Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést

Az Európai Parlament az orosz árnyékflotta elleni uniós fellépésre szólít fel

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában célzottabb uniós szankciókat követel az orosz árnyékflotta ellen, amely a testület szerint kulcsfontosságú pénzügyi forrást biztosít Moszkvának az ukrajnai háborúhoz.

Oroszország az Európai Unió, a legfejlettebb iparú országokat tömörítő G7 szervezet és a nemzetközi közösség által elfogadott szankciók ellenére régi, gyakran nem biztosított és tisztázatlan tulajdonosi hátterű tartályhajókat – úgynevezett árnyékflottákat – használ nyersolaj és kőolajtermékek külföldre történő exportjára – emlékeztettek a szövegben.

Az állásfoglalást megszavazó képviselők úgy vélik, hogy az árnyékflották jelenléte az uniós vizeken a környezeti katasztrófák, köztük a súlyos olajszennyezés kockázata miatt is aggasztó. „Az EU korlátozó intézkedéseinek aláásására irányuló szisztematikus erőfeszítések részeként az 'árnyékflotta' kulcsfontosságú pénzügyi mentőövet biztosít Oroszország számára az Ukrajna elleni jogellenes és indokolatlan agresszív háborújához” – hívták fel a figyelmet.

Követeli továbbá az uniós vizeken ismert biztosítás nélkül áthajózó hajók rendszeres szankcionálását, és sürgeti az EU-t, hogy fokozza felügyeleti képességeit, különösen a drónos és műholdas megfigyelést, és végezzen célzott ellenőrzéseket a tengeren. A képviselők azt szeretnék, ha az uniós tagállamok olyan kikötőket jelölnének ki, amelyek képesek kezelni a nyersolajat és cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító, szankciókkal sújtott hajókat, és kártérítés nélkül lefoglalhatják az illegális rakományt.

A képviselők ezenkívül arra kérik az EU-t és tagállamait, hogy tiltsák be az orosz fosszilis tüzelőanyagok, köztük az LNG behozatalát. Az állásfoglalás rámutat arra, hogy a jelenlegi uniós szankciókat sokkal szigorúbban kell végrehajtani, és azt is kimondja, hogy az EU-nak komolyan át kell értékelnie a kétoldalú együttműködését olyan országokkal, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani az EU hatályos korlátozó intézkedéseit.

A NATO-főtitkár szerint Vlagyimir Putyin fegyverként akarja használni a telet

Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként akarja használni a telet Ukrajnával szemben – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár Lettországban, további támogatást sürgetve a kijevi vezetésnek.

– mondta Rutte Edgars Rinkevics lett elnökkel tartott találkozóját követően az Adazi katonai támaszponton.

– tette hozzá.

A védelmi képességek növeléséhez magasabb védelmi kiadásokra, illetve nagyobb hadianyag-termelésre van szükség a katonai szövetséghez tartozó országok területén – hangoztatta.

Rinkevics szintén felszólította a NATO-partnereket, hogy költsenek többet e célokra, és ennek érdekében fordítsák a GDP-jük 2,5-3 százalékát védelmi kiadásokra. A NATO jelenleg tagállamonként a GDP 2 százalékát irányozza elő védelmi célokra.

Rutte és Rinkevics Adaziban a Lettországban állomásoztatott többnemzetiségű NATO-dandár hadgyakorlatát kísérhette figyelemmel. Az alakulat első alkalommal gyakorlatozott teljes létszámban. A Resolute Warrior fedőnevű manőveren 3500 katona vett részt 13 NATO-tagállamból.

Az ukrán vezérkar cáfolta, hogy az orosz erők benyomultak Kupjanszkba

Az orosz megszállóknak nem sikerült bejutniuk a Harkiv megyei Kupjanszkba, a város a védelmi erők ellenőrzése alatt áll – közölte Andrij Kovalev százados, az ukrán vezérkar szóvivője csütörtökön az Ukrinform hírügynökséggel.

A tiszt azokra a hírekre reagált, amelyek szerint az oroszoknak sikerült elfoglalniuk Donyeck megyében Illinka települést, és benyomultak Kupjanszkba. A szóvivő Illinka elfoglalását határozottan cáfolta, Kupjanszkkal kapcsolatosan pedig hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok valóban megkísérelték áttörni az ukrán erők védelmi vonalát, de minden támadásukat visszaverték.

– fejtette ki. Kiemelte, hogy az orosz katonák egy része az ukrán fegyveres erők egyenruháját viselte, ami sérti a hadviselés törvényeit és szabályait, és háborús bűnnek minősül. Elmondása szerint megsemmisítették minden páncélozott járművet, és a támadók sok katonáját is megölték. Hozzátette, hogy ezt követően az oroszok nem kíséreltek meg újabb támadást.

Az ukrán légierő közlése szerint az éjjel Oroszország 59 csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, közülük 21-et a légvédelem megsemmisített, 38 pedig eltűnt a radarról.

A vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napban az ukrán erők 161 orosz támadást vertek vissza, a legtöbb összecsapás a Donyeck megyei Kurahove településnél volt. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 716 ezret, az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 64 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 54 drónt.

Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata közölte, hogy a tárca engedélyezte a hazai gyártású, Pernacs (Mézeskalács) névre keresztelt távirányítós modul hadrendbe állítását. Mint írták, a modul tornyára egy 7,62 milliméter kaliberű géppuska és egy akkumulátorral és kamerával ellátott vezérlőrendszer van felszerelve. A kezelő egy biztonságos menedékből irányítja a modult távirányítóval és FPV-szemüveggel, amellyel látja a videokamera által felvett képet.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos közölte, hogy hivatala újabb orosz háborús bűntettről kapott tájékoztatást. Mint mondta, 

 A megyei ügyészi hivatal az erről szóló közleményéhez fotókat is mellékelt a Telegramon a megölt civil nőről. Az ügyészség közölte, hogy halált okozó háborús bűntett címén indítottak eljárást.

A donyecki Voznyeszenka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Voznyeszenka települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 15 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig mintegy 430 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy az orosz erők beássák magukat Kupjanszk külterületein. Gancsev szerint a várostól északkeletre és délkeletre folytatódik az orosz offenzíva, így „elég nagy” ukrán csoportosítás kerülhet félig bekerített helyzetbe.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint az ukrán hadiipart kiszolgáló egyik energetikai létesítményt, öt lőszerraktárt, négy harckocsit és 16 egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak két vontatott tarackot, amerikai HIMARS-sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 78 repülőgép típusú drónt.

Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 32 580 embert, 212 harckocsit, 136 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1165 páncélozott harcjárművet, 940 gépkocsit, 281 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Horlivka belvárosában civilek sebesültek meg ukrán tüzérségi találatok miatt

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A „Donyecki Népköztársaságban” lévő Horlivka belvárosában tíz civil sebesült meg ukrán tüzérségi találatok miatt. A luhanszki régióban különböző településeken egy polgári lakos életét vesztette, három pedig sérüléseket szenvedett.

Az SZK eddig mintegy 800 olyan külföldi „zsoldos” esetében emelt vádat, aki az ukrán fegyveres erők oldalán harcolt. Hetven vádlott – grúz, lett, litván, francia, amerikai, moldovai és svéd állampolgárok – büntetőügyében befejeződött a nyomozás. Az orosz bíróságok eddig több mint harminc zsoldost ítéltek el.

Szergej Lavrov: rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál a konfliktus befagyasztása

Rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön reggel sugárzott a Vesztyi FM orosz állami hírrádió.

Lavrov hangot adott álláspontjának, amely szerint az azt célzó javaslatok, hogy a harci érintkezés vonala mentén vagy tíz évre fagyasszák be a konfliktust, nem mások, mit „a minszki megállapodások új csomagolásban”, sőt annál is rosszabbak.

– magyarázta Lavrov.

A második minszki megállapodáscsomagot 2015 februárjában hozták tető alá a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, illetve Kijev között, Oroszország, Németország és Franciaország támogatásával. Célja az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása, és a Donyec-medencének az Ukrajnán belüli megtartása volt, széles körű autonómiajogokat biztosítva a régiónak. Az akkori ukrán, német és francia vezetők utóbb elismerték, hogy céljuk nem a kiegyezés volt, hanem időt akartak nyerni az ukrán hadsereg felfegyverzéséhez.

Lavrov az interjúban nehezményezte, hogy Nyugaton most sem törődik senki az ukrajnai orosz és oroszajkú lakosság megsértett jogainak helyreállításával. Megismételte, hogy Oroszország sosem zárkózott el a konfliktus tárgyalásos rendezésétől, rámutatva, hogy az ukrán vezetés maga tiltotta meg önmaga számára a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerével.

– hangsúlyozta a miniszter, ismételten éreztetve, hogy Moszkva szerint az urán elnök mandátuma május 20-án lejárt.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnában a jövőre tervezett elnökválasztás megoldja-e a kijevi hatalom legitimitásának kérdését, Lavrov azt mondta: 

Lavrov Putyinra hivatkozva megismételte, hogy Oroszország nyitott a Donald Trump leendő amerikai elnök csapatával való kapcsolatfelvételre, megjegyezve, hogy „a labda az amerikai oldalon van”. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy 

Hangot adott véleményének, miszerint Washington alapállása sem az Ukrajnával kapcsolatos, sem az Európát érintő kérdésekben nem fog megváltozni, mert, mint mondta, az Egyesült Államok mindig is arra fog törekedni, hogy az ellenőrzése alatt tartson mindent, ami a NATO keringési pályáján belül, különösen ami a NATO területén történik.

– mondta az orosz külügyminiszter.

Kifejtette, hogy szerinte Trump alatt Kína megfékezése lesz az elsőrendű feladat az Egyesült Államok számára, Oroszországot pedig „mai fenyegetésnek” tekintik a tengerentúlon.

Ukrán atombomba készül?

Az ukrán külügyminisztérium november 13-án cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.

–  mondta Heorhij Tykhij külügyminisztériumi szóvivő az X-en keresztül.

A The Times november 13-án az ukrán védelmi minisztériumnak készített dokumentum alapján azt írta,

Trump hamarosan megnevezi az ukrajnai főtárgyalót

Donald Trump megválasztott elnök hamarosan kinevezhet egy ukrajnai békeküldöttet, aki az orosz–ukrán háború befejezéséről szóló tárgyalások vezetője lesz – írta a Fox News.

„Egy nagyon magas rangú különmegbízottat fognak látni, olyasvalakit, aki hiteles; a feladata az lesz, hogy megoldást találjon, eljusson a békerendezéshez” – mondta a lapnak egy meg nem nevezett forrás, aki szerint a kinevezésre rövid időn belül sor kerül.

Több mint 8400-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán–magyar határszakaszon 4169-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4309-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán: