2024.02.23. 11:15
Fontos megállapodások születtek Svédországgal (videó)
A magyar kormányfő a Karmelita kolostorban fogadta Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt. Két megállapodásról egyezett meg a svéd és a budapesti kormány – jelentették be Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteki tárgyalását követő sajtótájékoztatón. Az egyezményeket magyar részről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá. Egyrészt módosították a Gripen vadászgépekre vonatkozó szerződést, a második megállapodás a Gripenekhez kapcsolódó logisztikai rendszereket és támogató szolgáltatásokat érinti.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Fotó: Fischer Zoltán
A mai találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása, amit a bizalom újraépítési folyamatának is nevezhetünk
– fogalmazott Orbán Viktor, miután tárgyalt Ulf Kristersson svéd kormányfővel.
A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a magyar külpolitikának az az alapelve, hogy barátokat kell gyűjteni, ezért minden országgal arra törekednek, hogy minél mélyebb együttműködést alakítanak ki – írja a Magyar Nemzet.
Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban, amikor a menekült magyaroknak nem egyszerűen csak ellátást adtak, hanem egy második otthont is
– emlékeztetett a kormányfő. Mint jelezte, amikor az Európai Unióhoz való magyar csatlakozásról tárgyaltak, akkor Svédország fontos partner volt. Hozzátette: Svédország a gyors befogadás és bővítés mellett érvelt.
Orbán Viktor ismertette:
2010-hez képest megduplázták a két ország közötti forgalmat, a hárommilliárdos érték felé haladnak.
Fontosnak és sikeresnek nevezte a nukleáris energia kérdésében is az együttműködést, van svéd szereplő a Paks 2 kivitelezésében, tavaly 70 ezer svéd turista is érkezett. Ma azonban a védelmi együttműködésről beszéltek, így pontot tehetnek egy tárgyalás végére, mert a magyar védelmi képesség ügyéről volt szó.
Hétfőn dönt a parlament
Az első Orbán-kormány időszakában úgy döntöttek, hogy Magyarországnak legyen önálló légvédelme, ekkor szerezték be a Gripen gépeket – idézte fel a kormányfő. Hozzátette:
eljött a pillanat, hogy meghosszabbítsák és kiegészítsék a légvédelmet, további négy géppel növelik a flottát a megváltozott biztonsági környezetben.
Megállapodtak arról is, hogy a logisztikai szerződéseket meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzésekre is, de létrejött egy megállapodás egy mesterséges intelligencia központú kutatási-fejlesztési központ létrehozásáról is.
Orbán Viktor szót ejtett arról is, hogy 2023 első félévében Svédország látta el az Európai Unió soros elnökséget, most pedig ígéretet kaptak arra, hogy ennek a tapasztalatait megosztják hazánkkal is, miután Magyarország veszi át az elnöki tisztséget 2024 második felében.
A magyar parlament hétfőn összeül, és meghozza a szükséges döntéseket
– rögzítette Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását.
A svédek is erősítenék az együttműködést
Ulf Kristersson is aláhúzta, hogy a két kormányfő megbeszélése konstruktív volt. Mint mondta, a két ország nagyon fontos együttműködést kötött azzal, hogy Magyarország négy Gripen vadászgépet vásárol a svédektől. –
A Gripen Svédország büszkesége, az egyik legfontosabb termék, amit a NATO-nak adhatunk
– jegyezte meg a svéd miniszterelnök.
Beszámolt róla, hogy 180 svéd cég működik Magyarországon, akik hetvenezer embert foglalkoztatnak. Szót ejtett róla, hogy több terület van, ahol fejlődni tud az együttműködés.
Aktívabban és erősebben kell együttműködnünk azokon a területeken, ahol egyetértés van
– hívta fel a figyelmet Ulf Kristersson.
A svéd lapok címlapjára került Orbán ViktorA svéd sajtó Orbán azon szavait emelte ki a címlapon, mely szerint pénteken katonai-ipari együttműködésre lépünk Svédországgal. Orbán szerint, noha vannak különbségek, ezeket el kell fogadnia mind a két félnek, különösen, hogy az együttműködés nem érték, hanem érdekalapú. A lapok azt is megjegyzik, hogy Orbán szerint Magyarország máshogy keresztény, mint Svédország, és azt is, hogy a magyar kormányfő szerint a svédek Ukrajnában háborút akarnak, míg hazánk a béke pártján áll – írja a Világgazdaság. A teljes cikk ITT olvasható el. |
Nem üzleti megállapodás
Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha támadás érné Svédországot, akkor hazánk készen áll arra, hogy harcoljon értük. Szükséges és körültekintő előkészület történik mindkét fél részéről, újjáépítve az utóbbi időben kicsit megkopott bizalmat. A NATO tagjaként képesek leszünk a teljes bizalmat újraépíteni, ami nem jelenti azt, hogy mindenben egyet fogunk érteni.
A magyar kormányfő felhívta a figyelmet: ez nem egy üzleti megállapodás, mindig is volt egy védelmi együttműködés, már régóta, amit az első Orbán-kormány kezdeményezett 2000–2001-ben.
Természetes, hogy egy védelmi megállapodást kötni sokat segít a bizalom helyreállításában a két fél között
– mondta Orbán Viktor.
Jó barátok és szövetségesek tudunk lenni, de ne tekintsenek a megállapodásra egy dealként. Minden egyes lépését értékeltem a két fél közötti bizalomépítésnek
– fogalmazott a magyar miniszterelnök.
A svéd kormányfő hangsúlyozta:
fontos, hogy minden NATO-tagállamnak el kell fogadnia egy új jelentkezőt, és tisztelik, hogy a magyar parlament magyar döntést hoz.
Úgy látta, hogy Orbán Viktor szerint is nyitottnak és őszintének kell lenni egymással. Bár Svédország másképpen lát számos EU-kérdést, mint Magyarország, tiszteletben tartják egymás különbözőségeit, és igyekeznek kompromisszumot kötni egymással. Küzdeni fognak egymásért egy veszélyes időszakban – jelentette ki Ulf Kristesson.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fenntartja a légvédelmi képességét.
„Mivel ez a képesség szárnyaszegett volt, így ezt most egy nagyságrenddel megnövelik”
– húzta alá a magyar miniszterelnök. Emlékeztetett: Svédország kapcsán egy nagyon magas színvonalú katonai beruházás figyelhető meg, de az utóbbi időben Magyarországon is jelentős fejlesztések mentek végbe.
Négy újabb Gripennel erősödik a Magyar HonvédségNégy újabb Gripennel erősödik a Magyar Honvédség – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pénteken. A Honvédelmi Minisztérium közleményében azt írta, Magyarország megnövekedett külföldi szerepvállalása és a megváltozott biztonsági környezet miatt szükségessé vált a légierő harcászati repülő képességének továbbfejlesztése. Idézték a honvédelmi minisztert, aki bejelentette, hogy a meglévő 14 JAS-39 Gripen többcélú harcászati repülőgép mellé ezért a magyar kormány további négy JAS-39C beszerzéséről döntött. A miniszter szerint az új beszerzések által erősödik Magyarország légierejének képessége az ország légterének nemzeti- és NATO-elvárások szerinti védelmére. A tárca közleményében azt írta: Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a csúcstechnológiás többfunkciós harcászati repülőgép „kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, mind légiharc, mind földi célpontok elleni hatékonyság, mind üzemeltetés tekintetében”. A miniszter emlékeztetett arra: a Magyar Légierő gerincének számító Gripen-flottát nemzetközi szinten is ismerik és elismerik, a magyar JAS-39-esek három alkalommal védték a balti országok légterét a NATO missziójának (BAP) keretében, 2025-ben pedig újra ellátják ezt a feladatot. Mindemellett szintén a magyar Gripenek látják el - Olaszországgal közösen - Szlovénia, valamint a V4 tagállamokkal együttműködésben Szlovákia légterének védelmét is. A tárca tájékoztatása szerint a felek a flotta bővítése mellett a svédek által nyújtott logisztikai szolgáltatások hosszú távú, tíz éves meghosszabbításáról, valamint kiképzési együttműködésről is megállapodtak. A HM közleménye idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki arról is beszélt, „a mesterséges intelligenciát alkalmazó Kiválósági Központ jön létre a Honvédelmi Minisztérium és a SAAB svéd hadiipari vállalat között létrejött együttműködési megállapodás alapján”. A svéd fél részt vesz a többi közt a Magyar Légierő harcászati repülő képessége, illetve az azt támogató üzemeltetési kapacitások virtuális kiképzési szükségleteinek fejlesztésében is. Ehhez kapcsolódóan, a - magyar részről a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) által koordinált - központban pilot projektként indul el a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásával támogatott karbantartási képzés – írták. |