Ukrán válság

2024.03.20. 05:49

Meghaladta a 71 ezer főt az idei ukrán veszteség

756. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Hó lepi egy elesett ukrán katona fényképét a kijevi Függetlenség terén 2024. március 12-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Vadim Ghirda

Holland védelmi miniszter: F-16-osokhoz szükséges lőszerekkel és drónokkal is ellátják Ukrajnát

Hollandia 350 millió euró (140 milliárd forint) értékű, F-16-os harci repülőgépekhez szükséges lőszerekkel és korszerű felderítő drónokkal is ellátja Ukrajnát - jelentette be szerdán Kijevben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter. 

Ollongren kétnapos kijevi látogatásának végén a Reuters hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: 

azért utazott Ukrajnába, hogy hangot adjon hazája szolidaritásának, és bejelentse az új katonai segélycsomagot. 

Az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumban tartott értekezletén Ollongren minisztériumának közleménye szerint azt mondta: az összegből 150 millió eurót F-16-os vadászgépről is indítható levegő-föld rakétákéra, további 200 milliót pedig felderítő drónok beszerzésére szánnak. 

Hollandia az idén kétmilliárd euró összegű katonai támogatást ígért az ukrán vezetésnek. Ennek jelentős részét lőszer- és drónbeszerzésekre fordítják. 

Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok emellett a várakozások szerint már a nyáron leszállít tucatnyi F-16-ost Ukrajnának, miután ezek az országok megalkották az ehhez szükséges pilótaképző programot, és adományként felajánlottak repülőgépeket is a célra. 

Ollongren Kijevben nyilatkozva elmondta, hogy elsőként a dán repülőgépek érkeznek majd, de még az idén követik őket a holland gépek is. 

"Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy már a nyáron elkezdjük az F-16-osok leszállítását" 

- hangsúlyozta a holland tárcavezető.
 

Az ukrán elnök a szabályokon alapuló nemzetközi rend helyreállítására sürgette a világ vezetőit

„A szabályokon alapuló világ kulcsfontosságú pillérei sajnos meggyengültek, ha nem is törtek meg. A világ most inkább az erőre fogad, mint a szabályokra. Az erő és a szabályok azonban nem zárják ki egymást. A szabályok megszegését megbüntető erő nélkül a szabályok nem hatékonyak, és a hatalom a korlátozására irányuló szabályok nélkül megőrül. Pontosan ez történt Oroszországgal” – jelentette ki az államfő az elnöki honlapon közzétett beszédében. Hangsúlyozta: egyensúlyt kell teremteni az erő és a szabályok között.

Pontosan ezt az egyensúlyt kínálja Ukrajna béketervével

– tette hozzá.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 
Fotó: Malton Dibra / Forrás: MTI/EPA

Zelenszkij leszögezte, hogy Ukrajna nem osztja „nagyokra és kicsikre a világot, olyanokra, akik több figyelmet érdemelnek, és akik kevesebbet”.

Megvetjük a gyarmatosító világnézetet, amely a nemzeteket úgynevezett nagyhatalmak vagy geopolitikai pólusok között osztja meg. Minden nemzet számít. És most, Oroszország népünk elleni bűnös háborújának igazságos befejezésére törekszünk

– szögezte le az elnök.

 Szavai szerint ha az ukrajnai háború befejezése csakis úgy lehet igazságos, ha „az nem az agresszor (Oroszország) és az Ukrajnával szemben támasztott feltételek szerint ér véget, hanem a megtámadott nemzet feltételei szerint”. 

„Az igazságosságnak új globális hatalommá kell válnia, amelyet a globális egység kellő erővel támogat. Együtt kell rákényszerítenünk a megőrült hatalmat, hogy térjen vissza a szabályokhoz, és újra működőképessé kell tenni a szabályokat, hogy újra megszilárdítsuk a világrendet. Ez létfontosságú Európa, a Közel-Kelet, Afrika, a csendes-óceáni térség és a világ minden más része számára” – hangoztatta.

Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna által létrehozott fekete-tengeri gabonafolyosón keresztül több tízezer tonna gabonát szállítottak Jemenbe, Szomáliába, Nigériába, Szudánba és Etiópiába. „Most új útvonalakat alakítunk ki az ENSZ Élelmezési Világprogramjával együtt, hogy segítsünk leküzdeni az éhezést Gázában, Malawiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és más országokban. Néhány napon belül új szállítmány érkezik Ukrajnából Szudánba. Bebizonyítottuk, hogy helyre tudjuk állítani az élelmezésbiztonságot, és arra kérek mindenkit, hogy csatlakozzon hozzánk ennek és béketervünk összes többi pontjának megvalósításához” – zárta szavait az ukrán elnök.

Szlovénia és Lengyelország elkötelezett Ukrajna békéje mellett

Szlovénia és Lengyelország elkötelezett Ukrajna békéje mellett, és mindaddig támogatja a háborúban álló országot, amíg szükséges – jelentette ki szerdán Natasa Pirc Musar szlovén és Andrzej Duda lengyel államfő közös sajtótájékoztatóján a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.

Pirc Musar szerint Ukrajnának jelenleg katonai segítségre van a legnagyobb szüksége, ugyanakkor megjegyezte, hogy Kijevnek akkor is kell majd a támogatás, ha a háborúnak vége lesz.

DUDA, Andrzej; PIRC MUSAR, Natasa
Natasa Pirc Musar szlovén elnök (j) és Andrzej Duda lengyel államfő kezet fog találkozójukon a szlovéniai Brdo pri Kranjban 2024. március 20-án
Fotó: Pawel Supernak / Forrás: MTI/EPA-PAP

Duda úgy vélekedett, hogy az „orosz imperializmus” ismét felemelkedőben van. Az újabb katonai konfliktusok elkerülése érdekében javasolta, hogy a NATO-tagok védelmi kiadásaikat emeljék a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a szlovén elnök elítélte a humanitárius segélyre váró emberek elleni ismétlődő támadásokat. Tűzszünetre, a humanitárius jog tiszteletben tartására és a túszok szabadon bocsátására szólított fel. Mindkét elnök támogatását fejezte ki a kétállami megoldás megvalósítása mellett.

A jövő év első felében Lengyelország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Duda jelezte: Varsó egyik prioritása a nyugat-balkáni országok segítése lesz az EU-hoz vezető úton, amit a szlovén elnök üdvözölt.

A lengyel gazdák tiltakozásait illetően, akik szerint az ukrán termékek nem felelnek meg az uniós előírásoknak és tisztességtelen versenyt jelentenek, Duda hangsúlyozta: a tüntetések nem bénították meg a lengyel-ukrán kapcsolatokat.

Megjegyezte: a lengyel gazdák termékeikkel képesek fedezni Lengyelország összes szükségletét, egyben felszólított a gazdák sérelmeinek kezelésére, különösen uniós szinten.

A szlovén elnök is úgy vélte, hogy a gazdák tiltakozását komolyan kell venni. Meggyőződésének adott hangot, hogy az európai piacon minden gazdálkodónak azonos feltételek mellett kell működnie, beleértve az ukránokat is. Ugyanakkor figyelmeztetett a klímaváltozás élelmezésbiztonságra gyakorolt hatására is.

A szentszéki szóvivő cáfolta Ferenc pápa moszkvai meghívását

Ferenc pápa nem kapott meghívást júniusra Moszkvába Oroszország szentszéki nagykövetétől – jelentette ki Matteo Bruni szentszéki szóvivő a vatikáni tudósítóknak szerdán, cáfolva az előző nap sajtóértesüléseket.

Matteo Bruni közölte, nem felel meg a valóságnak a hír, miszerint Ivan Szoltanovszkij vatikáni orosz nagykövet meghívót adott át a pápának, hogy júniusban látogasson Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon.

Egy francia portál jelentette előző nap, hogy a pápa meghívást kapott Oroszországba, amelyet el is fogadott.     

Az ukrajnai háború kezdete óta Ferenc pápa többször jelezte, hogy készen áll Moszkvába és Kijevbe is ellátogatni.

Az ukrán hírszerzés dróncsapást mért egy oroszországi légibázisra

Dróncsapást mért az oroszországi Szaratovi területen lévő Engelsz légibázisra szerda délelőtt az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége – közölte az ukrán katonai hírszerzés.

„A Ljutij (Február) elnevezésű, ukrán gyártmányú kamikaze drón jól teljesített. Engelsz demilitarizálása folytatódik” – fogalmazott a hírszerzés, hozzátéve, hogy még tisztázzák az okozott kár mértékét.

A településen van az orosz légierő „Engelsz-2” légibázisa, amely kulcsszerepet tölt be az Ukrajna elleni háborúban: az orosz erők számos rakétatámadást indítanak onnan. A közösségi oldalakon közzétett beszámolók szerint a helyszínen legalább négy robbanás történt, és tűz keletkezett.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója közölte, hogy szerdán az orosz erők újabb csapást mértek a megyeszékhelyre. A rendőrség közölte, hogy az eddigi adatok szerint három helyi lakos életét vesztette, és öten megsebesültek. A katasztrófavédelmi szolgálat szerint viszont lehetnek még emberek a romok alatt.

Szinyehubov arról is hírt adott, hogy az orosz hadsereg irányított légibombákat dobott Kazacsa Lopany falura, aminek következtében egy helyi lakos sérülésekkel kórházba került.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról számolt be a Telegramon, hogy sikerült átjuttatniuk a régió ukrán ellenőrzésű részébe az orosz megszállás alatti területről egy nevelőszülő párt két fiúgyermekükkel. A kormányzó hozzáfűzte, hogy az év eleje óta Ukrajnának negyven gyermeket sikerült visszavinnie az ellenőrzése alatt álló területre.

Az ukrán védelmi tárca által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ) arról számolt be, hogy az elfoglalt területeken az oroszok megnövelték a helyi lakosok magánbeszélgetéseinek meghallgatására alkalmas eszközök számát. A szervezet kiemelte, hogy nemcsak a helyi lakosok telefonjait hallgatják le, de az utcai és a közintézményekben folytatott beszélgetéseiket is. A CNSZ hozzátette, hogy az oroszok ismét egy sor rajtaütést hajtottak végre a Herszon régió lakóházaiban, kihallgatták az ottlakókat, ellenőrizték irataikat és a mobiltelefonjaikat. A központ hivatalos honlapján e mellett az olvasható, hogy az elfoglalt területeken az orosz katonai vezetés megtiltotta az orosz katonáknak, hogy szóba álljanak a helybeliekkel. A CNSZ szerint a döntés oka az volt, hogy a helyi lakosok az így szerzett információkat eljuttatják az ukrán fegyveres erőkhöz.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében azt írta, hogy megnövekedett az orosz támadások száma a Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman irányában is. Az elmúlt nap folyamán nyolcvan katonai összecsapásra került sor a fronton. A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 433 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 16 tüzérségi fegyvert és 37 drónt.

Lengyel és litván külügyminiszter: ki kell egyenlíteni a Minszkkel és a Moszkvával szembeni szankciókat

Fehéroroszországra ugyanolyan szankciókat kell kivetni, mint amelyeket a Nyugat Moszkvával szemben alkalmaz az Ukrajna elleni agresszió miatt – hangsúlyoztak közös szerdai varsói sajtóértekezletükön egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.

Lengyelország és Litvánia „legfőbb priroritása” az, hogy „az orosz agresszió idején segítsenek a harcoló Ukrajnának” – jelentette ki Sikorski.

Közölte továbbá: 

Varsó és Vilnius azt akarja elérni, hogy azonos szintre kerüljenek az Oroszországgal és a Fehéroroszországgal szembeni szankciók, valamint azt is, hogy a szankciókat hatékonyan foganatosítsák.

Fehéroroszország szintén az agresszió elkövetőjének tekinthető, mert területét rendelkezésre bocsátotta a Kijev elleni támadáshoz – érvelt Sikorski. Úgy látja: a szankciók kiegyenlítésének gyakorlati és jogi értelme is volna, lehetővé tenné a büntetőintézkedések hatékony végrehajtását.

