razziákon "több tucat terroristát tartóztattak le", köztük a Hamász sok fegyveresét.

A Sin Bét belbiztonsági szolgálat, a hadsereg és a határőrség alakulatai megöltek egy ciszjordániai terrortámadásokért felelős palesztint Kefar-Burkában, és őrizetbe vették osztagának három tagját. A beszámolók szerint a Náblusz melletti Burka faluban élő Muntaszar Szif "pokolgéppel a kezében" próbált megszökni, ezért lőtték agyon. A hadsereg közlése szerint Szif korábban 17 évet töltött börtönben Izraelben terroristatevékenység miatt. Megsemmisítették az autójában és a házában talált robbanószerkezeteket, valamint két Carlo típusú lőfegyvert.

Egyiptom eközben újra megnyitotta a rafahi átkelőt, ahol kettős állampolgárságú palesztinok és sebesültek egy csoportja kimenekülhetett a Gázai övezetből.

Nyolcvan kettős állampolgárságú palesztin mellett néhány sebesült palesztin már korábban átkelhetett egyiptomi gyógykezelésre. Pénteken azonban leállították a forgalmat a rafahi átkelőnél a sebesült palesztinok Gázai övezetből történő kiszállításában adódott problémák miatt.

Ferenc pápa: a konfliktusnak nem szabad tovább szélesednie

Minden ember élete szent, legyen keresztény, zsidó, muszlim, akármilyen nép vagy vallás tagja - mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap.

A katolikus egyházfő délben mondott beszédében hangsúlyozta: nincsen pillanat, amikor ne gondolna a súlyos helyzetre Izrael és a palesztin területek között.

"Közelségét" fejezte ki mindazokkal, akik szenvednek, akár palesztinokról, akár izraeliekről van szó. "Átölelem őket ebben a sötét pillanatban, és sokat imádkozom értük" - hangoztatta Ferenc pápa.

A harcok leállítását sürgette, úgy vélve, hogy a fegyverek soha nem fognak békéhez vezetni. "A konfliktus ne szélesedjék! Elég volt! Elég, testvérek, elég!" - ismételte a pápa.

Gázában a sebesültek azonnali ellátását, a civil lakosság védelmét szorgalmazta, még több humanitárius segítséget az "elgyötört palesztin népnek". Másrészt az izraeli túszok szabadon engedését sürgette, elsősorban a gyerekekét és az idősekét.

Ferenc pápa azt mondta, "minden ember élete szent, legyen keresztény, zsidó, muzulmán, akármelyik néphez vagy valláshoz tartozzon, értékes Isten szeme előtt, és joga van békében élni".

A pápa azt kérte, ne veszítsük el a reményt annak érdekében, hogy "az emberiesség érzése felülkerekedjék a rideg szíveken".

Az egyházfő megemlékezett a Szudánban zajló polgárháborúról is, amely súlyos humanitárius helyzetet teremtett több millió menekülttel. Ferenc pápa a nemzetközi közösség fellépését kérte azért, hogy a humanitárius segélyszállítmányok célba érkezhessenek, valamint békés megoldást sikerüljön találni a helyzetre.

Oroszország megkezdte polgárainak kimenekítését a Gázai övezetből

Oroszország megkezdte állampolgárainak kimenekítését a palesztin ellenőrzésű Gázai övezetből a moszkvai rendkívüli helyzetek minisztériuma vasárnapi közleménye szerint.

A tájékoztatás szerint több mint hatvanan lépték át a határt Egyiptom felé orosz útlevéllel.

"Az Oroszországi Föderáció azon állampolgárai, akik el akarják hagyni a konfliktusövezetet, jelenleg átkelhetnek az ellenőrzőponton" - fogalmaz a minisztérium közleménye. "Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának szakemberei orvosi és pszichológiai segítséget nyújtanak a helyszínen, valamint élelemmel és vízzel látják el az érkezőket".

A minisztérium tájékoztatása szerint az érkező orosz állampolgárokat Kairóba szállítják, és segítenek nekik a szükséges adminisztráció elvégzésében.

A minisztérium nem közölte, hogy hány orosz állampolgár távozására számít a Gázai övezetből. Médiaértesülések szerint a volt Szovjetunió köztársaságainak állampolgárai közül mintegy ezren jelezték távozási szándékukat.

A külföldi útlevéllel rendelkezők és a sürgős kórházi ellátásra szoruló palesztinok evakuálása november elsején vette kezdetét Egyiptom felé, de a harci cselekmények miatt a művelet fennakadásokkal zajlik.

Vasárnap az izraeli hadsereg közép-európai idő szerint reggel 8 és délután 3 óra között nyitotta meg a lehetőséget a polgári személyeknek menekülési folyosó igénybe vételére a Gázai övezet harcok sújtotta északi részéről a tengerparti régió déli területei felé.

Az illetékes egyiptomi hatóságok is közölték, hogy a rafahi határátkelőhely közép-európai idő szerint vasárnap reggel nyolc órakor megnyílt a külföldi útlevéllel rendelkezők és kórházi ellátásra szoruló palesztin sebesültek számára.

Lengyel államfői hivatal: megkezdődött a lengyelek kimenekítése Gázából

Megkezdődött a lengyelek kimenekítése a palesztin többségi lakosságú Gázai övezetből Egyiptomba, a lengyel katonai repülőgépek készen állnak hazaszállításukra - közölte vasárnap Jaciek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke.

Az izraeli látogatáson tartózkodó Siewiera az X közösségi felületen azt írta: az első lengyel állampolgárok átlépték a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban működő, Egyiptomba vezető határátkelőt. "A lengyel légierő, összhangban az államfő döntésével, készenlétben áll a szállításra" - tette hozzá a BBN főnöke.

Andrzej Duda lengyel elnök pénteken közzétett utasításának értelmében a november 10. és 19. közötti időszakra egy 150 fős lengyel katonai kontingenst irányítottak át Egyiptomba. A misszió keretében a Gázai övezetből kimenekített lengyel állampolgárokat szállítják haza két Hercules C-130 és egy Casa C-295 katonai személyszállító géppel.

A BBN főnöke már szombaton megerősítette: a fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta több mint 25 lengyel rekedt a Gázai övezetben, és egyiküket - az Izraelben élő lengyel állampolgárságú történészt, a 75 éves Alexander Danzigot - a Hamász palesztin szélsőséges szervezet túszul ejtette.

"Arra számíthatunk, hogy az elkövetkező órákon, napokon belül állampolgáraink egy része - remélhetőleg - elhagyja a Gázai övezetet" - állt Siewiera szombati X-bejegyzésében.

Kilencen meghaltak egy légicsapásban

Kilenc civil meghalt és sokan megsebesültek, miután az izraeli hadsereg légitámadásai az al-Askari család házát vették célba a Gázai övezet északi részén fekvő Tal al-Zaatar körzetben - írja az Al Jazeera.

Intenzív, heves harcok folynak Gáza városában

Heves harcok folynak Gáza városában és környékén az Izraeli Védelmi Erők csapatai és fegyveresek között, miközben a hadsereg közeledik a Shifa kórházhoz, ahol Izrael szerint a Hamász főhadiszállása található.

A területről készült élő felvételeken súlyos harcok látszottak a kórház környékén, folyamatos lövések és robbanások hangjai hallatszottak. Szemtanúk szerint a légicsapások az éjszaka folyamán is folytatódtak a térségben.

Humanitárius és taktikai szüneteket tartanak az Izraeli Védelmi Erők

Az Izraeli Védelmi Erők szerint ma folytatódnak a humanitárius szünetek a Gázai övezet északi részén, hogy lehetővé tegyék a palesztinok számára a déli evakuálást - jelentette a Times of Israel.

A hadsereg arab nyelvű szóvivője, Avichay Adraee alezredes az X-en közölte, hogy a Szalah a-Din út ma reggel 9 és délután 4 óra között összesen hét órán át lesz nyitva a dél felé tartó forgalom számára.

Emellett azt mondja, hogy a hadsereg ma délelőtt 10 és délután 2 óra között "taktikai szüneteket tart a katonai tevékenységekben" Jabaliya városában és a közeli Izbat Malien negyedben, hogy a palesztinok elérhessék a humanitárius folyosókat a déli evakuáláshoz.

A Shifa kórháztól az Al-Wehda utcán keresztül a Szalah a-Din útra vezető biztonságos útvonal is lesz a palesztinok számára, hogy elérjék Gáza déli részét - mondta.

A WHO elveszítette a kapcsolatot a gázai főkórház személyzetével

Az Egészségügyi Világszervezet szombaton késő este közölte, hogy megszakadt a kapcsolata a Gáza északi részén található al-Shifa kórházban lévő kapcsolattartóival, és "komoly aggodalmát" fejezte ki a harcok miatt ottrekedt emberek biztonságáért, miközben azonnali tűzszünetre szólított fel - jelentette a The Guardian.

Egyre közelebb a foglyok kiszabadítása

Továbbra is érkeznek olyan jelentések, amelyek szerint magas rangú izraeli tisztviselők óvatosan optimisták, azzal hogy valószínűbbé vált a túszalku.

A Reuters jelentése szerint a három nagy izraeli televíziós hírcsatorna arról számolt be, hogy némi előrelépés történt a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott túszok kiszabadításáról szóló megállapodás felé.

Netanjahu azt mondta, hogy nem akarja megvitatni a lehetséges alku részleteit, amely az N12 News szerint 50-100 nő, gyermek és idős ember fokozatos szabadon bocsátását jelentené a harcok három-öt napos szünetében.

A csatornák beszámolói szerint Izrael szabadon engedné a nőket és a kiskorú palesztin foglyokat, és fontolóra venné az üzemanyag beengedését Gázába, ugyanakkor fenntartaná magának a jogot a harcok folytatására.

Meghalt egy palesztin Ciszjordániában

Az izraeli koordinációs és összekötő iroda arról tájékoztatta a ramallahi palesztin egészségügyi minisztériumot, hogy a Ciszjordánia északi részén fekvő Burka város egyik lakosa meghalt, miután vasárnap hajnalban az izraeli hadsereg lelőtte - számol be minderről a Haaretz.

Az izraeli erők szíriai célpontokra mértek csapást

A hadsereg szóvivője vasárnap közölte, hogy az izraeli hadsereg terrorista infrastruktúrára mért csapást Szíriában, válaszul a Golán-fennsíkon tegnap végrehajtott kilövésekre.

5 ember meghalt egy kórházban az áramkimaradás miatt

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium egyik szóvivője vasárnap reggel közölte, hogy az Al-Shifa kórház leállt, és nem tud orvosi szolgáltatásokat nyújtani.

A közlemény szerint 5 beteg, köztük 2 koraszülött csecsemő meghalt az áramszolgáltatás hiánya miatt, és több mint 100 elhunyt beteg holtteste még mindig a kórházkomplexumban van, és nem tudják őket a temetőbe szállítani.

Betegek és belső menekültek a gázai Al-Sifa kórházban 2023. november 10-én. A kórház közelében súlyos harcok dúltak
Fotó: Khader Al Zanoun  / Forrás: AFP

A Hamász elveszti az ellenőrzést a Gázai övezet északi része felett

Az iszlamista Hamász terrorszervezet fokozatosan elveszti az ellenőrzést a Gázai övezet északi része felett - jelentette a helyi média vasárnap a katonai szóvivő közlése alapján.

Az izraeli csapatok az övezet északi részén lévő Badr erődítményért folytatott hétvégi csatában mintegy százötven palesztin fegyverest öltek meg, köztük a terrorszervezet magasabb rangú vezetőit is. A menekülttábor közelében, lakóépületek mellett fekvő erődöt a légierő, a harckocsizó és a tüzérségi egységek közös támadásával vették be. A harcokban megtaláltak és megsemmisítettek egy lőszergyártó műhelyt, rakétakilövő-állomásokat és egy föld alatti alagúthálózatot.

Szombaton sok terroristát iktattak ki az Izraeli Védelmi Erők

A hadsereg Givati dandárjának izraeli erői az elmúlt nap folyamán a gázai Shati menekülttáborban tevékenykedtek - közölte vasárnap a hadsereg, jelentette az izraeli média.

Az erők számos Hamász-tagot támadtak meg, sokukat megölték, és megsemmisítették a Hamász terroralagútjait a Shati táborban. A hadművelet során az erők azonosították azokat a civileket, akik egy épületben kerestek menedéket, és lehetővé tették biztonságos evakuálásukat, miközben a Hamász terroristái ellen harcoltak.

Ezrek menekülnek a harcok elől

Az izraeli hadsereg továbbra is légicsapásokkal támadta a Gázai övezetet, miközben a katonák továbbra is a Hamász elleni szárazföldi hadművelet részeként tevékenykednek.

Eközben, ahogy a harcok felerősödtek Gáza városa körül, emberek ezrei menekülnek az erőszak elől délre.

Elkeseredett, de nem adja fel az apa, akinek az egész családját elrabolta a Hamász

Továbbra sincs hír Yoni Asher családjáról, akiket a Hamász terrorszervezet fegyveresei október 7-én raboltak el. A férfi úgy tudta meg, hogy mi történt velük, hogy az interneten látott egy videót a lányairól és a feleségéről, amikor egy kocsira rakják őket a terroristák, majd elviszik őket Gázába - írja a Magyar Nemzet

@elicoh1

"I was watching my entire family on a Saturday afternoon getting kidnapped." Watch Yoni Asher, talking about his nightmare at the EU parliament>>

♬ סאונד מקורי - אלי כהן | Eli Cohen

Izraeli védelmi miniszter: Bejrút is könnyen Gáza sorsára juthat, ha a Hezbollah háborúba rángatja Libanont

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szombaton figyelmeztette a Hezbollah síita libanoni fegyveres mozgalmat, az iszlamista palesztin Hamász szövetségesét, hogy Bejrút Gáza sorsára juthat, ha az Irán-barát szervezet háborúba rángatja Libanont - írja a Mandiner.

„Amit megtehetünk Gázában, megtehetjük Bejrútban is” – jelentette ki a tárcavezető.

Egyesült Államok: Izraelnek joga van az önvédelemhez

Szombaton telefonon egyeztetett Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, akinek megerősítette az Egyesült Államok álláspontját, miszerint Izraelnek joga van az önvédelemhez.

Ugyanakkor felhívta a Gázai-övezetben való civilek védelmének fontosságára, és hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni a harcok túlterjedését a Gázai övezeten, és meg kell előzni a regionális eszkalációt a Közel-Keleten.

Többeket letartóztattak az újabb palesztinpárti tüntetésen New Yorkban

New Yorkban hat embert tartóztattak le a péntek késő estig tartó nagylétszámú palesztinpárti tüntetésen - közölte a nagyváros rendőrsége szombaton.

A hivatalos bejelentés szerint négy ember ellen "helytelen viselkedés" miatt indul eljárás, az ötödikkel szemben fiatalkorúként járnak el, míg a hatodik letartóztatott elleni vádat nem közölték, róla annyit tudni, hogy előállítását megelőzően kórházba vitték, ahol kisebb sérülések miatt kellett ellátni.

A tömeg péntek kora este gyűlt össze Manhattan forgalmas belvárosában, majd a Grand central vasútállomáshoz vonult, amelynek működését is akadályozta csaknem éjfélig.

A beszámolók és felvételek szerint a gázai tűzszünetet követelő tüntetők a Hamász által foglyul ejtett túszok plakátjait megsemmisítették, valamint amerikai zászlót téptek, egy izraeli zászlót pedig felgyújtottak.

Szombaton több száz fős tüntető tömeg jelent meg Joe Biden elnök Delaware állambeli otthonának közelében is palesztin zászlókkal, és tűzszünetet, valamint önálló Palesztinát követelő táblákkal. Az elnök szombat délután tért vissza Wilmingtonba, ahol a hétvégét tölti. A tüntetők az elnököt "népirtással" vádolták, amiért ő és kormánya támogatja a Gázai övezetet uraló Hamász elleni izraeli katonai akciót.

Ez történt szombaton:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában