2024.04.10. 10:55
Joe Biden hibának nevezte az izraeli kormányfő háborús politikáját
Az izraeli–palesztin háború 187. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Áldozat holttestét viszik a palesztin egészségügyi, igazságügyi és belügyminisztérium dolgozói a Gázai övezet északi részén fekvő al-Sifa kórházban az izraeli hadsereg kivonulása után 2024. április 8-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Hadzsár
Izraeli légicsapásban meghalt a Hamász vezetőjének három fia és három unokája
A Gázai övezetet ért izraeli légicsapásban életét vesztette a Hamász palesztin iszlamista szervezet Katarban élő vezetőjének, Iszmail Haníjének három fia és három unokája szerdán - ezt maga Haníje is megerősítette egy televíziós nyilatkozatban.
Az övezet északi részén, Gázavárostól nyugatra fekvő Sati menekülttábor területén, egy jármű ellen végrehajtott csapásban meghalt Hazam Haníje és lánya, Amal, Amir Haníje és gyermekei, Háled és Razan, valamint Muhammad Haníje.
"Hálát adok Istennek azért a megtiszteltetésért, hogy a gyermekeim és az unokáim mártírok" - mondta Haníje nem sokkal a történtek után az al-Dzsazíra pánarab csatorna élő adásában. "Minden gázai család és civil súlyos árat fizetett gyermekei vérével - és én is" - tette hozzá a terrorszervezetként kezelt Hamász külföldön élő politikai vezetője.
Április elején az izraeli rendőrség és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat letartóztatta Haníje Izraelben élő, 57 éves húgát a Beér-Seva melletti Tel-Sevában. A razzia során talált dokumentumok alapján - a rendőrség szerint - Haníje testvére súlyos biztonsági szabálysértéseket követett el, kapcsolatba lépett és közösséget vállalt a Hamász tagjaival, izraeli terrorcselekményre buzdított, és általában is támogatta a terrort.
Haníje fiai egyebek között a gázai ingatlanipart irányítják. Az izraeli sajtó jelentése szerint emellett elektromos generátoraik révén
olyan áramot adnak el Gáza lakosainak, melyhez ők díjmentesen jutottak.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint az elmúlt napon százhuszonketten haltak meg a palesztinok lakta Gázai övezetben, a fegyveres konfliktus októberi kezdete óta pedig 33 482-en. Izrael szerint azonban ezek az adatok ellenőrizetlenek, nem tesznek különbséget civilek és fegyveresek között, és felsorolják az összes halálos áldozatot, akár Izrael okozta a halálukat, akár nem.
A spanyol kormányfő szerint Európa geopolitikai érdeke a palesztin állam elismerése
A palesztin állam elismerését sürgette szerdán a spanyol miniszterelnök, aki szerint ez a diplomáciai lépés egész Európa geopolitikai érdeke.
A nemzetközi közösség nem tud segítséget nyújtani a palesztin államnak, ha el sem ismeri a létezését
– szögezte a kormányfő a parlamentben elmondott beszédében, melyben kiemelte:
Madrid ezt kész megtenni.
Jóllehet Sánchez nem említett pontos dátumot, múlt heti közel-keleti körútján – mely során Jordániába, Szaúd-Arábiába és Katarba látogatott – még azt mondta, erre június végén sor kerülhet.
A gázai háború októberi kitörése óta a kormányfő többször hangoztatta a palesztin állam elismerésének fontosságát, március végén pedig egy közleményt is kiadott – Leo Varadkar ír, Robert Abela máltai és Robert Golob szlovén kollégáival közösen –, melyben leszögezte: kész elismerni a palesztin államot, ez a lépés ugyanis szerinte segítené a palesztin-izraeli konfliktus lezárását.
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA
Az elkövetkezendő napokban Sánchez találkozik a többi között Jonas Störe norvég és Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel, Pilar Alegría spanyol kormányszóvivő szerint pedig a megbeszéléseken igyekszik majd a palesztin állammal kapcsolatos álláspontjáról meggyőzni partnereit is.
Sánchez a háború kezdete óta többször bírálta Izraelt, legutóbb pedig azt vetette az izraeli kormány szemére, hogy „teljes mértékben aránytalan” választ ad a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet október elején Izrael ellen elkövetett támadására. Bírálatában Sánchez kiemelte:
az izraeli hadsereg műveletei nem pusztán a közel-keleti régiót destabilizálják, de súlyos következményei lesznek az egész világ számára.
Izraeli külügyminiszter: ha Irán területéről éri támadás Izraelt, a megtorlás is oda fog érkezni
Ha Irán területéről éri támadás Izraelt, akkor a válaszcsapás is oda fog érkezni – közölte szerdán Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter az X-en.
Katz héberül és perzsául is közzétette bejegyzését, amellyel arra reagált, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője korábban azt mondta, hogy Izraelt meg kell büntetni a Szíriában neki tulajdonított légicsapásért, amely az iráni diplomáciai képviseletet érte.
Április 1-jén a feltételezés szerint izraeli harci gépek Irán konzulátusát bombázták Damaszkuszkban, és megöltek hét iráni katonai tanácsadót, köztük az Mohammad Reza Zahedit, a Forradalmi Gárda egyik vezetőjét.
Irán az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i támadása nyomán kitört gázai háború idején Izrael és a nyugati országok elleni harcra biztatta az általa támogatott milíciákat, köztük az Izrael északi határvidékét támadó libanoni síita Hezbollahot, valamint a jemeni húszikat, akik támadásokat intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren.
Irán legfőbb vezetője ismét Izrael elleni megtorlással fenyegetőzött
Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője szerdán megismételte korábbi fenyegetését, és megtorlást helyezett kilátásba Izrael ellen a halálos áldozatokkal is járó damaszkuszi támadás miatt.
Irán damaszkuszi konzulátusát április 1-jén légicsapás érte, melynek következtében tizenhat ember halt meg, közöttük a Forradalmi Gárda iráni elitalakulat hét tagja, ketten közülük magas rangú tisztek.
Teherán már közvetlenül a légicsapás után Izraelt tette felelőssé, és azzal fenyegetőzött, hogy meg fogja torolni a halálos áldozatokkal is járó támadást.
Fotó: Middle East Images via AFP
Hamenei a muzulmán szent hónap, a ramadán végét ünneplő imádságon beszélt arról hogy „helytelen cselekedet” volt Izrael részéről a légicsapás egy olyan diplomáciai képviselet ellen, amely iráni területnek számít.
Amikor megtámadták a konzulátusunkat, az olyan mintha a mi területünkön támadtak volna. A gonosz rezsimet meg kell büntetni, és meg is fogjuk büntetni
– mondta Hamenei.
Az iráni állami televízió élőben közvetítette Hamenei beszédét, de a legfőbb vallási és politikai vezető azt nem részletezte, hogy Irán milyen módon fogja megtorolni a légicsapást.
Hamenei bírálta a Nyugatot is, különösen az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért támogatják Izraelt a Hamász elleni háborúban.
„Elvárható lett volna, hogy Izraelt megakadályozzák ebben a katasztrofális lépésben. Nem így tettek. Nem teljesítették kötelességüket a nyugati kormányok” – mondta Hamenei.
Irán több olyan Izrael-ellenes militáns csoportot is támogat, mint a palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah, Izraelt pedig nem ismeri el.
Izrael egybehangzó becslések szerint már több száz légicsapást hajtott végre Szíriában Irán-barát csoportok és iráni katonai célpontok ellen az ottani polgárháború kezdete óta, de csak nagyon ritkán ismeri el hivatalosan a támadásokat.
Joe Biden hibának nevezte az izraeli kormányfő háborús politikáját
Az amerikai elnök egy kedden sugárzott interjúban „hibának” nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai konfliktus kezelésében tanúsított hozzáállását, és felszólította az izraeli kormányt, hogy haladéktalanul kössön tűzszünetet a Hamász palesztin terrorszervezettel a segélyek bejuttatása céljából.
Szerintem hiba, amit tesz. Nem értek egyet a megközelítésével
– mondta Biden az Univision spanyol nyelvű amerikai tévécsatornának, amikor Netanjahu háborús politikájáról kérdezték.
Korábbi nyilatkozataiban Biden az izraeli hadsereg gázai bombázásait „válogatás nélkülinek”, hadműveleteit pedig „túlzónak” nevezte.
Biden a múlt csütörtöki telefonbeszélgetésük során arra figyelmeztette Netanjahut, hogy Washington kénytelen lesz változtatni Izraelt feltétel nélkül támogató politikáján, ha az nem tesz konkrét lépéseket a civilek védelme érdekében.
Az amerikai elnök felhívását egy izraeli légicsapás előzte meg, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nevű nonprofit segélyszervezet hét önkéntese vesztette életét.
Fotó: DEBBIE HILL / Forrás: MTI/EPA/UPI POOL
Izrael válaszul még aznap beleegyezett újabb segélyátkelőhelyek megnyitásába, a hét végén pedig bejelentette, hogy kivonja csapatait a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz városából.
A keddi interjúban Biden újból sürgette az izraeli kormányfőt, hogy Izrael azonnal kössön tűzszünetet a Hamásszal.
Arra kérem az izraelieket, hogy hirdessenek tűzszünetet, mégpedig most, és a következő hat-nyolc hétre tegyék lehetővé, hogy minden élelmiszer és gyógyszer akadálymentesen bejuthasson az országba, a térségbeli országok pedig segíthessenek a segélyek elosztásában
– mondta.
A keddi eseményekről itt olvashat:
