Komoly alkudozások, egyezkedések kezdődhetnek Charles Michel utódjáról

Charles Michel minapi bejelentésével saját útjának a politikusi létet határozta meg, így várható, hogy a fókuszt az európai parlamenti kampányra fogja helyezni. Milyen minőségben fogja ezek után kitölteni elnöki idejének hátralévő részét?

Az Európai Tanács mindenkori elnökének az egyik legfontosabb feladata, hogy a vitás kérdésekben segítse a feleket a kompromisszumkötésben, esetleg ő maga álljon elő kompromisszumos javaslattal. Ehhez már az üléseket megelőzően is komoly munkát végez az elnök, információt gyűjt, ellátogat az uniós tagországokba, kétoldalú tárgyalásokat folytat a politikai vezetőkkel. 

Mindez azt is jelenti, hogy nem tudja majd a korábbi minőségben ellátni elnöki teendőit. Ez a tagállamok közötti ellentétek feloldását nehezíti, melynek eredménye lehet, hogy több, politikailag érzékeny kérdés marad eldöntetlenül az Európai Tanácsban. Mindez olyan ügyekre hathat ki, mint a szankciós politika, Ukrajna támogatása, többéves költségvetés módosítása.

Ha már utódokról van szó, hogyan zajlott a korábbiakban az elnök kiválasztása? Michel rövidre zárt elnöksége hogyan hathat az eddigi megszokott elnökválasztási folyamatra?

Minden európai parlamenti választás után, az eredmények figyelembevételével komoly alkudozások, egyezkedés veszi kezdetét az uniós állam- és kormányfők között, hogy kik töltsék be az uniós intézmények vezető pozícióit. Ide tartozik például az Európai Központi Bank elnöke, az Európai Bizottság elnöke, illetve az Európai Tanács elnökének személye is. 

Amennyiben nem sikerül, akkor a tanács soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője – vagyis a magyar miniszterelnök – fog elnökölni az Európai Tanács ülésein. Ennél valószínűbbnek tartom, hogy a háttérben már a választások előtt megkezdődnek a tárgyalások, és az sem kizárt, hogy már most van néhány nevük Michel lehetséges utódjának.

Milyen új elnökre számíthatunk?

2009 óta van saját elnöke az Európai Tanácsnak, eddig két belga és egy lengyel politikus töltötte be a tisztséget. Az elnök személyéről minősített többséggel döntenek majd. Lehetséges elnöknek felmerült Pedro Sánchez spanyol és Mette Frederiksen dán kormányfő neve, illetve Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök is. 

A Politico brüsszeli lap már azt is felvetette, hogy az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki pozícióját egyesítsék. A lap felemlegette, hogy korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök Ursula von der Leyent egy sámlira ültette, amikor háromszemközti tárgyalást folytattak. Miért szükséges, hogy különváljanak ezek a pozíciók?

Az unió „kormányának” az Európai Bizottságot szokták nevezni, és míg a hétköznapokban, szakpolitikai döntésekben valóban a bizottságnak van nagy súlya, addig az integráció általános politikai irányvonalait az Európai Tanács határozza meg. Külpolitikai ügyekben nem ritka, hogy a két intézmény vezetője együtt képviseli az uniót, így a két pozíció egyesítése valóban egyértelműbbé tenné, ki is az Európai Unió vezetője. Azonban mindez azt is jelentené, hogy egy közösségi érdekeket képviselő intézmény – a bizottság – vezetőjének kellene elősegítenie a megegyezést az Európai Tanácsban. A semlegessége nem lenne így biztosítva, félő, hogy föderálisabb irányba igyekezne terelni az EU-t, a nemzetek súlya pedig csökkenne.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.