2024.02.22. 07:08
Merénylet Izraelben: egy áldozat belehalt sebesülésébe
Az izraeli–palesztin háború 139. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Mentők és rendőrök Maále Adumim telepes város közelében a Holt-tenger és Jeruzsálem közötti főúton, ahol három fegyveres lövöldözött
Forrás: AFP
Fotó: AHMAD GHARABLI
Tovább folynak a harcok Gázában és az északi határnál
Tovább folynak a harcok Gázában és az északi határnál az Hamász iszlamista terrorszervezet elleni, több mint négy hónapja tartó háborúban.
Palesztin beszámolók szerint Izrael a levegőből megtámadta a Sabura menekülttábort Rafahban, a Gázai övezet déli részén, az egyiptomi határ közelében. Szárazföldi egységek mindeddig nem hatoltak be az övezetnek erre a legdélibb településére, ahol mintegy másfélmillió, otthonából elmenekülni kényszerült gázai tartózkodik.
Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője közölte, hogy a ballisztikus rakéták elleni védelmet szolgáló Nyíl légvédelmi rendszer elfogott egy Eilat irányába indított lövedéket. A város felé tartó rakéta miatt csütörtök korán reggel a Vörös-tenger partján fekvő üdülővárosban több mint egy hónap után ismét légiriadó volt.
Északon pedig páncéltörő rakétát lőttek ki Libanonból a határ közelében fekvő izraeli Juvál falura. Egy házban tűz ütött ki, de személyi sérülés nem történt. Szintén páncéltörő rakétát indítottak Kirjat Smona felé, de ez lakatlan területen csapódott be. Ezeknek a határ menti településeknek a lakóit a háború kezdete, október eleje óta evakuálták.
Az IDF közölte, hogy szerda este harci repülőgépekkel a Hezbollah dél-libanoni célpontjait támadta, köztük egy megfigyelő állomást, valamint egy katonai állást Zabkin falu területén.
Ciszjordániában a Jichár nevű telepesfaluból érkező izraeliek tucatjai köveket dobáltak a palesztin Aszira al-Kabalija faluban, és megpróbáltak házakat felgyújtani egy izraeli biztonsági tisztviselő jelentése szerint. A helyszínre érkező biztonságiak a palesztin faluból eltávolították, de nem tartóztatták le őket.
Az izraeli parlament, a kneszet szerda este megszavazta Benjámin Netanjahu miniszterelnök deklarációját, amely elutasítja a palesztin állam "egyoldalú" elismerését. Az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti gázai háború közepette kiadott szimbolikus nyilatkozatot az ellenzék tagjai is támogatták, 120 képviselőből 99 szavazott mellette. Jaír Lapid, az ellenzék vezére is megszavazta, de figyelemelterelésnek nevezte, mert szerinte a palesztin állam egyoldalú elismerése nem valós fenyegetés.
Az izraeli álláspont szerint a palesztinokkal születendő állandó érvényű megállapodást a felek közötti közvetlen tárgyalások útján kell megkötni, nem pedig nemzetközi diktátumok alapján.
Többen életveszélyesen megsebesültek merényletben Izraelben
Egy áldozat belehalt sebesülésébe, tizenegyen megsebesültek, közülük többen életveszélyesen egy Jeruzsálem közelében elkövetett lövöldözéses merényletben csütörtök reggel - jelentette a katonai rádió.
Az egyik sebesült - egy húszas éveiben járó férfi, - a kórházban belehalt sérülésébe, s az összes sérült száma tizenegyre emelkedett a mentőszolgálat jelentése szerint. Súlyosan megsebesült egy 23 éves, állapotos nő, de jelenleg nincs életveszélyben a kórház közlése alapján.
A merénylők Betlehem környékén éltek, két 31 éves férfi és egyikük 26 éves öccse hajtotta végre a lövöldözést.
Fotó: AHMAD GHARABLI / Forrás: AFP
Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter a támadás helyszínén bejelentette, hogy folytatja a lakosság felfegyverzésének politikáját, mert a fegyverek szerinte "életeket mentenek".
"Útelzárásokkal korlátozni kell a mozgásszabadságot" - mondta Bengvír. "A ciszjordániai zsidók élethez való joga felülmúlja a Palesztin Nemzeti Hatóság lakosainak szabadsághoz való jogát" - tette hozzá.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a merénylet után azt követelte Benjámin Netanjahu miniszterelnöktől, hogy "azonnal hagyja jóvá Maále Adumimban és környékén több ezer új telepes-lakás terveit".
A rendőrség első jelentése szerint két merénylő autóval Maále Adumim telepes város közelében a Holt-tenger és Jeruzsálem közötti főúthoz hajtott, majd ott kiszálltak és tüzet nyitottak a Jeruzsálem felé tartó, az ellenőrző pontnál várakozó autókra.
Két merénylőt autósok lőttek agyon a helyszínen. A rendőrség nagy erőkkel kutatást indított a környéken, mert egyes szemtanúk három lövöldözőt láttak. A biztonságiak a környék átfésülése során azonosították és ártalmatlanították a korábban a helyszínről sikeresen elmenekülő harmadik terroristát.
Amerikai katonai csapásmérés jemeni húszi célpontokra
Az Egyesült Államok négy csapást mért a húszi lázadókat tömörítő Anszar al-Allah iszlamista mozgalom célpontjaira Jemenben.
A hadsereg közel-keleti műveleteit irányító parancsnokság, a CENTCOM azt közölte az X közösségi oldalon csütörtökön, hogy négy önvédelmi csapást mért hét húszi mobil hajóelhárító rakéta és egy ballisztikus rakétakilövő ellen, továbbá megsemmisített egy pilóta nélküli légi járművet is.
A CENTCOM beszámolt arról is, hogy a térségben állomásozó erői és szövetségesei kevesebb mint öt óra alatt tíz, a lázadók által kilőtt drónt semmisített meg az Ádeni-öböl közelében.
Az Irán által támogatott húszik a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen, mióta Izrael októberben hadműveletet indított a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, megtorlásul az Izrael ellen elkövetett súlyos terrortámadás miatt.
Hidegh Attila: a Nemzetközi Bíróság véleményének kiadása nem járul hozzá a rendezéshez
A Nemzetközi Bíróság véleményének kiadása nem járul hozzá a rendezéshez, azonban szíthatja a feszültséget a közelmúlt történelmének egyik legsúlyosabb konfliktusában - jelentette ki Hidegh Attila, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára Hágában a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) szerdán.
Hidegh Attila, aki az ENSZ-bíróságon a palesztin területek Izrael általi, 1967 óta tartó megszállásának jogszerűségével kapcsolatos meghallgatás harmadik napján Magyarország nevében elsőként szólalt fel, beszédében azt tanácsolta, hogy a Nemzetközi Bíróság ne adjon ki véleményt az 57 éves állapot jogszerűségével kapcsolatban.
"A bíróság elé terjesztett eljárás közvetlenül hozzájárulhat a konfliktus eszkalálódásához" - fogalmazott.
Kijelentette: Magyarország véleménye szerint mind a jelenlegi eljárás, mind pedig a Dél-afrikai Köztársaság által a Gázai övezetben állítólag elkövetett népirtás bűntettének vádjával Izrael ellen indított eljárás provokációnak tekinthető a folyamatban lévő konfliktust illetően. Egy vonatkozó vélemény kiadása nem járul hozzá a konfliktus elmérgesedésének elkerüléséhez és azonnali rendezéséhez - mondta.
A bíróság politikai célokra való esetleges felhasználása tovább szíthatja a feszültséget a közelmúlt történelmének egyik legsúlyosabb konfliktusában - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Kocsis Gergő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ENSZ-főosztályának vezetője beszédében hangsúlyozta: az ügyet illetően a bíróságnak "le kell mondania joghatóságának gyakorlásáról". Indoklása szerint ezt a jogvita alapvetően kétoldalú jellege és az egyik fél hozzájárulásának hiánya, valamint a konfliktus megoldására már létező jogi keret indokolja.
Kijelentette: a bíróságnak meg kell tagadnia vélemény kiadását, ugyanis az ENSZ Közgyűlésének kérdése nem konkrét izraeli intézkedéseket és jogszabályokat említ, hanem "minősítést tartalmaznak azok jogellenességére" vonatkozóan. Ezek megválaszolásához előbb "meg kell erősíteni a kérdésben szereplő állításokat" - emelte ki.
Arra figyelmeztetett: egy vélemény kiadása "átpolitizálná" a bíróságot, és veszéllyel járna a globális békére és biztonságra nézve, továbbá - szavai szerint - elkerülhetetlenül hozzájárul egy már amúgy is túlfűtött politikai vitához.
"Nem a helyzet újabb jogi értelmezésére van szükség, hanem megújult erőfeszítésre a béketárgyalások újraindításához, végrehajtva az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes határozatát" - fogalmazott Kocsis, majd hozzátette: vélemény kiadása egyenértékű lenne a palesztin-izraeli kérdés megítélésével. A kérdést inkább a már meglévő és elfogadott intézményi struktúrán belül kell kezelni, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsában - szögezte le.
Nincs alternatívája a felek közötti közvetlen tárgyalások mentén létrejövő politikai megoldásnak, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy békében és biztonságban éljen kölcsönös elismerés mellett egy olyan összefüggő és életképes, önálló, demokratikus és független palesztin állammal, amelynek szintén Jeruzsálem a fővárosa - zárta beszédét a főosztályvezető.
Az ENSZ-bíróságon harmadik napja zajlik a palesztin területek 1967 óta tartó izraeli megszállásának jogszerűségével kapcsolatos meghallgatás. Izrael az 1967-es, hatnapos háborúban 66 642 négyzetkilométernyi területet foglalt el, megszállta Jeruzsálem óvárosát, Ciszjordániát, a Gázai övezetet, a Sínai-félszigetet és a Golán-fennsíkot.
A meghallgatást - amely a tervek szerint egy hétig tart - a Nemzetközi Bíróság annak nyomán kezdte meg, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban.
A bíróság a tervek szerint 52 államot és három nemzetközi szervezetet hallgat meg az Izrael politikájából és intézkedéseiből a megszállt palesztin területeken, valamint Kelet-Jeruzsálemben eredő jogi következményekkel kapcsolatban. Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz.
Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász szélsőséges palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
Svájcban betiltják a Hamászt
A Hamász iszlamista palesztin szervezet betiltásáról terjesztett elő törvényjavaslatot a svájci kormány, követve több más nyugati ország példáját.
Az új törvény értelmében a Hamászt és "fedő-, illetve utódszervezeteit", valamint a nevében fellépő szervezeteket és csoportokat is kitiltják az országból, a Hamász propagandáját terjesztő személyeket pedig bíróság elé állítják - közölte szerdán a berni kormány.
Az intézkedéssel megtiltják az alpesi országba történő belépést, és megkönnyítik a kitoloncolást, célja pedig a Hamász megbüntetése az Izrael elleni október 7-i terrortámadás miatt, illetve annak megelőzése, hogy az iszlamista mozgalom menedékként használja Svájcot, vagy támadásokat kövessen el a területén - közölték.
Az új törvény segíti majd a terroristák pénzelése elleni harcot is, lehetővé téve a svájci pénzmosás elleni hatóságok számára, hogy alaposabb információcserét folytassanak a hasonló külföldi szervekkel - közölte a kormány.
A törvény hatálya a parlament elé terjesztett javaslat szerint egyelőre öt év lesz.
Az október 7-i terrortámadás során két svájci állampolgár is meghalt.
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetet már korábban betiltották Svájcban.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