Landsbergis a Moszkvával és Minszkkel szembeni szankciók további szigorítását szorgalmazta. „Közös szankciókra kell törekedni, és közös erőfeszítéssel biztosítani foganatosításukat” – jelentette ki a litván diplomácia vezetője.

Orosz védelmi miniszter: meghaladta a 71 ezer főt az idei ukrán veszteség

Meghaladták a 71 ezer főt és a 11 ezer egységnyi fegyverzetet az ukrán fegyveres erők év eleje óta elszenvedett veszteségei – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca szerdai parancsnoki ülésén.

Hó lepi egy elesett ukrán katona fényképét a kijevi Függetlenség terén 2024. március 12-én
Fotó: Vadim Ghirda / Forrás: MTI/AP

Sojgu szerint ez majdnem háromszorosa a múlt év azonos időszaka mutatóinak. Közölte, hogy az orosz hadsereg idén eddig négy Abrams és öt Leopard harckocsit, 27 Bradley gyalogsági harcjárművet, HIMARS sorozatvetők 11 indítóállását, valamint légvédelmi rakétarendszerek 11 indítóállását, köztük öt Patriotot semmisített meg.

A miniszter beszámolója szerint az orosz hadsereg folytatja az ellenség kiszorítását állásaiból, és nem hagyja, hogy új védvonalaknál megkapaszkodhasson. Mint mondta, az ukrán fegyveres erőknél mind gyakoribb a dezertálás és a civilek kifosztása a Kijev ellenőrzése alatt álló területeken.

A kijevi rezsim minden módon eltitkolja a polgárok elől a harctéren kialakult valós helyzetet"

 – állította a miniszter.

Sojgu szerint az oroszok elleni terrorcselekményeket az ukrán fegyveres erők sikereként tüntetik fel, és egyre elterjedtebb a kényszermobilizáció. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadvezetés kénytelen a tartalékokat és a legdrágább haditechnikát bevetni a harcban.

Arról is beszámolt, hogy az orosz hadsereg hogyan lépett fel az elnökválasztás idején a választóhelyiségek és állami intézmények ukrán lövetése ellen. 

„A kijevi rezsim terrorista módszereket alkalmazott a szavazás megzavarására” – hangsúlyozta az orosz védelmi miniszter. Kijelentette, hogy a terrortámadások megakadályozása érdekében az orosz csapatok fokozták a kormányzati és szociális létesítmények védelmét, megerősítették a légvédelmi rendszert, amely 419 drónt és 67 rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Belgorod megyei, az ukrán határ közelében fekvő Kozinka község környékét megtisztították „az ukrán alakulatok maradványaitól”.

Josep Borrell: a befagyasztott orosz vagyon nyereségét Ukrajna katonai támogatására kell fordítani

Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai báborúra válaszul befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására kell felhasználni, az agresszióért pedig minden érintettet bíróság elé kell állítani – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán Brüsszelben.

BORRELL FONTELLES, Josep; SMIHAL, Denisz
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (j) Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt fogadja az Európai Tanács brüsszeli épületében 2024. március 20-án
Fotó: Virginia Mayo / Forrás: MTI/AP pool

Josep Borrell az EU-Ukrajna Társulási Tanács első ülését követően tartott sajtótájékoztatót. Közölte, hogy a befagyasztott orosz vagyon évente mintegy hárommilliárd eurót kitevő nyereségének 90 százaléka az Európai Békekereten, 10 százaléka pedig az EU általános költségvetésén keresztül támogatná Ukrajnát, a pénzt újjáépítésre, valamint az ország hadiipari bázisának erősítésére fordítanák

. Az orosz vagyon nyeresége a jövőben ukrán katonai és civil célokat szolgál majd

 – emelte ki.

A főképviselő reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát az uniós tagországok nagyon hamar elfogadják, és – mint fogalmazott – „a bankjegyek fegyverekké válhatnak”. A támogatás Ukrajna győzelméhez vezet, az agresszor visszaszorítása pedig létfontosságú az európai biztonsághoz - mondta.

Az uniós diplomácia vezetője úgy vélte, Ukrajna sikeresen küzd a harcmezőkön, miközben komoly előrelépéseket tesz az uniós tagsághoz szükséges reformok megvalósítása terén.

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottság fenntartja támogatását Ukrajna működéséhez és a közszolgáltatások ellátásához. Bejelentette: az Európai Bizottság folyósította az Ukrajna megsegítésére létrehozott, 50 milliárd eurós finanszírozású új alap első, 4,5 milliárd eurós részletét.

Hangsúlyozta:

a támogatás biztosítja az ahhoz szükséges likviditást Ukrajnának, hogy finanszírozni tudja az állam működését, köztük az állami bérek és nyugdíjak kifizetését, valamint az alapvető közszolgáltatások biztosítását.

A legfeljebb 50 milliárd eurós eszköz stabil és fenntartható finanszírozást biztosít Ukrajna fellendülésének, újjáépítésének és modernizációjának támogatására, beleértve a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó uniós csatlakozási pályán szükséges kulcsfontosságú reformokat – közölte. 

A magyar biztos reményét fejezte ki, hogy a következő négy évre szóló, újjáépítést és helyreállítást támogató csomag következő kifizetésére már áprilisban sor kerülhet a korábban egyeztetett politikai feltételek teljesülése esetén.

Elmondta továbbá, hogy az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta az EU és a tagállamok mintegy 98 milliárd euróval támogatták Ukrajnát és népét. A kifizetések humanitárius célokat szolgáltak, gazdasági segítséget nyújtottak, katonai támogatást biztosítottak, valamint az unió területére menekült ukrajnaiak ellátást segítették – részletezte.

Várhelyi Olivér leszögezte, hogy a brüsszeli testület folytatja az uniós közeledéshez szükséges lépések ukrajnai előrehaladásának figyelését, egyebek mellett a nemzeti kisebbségek joginak biztosítására vonatkozókat.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón azt mondta, országa várja, hogy az EU döntést hozzon a befagyasztott orosz vagyon után keletkező nyereség sorsáról, ami véleménye szerint üzenetet hordoz majd az agresszor számára arról, hogy meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott károk árát.

Aláhúzta, Ukrajna várja a további támogatások kifizetéseit, azok ugyanis – szavai szerint – elengedhetetlenek az önvédelemhez és az ország stabilitásához. Fontosnak nevezte továbbá egy újabb szankciós csomag elfogadását, amelynek véleménye szerint az orosz kohászati ipar és a pénzügyi ágazat mellett energiaszolgáltatókat, köztük olyan nukleáris vállalatokat kellene sújtania, mint a Roszatom atomenergetikai vállalat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az EU-Ukrajna Társulási Tanács ülését követően fogadta az ukrán miniszterelnököt, közölte: 

szerdán további uniós forrás áramlik Ukrajna számára sürgős szükségleteinek kielégítésére.

A kifizetést döntő fontosságúnak nevezte ahhoz, hogy Ukrajna megőrizze állami működését.

Közölte továbbá, hogy Kijev teljesítve ígéretét szerdán bemutatta az 50 milliárd eurós alap forrásainak lehívásához szükséges tervet, amely leírja, hogy az ország gazdasága miként térhet ismét a növekedés útjára, és hogyan kezdheti meg a háború által okozott veszteségek behajtását. A tervvel Ukrajna szilárd alapot teremtett az EU támogatás folyósításához, egészen 2027 végéig – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Újabb országban beszélnek ukrán vereségről

Rajmund Andrzejczak tábornok, a lengyel vezérkar volt főnöke szerint az orosz–ukrán háború nemsokára átterjedhet más országokra is.

A Polsat televízióban Rajmund Andrzejczak tábornok, a lengyel vezérkar volt főnöke egy beszélgetésben azt mondta, hogy az ukránok nem százezreket, hanem milliókat veszítettek, és vesztésre állnak a háborúban.

Több mint 10 millió ember hiányzik. Becsléseim szerint a veszteségeket nem százezrekben, hanem milliókban kellene mérni. Az országnak nincsenek erőforrásai, nincs, aki harcoljon. Az ukránok elveszítik ezt a háborút

– fogalmazott.

A cikk IDE KATTINTVA olvasható!

Egy lépéssel közelebb a háborúhoz? Amerikai rakétával lövik Oroszországot az ukránok

Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy nem lát kétértelműséget a francia elnök szavaiban. A háborús lázban égő Emmanuel Macron nem zárta ki a csapatok küldését Ukrajnába.

Az oroszok bejelentették, hogy Ukrajna egy amerikai gyártmányú  Patriot rakétát lőtt ki Oroszországra az éjszaka folyamán.

Hozzátették, hogy kedd este ugyanakkor egy tucat rakétát ártalmatlanítottak az oroszországi Belgorod térsége felett. A rakéták mellett drónokkal is támadták Oroszországot az ukrán fegyveres erők.

A Magyar Nemzet cikke ITT folytatódik.

Kormányzó: több ukrán civil meghalt orosz légicsapásokban

Két civil életét vesztette szerdán egy orosz légicsapás következtében a dél-ukrajnai Herszon mellett – közölte Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó a Telegramon.

Dnyipropetrovszk megyében éjszakai támadásokban hat ember megsebesült, köztük két tizenéves – jelentette Szerhij Liszak kormányzó, aki fotókat is közzétett megrongálódott épületekről. A Dnyeper partján fekvő Nikopolban is megsebesült egy férfi tüzérségi támadásban.

Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint az északkeleti Szumi megyét több mint száz légicsapás érte az utóbbi 24 órában, egy ember meghalt kedden, és több lakóházban károk keletkeztek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este arról beszélt, hogy Moszkva terror alatt tartja az Oroszországgal határos Szumi megyét, és az orosz hadsereg porig akarja rombolni a határ menti településeket Ukrajnában.

Tilos lesz közzétenni a toborzótisztek módszereit (videó)

A parlament védelmi bizottsága tárgyalja a körülbelül 4000 módosító indítványt. Csak tegnap 600 módosító javaslatot vitattak meg. A korábbi ukrán házelnök elárulta, hogy sikerült módosítani egy ponton – írja a Hír Tv.hu.

Ezentúl csak úgy igazoltathatnak utcán közlekedő ukrán férfiakat, hogy a toborzótiszt is köteles lesz bemutatkozni.

Rengeteg videó jelenik meg a tisztek brutalitásáról. Most módosító indítványt nyújtottak be, mely szerint ezentúl tilos lesz fotózni és videózni a toborzótiszteket.

„Amennyiben ezen nem változtatnak, márpedig a tegnapi nap folyamán ezen nem sikerült módosítani. Ez azt jelentheti, hogy eltűnhetnek a médiából az ilyen videók, mert, aki ilyet készít vagy ilyet mutat, annak büntetőjogi felelősséggel kell majd viseltetni a dolgai iránt”

– mondta a Hír TV tudósítója, Dunda György.
A videó itt tekinthető meg:

Megsemmisített Vampire lövedékek

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a szolgálati légvédelmi rendszerek 13 Vampire többszörös kilövésű rakétarendszer (MLRS) lövedékeit semmisítettek meg Belgorod régió felett – írja a TASZSZ.

Ukrajna elmagyarázta, hogy értette Macron a csapatok Ukrajnába küldését

Dimitro Kuleba elmondta, Kijev soha nem kérte, hogy Franciaország katonákat küldjön Ukrajnába.

„Amikor Macron arról beszélt, hogy csapatokat küld Ukrajnába, az európai vezetőket pánik fogta el. Macron pedig csupán csak arra a lehetőségre utalt, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki, nem pedig az országon kívül, ahogyan az most történik” – idézte az ukrán külügyminisztert Dimitro Kulebát a La Stampa című napilap. 

Ukrajna csalódott az amerikai Abrams tankokban

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) csalódtak az amerikai Abrams tankokban, amelyek karbantartása és javítása túl nehéznek bizonyult – számolt be az NV.ua egy videóriportban a YouTube-csatornáján.

A harckocsik harci műveletekben való részvételének fő problémája a komplex karbantartás és javítás volt.

Ivan Stupak ukrán katonai szakértő szerint az Abrams-nak nincsenek kiemelkedő műszaki jellemzőik. Elmondása szerint a harckocsik nagyon törékenyek, a szovjet páncélozott járművekhez képest teljesen más motorfelépítésűek.

Az Egyesült Államoktól vásárolt Abrams harckocsik sorakoznak a Poznan megyei Biedrusko kiképzőközpontjában 2022. december 23-án
Fotó: Jakub Kaczmarczyk / Forrás: MTI/EPA-PAP

Oroszország figyelmeztette Japánt

Moszkva figyelmeztette Japánt a Patriot rakéták Egyesült Államokba szállításának következményeire – jelentette be az orosz külügyminisztérium ázsiai osztályának megbízott igazgatója, Szergej Zsesztkij.

„Muto moszkvai nagyköveten keresztül figyelmeztettük Japánt, nincs kétségünk arról, hogy egy ilyen döntés végső haszonélvezője, a kijevi rezsim lesz” – mondta a diplomata.

Megjegyezte, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusban való közreműködésnek tekinti Tokió ilyen döntését.

Korábban az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zakharova arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járna, ha Japán amerikai légvédelmi rakétarendszereket adna át az Ukrán Fegyveres Erőknek (AFU).

Ukrajna visszavonul Zaporizzsjánál

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) a közelmúltban csökkentették tüzérségi tevékenységüket Zaporizzsja régiójában – közölte Szergej Kotov, az Orosz Föderáció fegyveres erőinek katonája.

Szerinte az ukrán csapatok már nem alkalmazzák aktívan a tüzérséget. „Valószínűleg vissza fognak vonulni, megerősítik a védelmi pozíciókat” – jegyezte meg.

Az ukrán nemzeti gárda Donbasz zászlóaljának egyik katonája gyakorlaton egy lőtéren, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében 2024. március 15-én
Fotó: Jakiv Liasenko / Forrás: MTI/EPA

Öt drón két orosz régió felett

A légvédelmi rendszerek öt drónt lőttek le Oroszország két régiója felett – számolt be az ukrán honvédelmi minisztérium a Telegram csatornáján. A védelmi minisztérium pontosította, hogy négy drónt a Szaratov régió felett, egy másikat pedig Belgorod régiója felett fogtak el. A szaratovi régió kormányzója, Roman Busargin korábban jelentette, hogy ukrán drónokat fogtak el Engels felett is. 

Ukrajna drónokkal és rakétákkal támadta a kurszki atomerőművet

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) megpróbálták megtámadni a kurszki atomerőművet. A támadáshoz legalább öt drónt és egy C-200-as rakétát használtak – írja a Mash a Telegram csatornán.

A Mash szerint az ukrán fegyveres erők drónjait az atomerőműhöz közeledve lőtték le a légvédelmi erők. A törmelék megrongálta a Vysoka alállomást, amely Kurszkban legalább hét utcát lát el árammal.

Orosz előrenyomulás Avgyijivkánál

Az oroszok március 19-én előrenyomulást hajtottak végre Avgyijivka közelében, a tegnap közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok a Pervomaiske gát északnyugati szélén Pervomaiskében, Avgyijivkától délnyugatra nyomulnak.

Szumi területét támadták az oroszok, egy ember meghalt

Az oroszok tegnap 90 különálló támadásban 30 alkalommal támadták meg Szumi területét, egy ember meghalt – jelentette a Szumi terület katonai közigazgatása március 19-én.

Gyors lőszertámogatást kaphat Ukrajna

Kanada több mint 40 millió dollárt szán arra a cseh kezdeményezésére, amely lőszerrel látná el Ukrajnát – jelentette be Bill Blair kanadai védelmi miniszter.

 „A hozzájárulásunk lehetővé teszi több ezer tüzérségi lőszer gyors szállítását Ukrajnába, és ami a legfontosabb, azt a lőszert, amelyre – mint mondták – szükségük van”

 – mondta Blair.  

Ukrajna kritikus lőszerhiánnyal küzd. Az amerikai katonai segítségnyújtás késedelmei már közvetlen hatással voltak a harctérre, hozzájárulva a kulcsfontosságú frontvonalbeli Avgyijivka városának elvesztéséhez.

Több mint nyolcezren jöttek tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4418 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában