Ukrán válság

2024.06.10. 07:47

Egy katonai teherautó áttörte az ukrán–magyar államhatárt Kárpátalján

838. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A 72. ukrán gépesített dandár katonái gyakorlatoznak a kelet-ukrajnai donyecki régióban húzódó front közelében

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Olga Kovalova

Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet

Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció leleplezésére létrehozott szervezet, az Ukrán Kommunikációs Csoport (Ukraine Communications Group) hétfőn Varsóban - jelentette be a lengyel külügyminisztérium.

A szervezet lengyel és amerikai kezdeményezésként jött létre. Több partnerország is csatlakozott: Finnország, Franciaország, Kanada, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország és Szlovénia. Részt vesz benne a NATO és az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) is.

A lengyel külügyminisztérium közlése szerint az UCG célja, hogy növelje az orosz dezinformációval szembeni közös fellépés hatékonyságát.

A Kreml "rendszeresen hazugsághoz és manipulációhoz folyamodik, hogy aláássa a hazáját védő ukrán nemzettel vállalt (nemzetközi) szolidaritást" - írták.

A donyecki Sztaromajorszke elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Sztaromajorszke települést az elmúlt nap folyamán, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomult, és 12 ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Az ellentámadások közül hetet Harkiv megyében kísérelt meg az ukrán fél, ahonnan ezúttal nem számolt be előrenyomulásról az orosz hadijelentés. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

Az ukrán nemzeti gárda Hartia dandárjának katonája egy D-20 tarackágyúval lövi az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Harkiv térségében húzódó fronton 2024. június 10-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy taktikai repülődandár-parancsnokságot, egy tábori tüzérségi raktárt, külföldi "zsoldosok" egy ideiglenes állomáshelyét, egy MiG-29-es repülőgépet, négy páncélozott harcjárművet, köztük két amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró, valamint öt amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, egy Neptun hajóelhárító rakétát, két HARM radarelhárító rakétát, HIMARS és Uragan sorozatvetők tíz rakétáját, négy francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 51 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekino városában aknarobbanás sebesítette meg az önvédelmi erők katonáját és a Rosszija 24 hírcsatorna egyik alkalmazottját. Ugyanitt ukrán tüzérségi tűzben korábban három civil megsérült és áramellátás nélkül maradt a város egy része, valamint a szomszédos Nyezsegol és Rzsevka község.

Belgorod megye területét Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint az elmúlt nap folyamán 75 tüzérségi lövés és 37 dróntámadás érte.

Harkiv polgármestere nemzetközi segítséget kért a város újjáépítéséhez

 Ihor Terehov, Harkiv polgármestere nemzetközi segítséget kért a város újjáépítéséhez hétfőn Berlinben. 

Terehov elmondta, hogy 

a hetek óta tartó orosz légicsapások súlyos pusztítást végeztek a városban. 

Több mint tízmilliárd eurós károkról számolt be a polgármester. 

Terehov hangoztatta, hogy az orosz erők a polgári infrastruktúrát támadják gyerekeket, nőket és férfiakat ölve meg. Harkiv város polgármestere mindazonáltal kijelentette, hogy Ukrajna kitart. Hozzátette, hogy az újjáépítés során jobbá és biztonságosabbá akarják tenni a várost. 

Terehov elmondta azt is, hogy

 hétfőn nap közben az orosz erők újabb csapást mértek Harkiv városára, a támadásban előzetes értesülések szerint heten megsebesültek. 

Egy épület romjai között katasztrófaelhárítók a kelet-ukrajnai Harkivban egy orosz légitámadás után, 2024. június 10-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Kedden kezdődik Berlinben egy kétnapos konferencia Ukrajna újjáépítéséről. Franziska Giffey berlini tartományi gazdasági miniszter ezzel összefüggésben kijelentette: Németország Ukrajna oldalán áll, és vezető szerepet fog játszani az újjáépítésben. 

Marcus König, Nürnberg polgármestere a remény jeléről beszélt Ukrajna további támogatása kapcsán. Nürnberg és Harkiv testvérvárosok. 

Musztafa Najem, az ukrán újjáépítési ügynökség vezetője hétfőn, vagyis egy nappal a berlini konferencia kezdete előtt bejelentette lemondását költségvetési megszorításokra és bürokratikus akadályokra hivatkozva. Mint közölte,

 tavaly november óta csapata folytonos ellenállásba "és mesterséges akadályokba" ütközik.

 Ezen problémák között említette a védelmi létesítményekre szánt források késlekedését. Telegram-oldalán közzé tett bejegyzésében nehezményezte a kijevi vezetés azon döntését is, amellyel szerinte megakadályozták abban, hogy Berlinbe utazhasson.

Ukrán vezérkar: orosz rakétaegységek ellen intéztek támadást az ukrán erők a Krímben

A megszállt Krím félszigeten állomásozó orosz rakétazászlóaljak ellen intéztek támadást az ukrán erők hétfőre virradó éjjel - közölte hétfőn az ukrán vezérkar a Telegramon. 

Az ukrán erők "sikeres csapásokat mértek a megszállók egyik Sz-400-as légelhárító rakétaosztályára Dzsankoj térségében, valamint két ellenséges Sz-300-as légvédelmi rakétaosztályra Csornomorszke és Jevpatorija közelében" 

- írta közleményében a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz erők egyik ukrán rakétát sem tudták befogni és megsemmisíteni. Az ukrán rakétáknak a jelzett területeken végrehajtott csapásai után rögzítették, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rendszerekhez tartozó radarok működése azonnal leállt. 

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 520 ezret. 

Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 51 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 28 drónt. 

Dmitro Pletencsuk, az ukrán déli erők stratégiai kommunikációs központjának vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy 

miután az ukrán erők több tucat orosz hajót eltaláltak, az orosz hadsereg tengeralattjárókat vont a térségbe, hogy járőrözzenek a Fekete-tengeren. 

Szavai szerint jelenleg négy tengeralattjáró van az Azovi- és a Fekete-tengeren, amelyek közül három robotrepülőgép-hordozó. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghallgatta Olekszandr Szirszkij főparancsnok jelentését a frontvonalakon kialakult helyzetről - írta az államfő a közösségi oldalain. Közölte, hogy jelenleg a donyecki régióban a legsúlyosabb a helyzet.

 "Az ukrán védelmi erők mindent megtesznek állásaik stabilizálása és védelme érdekében" 

- tette hozzá. Zelenszkij a Telegramon egy másik bejegyzésben cáfolta Ramzan Kadirov csecsen vezető múlt heti kijelentését arról, hogy egy csecsen alakulat elfoglalta az északkelet-ukrajnai Szumi megyében Rizsivka települést. "Az ukrán fegyveres erők teljes mértékben kézben tartják a helyzetet. A megszállók szabotázscsoportként működnek, de megsemmisítik őket" - írta az államfő. Jurij Zarko, a bilopilljai kistérség vezetője az ukrán Szabadság rádiónak nyilatkozva hozzátette: azok a fotók és videófelvételek, amelyeket Kadirov nyilvánosságra hozott a szerinte elfoglalt faluból, nem felelnek meg a valóságnak, mivel Rizsivkában nincsen sem folyó, sem olyan épületek, amelyek azokon láthatók. 

Szerhij Holubcov, az ukrán légierő parancsnokságának légi közlekedési főnöke az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta: Ukrajna bizonyos számú, a partnerországoktól érkező F-16-os vadászgépet biztonságos külföldi légibázisokon készül tárolni, hogy ne váljanak orosz támadások célpontjává. Visszautalt arra, hogy 

Oroszország kijelentette, törvényes célpontnak tekinti az Ukrajnának szánt F-16-osokat és az állomásoztatásukra használt külföldi légibázisokat is, ha az onnan felszálló gépek harci cselekményben vesznek részt. 

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg hétfőn irányított légibombával támadta a Harkiv város melletti derhacsivi járást, aminek következtében egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült. 

Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon azt írta, hogy az orosz csapatok folyamatosan ágyúzzák a megyeszékhelyt, eddig egy sebesült nőről érkezett jelentés.

Eurostat: valamelyest csökkent az EU-ban tartózkodó, védelmi státusszal rendelkező ukrajnaiak száma

Januárban 4 303 115, februárban 4 234 595, márciusban 4 211 495, április végén pedig 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában - derült ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak 

- közölte a hivatal.   

Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülő emberek a beregsurányi polgármesteri hivatalból kialakított segítségponton 2022. március 24-én
Fotó: Balázs Attila / Forrás: MTI

A jelentés szerint a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállással rendelkező ukrajnai menekült április végén - a tagállamoktól beérkezett adatokból ítélve - Lengyelországban (953 930) és Csehországban (345 405) élt. A korábbi jelentések szerint ez idáig Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást - a március végi adatok szerint 1 301 790-et -, de Berlin áprilisra vonatkozóan nem szolgáltatott vonatkozó adatokat.   

A március végi adatokhoz képest áprilisban a kedvezményezettek száma a legnagyobb mértékben Romániában (3275), Svédországban (1855), Bulgáriában (1780) és Szlovákiában (1250) növekedett, a csökkenés pedig Csehországban (18 970) és Hollandiában (8415) volt a legjelentősebb.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva április végén Csehországban (31,9), Litvániában (27) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,4 volt. A kedvezményezettek 45,7 százalékát nők, 32,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,5 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.   

A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 35 545, az elmúlt hónapban 580 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

Kilencven ország és szervezet jelezte részvételét a svájci csúcsra

Mindeddig kilencven ország és szervezet jelezte részvételét a svájci Ukrajna-konferenciára, amely megnyithatja az utat a béke megteremtése előtt - jelentette be hétfőn a svájci kormány.

Oroszországot nem hívták meg a rendezvényre, de Moszkva azt bejelentette, hogy nem is akar részt venni a csúcstalálkozón, mert fölösleges időpocsékolásnak tartja. 

A svájci kormány ugyanakkor leszögezte, hogy álláspontja szerint Oroszországnak is részt kell vennie a békefolyamatban.   

A közlemény szerint a június 15-ra és 16-re tervezett Ukrajna-konferenciának az a célja, hogy a résztvevők "közösen határozzanak meg útmutatást" arra vonatkozóan, hogy hogyan vonják be Ukrajnát és Oroszországot egy jövőbeli békefolyamatba.   

Svájc januárban vállalta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, hogy a csúcstalálkozó házigazdája lesz.   

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart az északi biztonsági és védelmi csúcstalálkozón Stockholmban 2024. május 31-én
Fotó: Fredrik Sandberg / Forrás: MTI/AP/TT Hírügynökség

A csúcstalálkozón Kína sem vesz részt.   

A trágyalásokon a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság, a hajózás szabadsága, valamint humanitárius témák, köztük a hadifoglyok kérdése is szóba kerül a tervek szerint - mondta el Ignazio Cassis svájci külügyminiszter.   

Viola Amherd svájci államfő a napokban kijelentette, hogy a csúcstalálkozóval elsősorban platformot akarnak teremteni a párbeszédnek, és ebben az első lépés, hogy megvitatják, hogyan lehetne békét teremteni Ukrajnában, és a jövőben Oroszországgal is szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni.

Katonai teherautóval törték át az ukránok a magyar határt 

Egy fekete katonai rendszámú GAZ–66-os teherautó áttörte az ukrán–magyar államhatárt Kárpátalján. 

Ezt követően a magyar határőrök 32 ukrán őrizetbe vételét jelezték. Az esetről Vitalij Glagola, egy kárpátaljai újságíró számolt be a Telegram-csatornáján. Elmondása szerint az incidens tegnap, június 9-én történt a Kaszony és Nagybégány (Velika Bijhany) közötti szakaszon. 

Videokamerák rögzítették, amint egy

fekete katonai rendszámú GAZ–66-os teherautó a mezőn keresztül a határ felé halad

- írja a Magyar Nemzet.

Ilyen egy brutális orosz rakétatámadás Ukrajnában (videó)

Eddig nem látott felvételeket osztott meg az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma - számol be róla a Magyar Nemzet.

A harcokról újabb videót közölt a Telegram csatornáján az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma. A felvételeken látható, amint az oroszok 122 mm-es rakétákkal semmisítik meg az ukrán fegyveres erők állásait.

Az oroszok Csasziv Jarnál

Mindkét oldal vasárnapi jelentései szerint az orosz erők előrehaladást értek el a stratégiai fontosságú ukrán város, Csasziv Jar elleni támadásban. Csasziv Jar egy magaslaton áll, mintegy 20 km-re nyugatra Bahmuttól, egy várostól, amelyet az orosz erők egy éve foglaltak el, és potenciális megállóhelynek tekintik Oroszország számára a Kramatorszk és Szlovjanszk felé történő előrenyomulásban.

Military mobility continues in Donetsk Oblast
Az ukrán hadsereg katonái harci pozícióban Csasiv Jar irányában
Fotó: Jose Colon  / Forrás: Anadolu via AFP

Először talált el oroszországi célpontot egy ukrán vadászgép

Egy ukrán harci repülőgép először lőtt ki olyan fegyvert, amely Oroszországon belüli célpontot talált el – mondta egy ukrán katonai forrás a Sky Newsnak.

A forrás szerint egy "orosz parancsnoki csomópontot" találtak el vasárnap a nyugat -oroszországi Belgorod térségében. Egyelőre nem lehet tudni, hogy nyugati lőszert használtak-e a támadáskor.

Zelenszkij Németországra fókuszál

"Jelenleg az egyik fő feladatunk, hogy több támogatást biztosítsunk Ukrajnának társadalmunk ellenállóképessége szempontjából. Ez magában foglalja az energiát, a támadások utáni helyreállítást és a normális élet minden egyéb alapját. Új megállapodásokat készítünk Ukrajna számára az európai partnerekkel, különösen Németországgal a további támogatási intézkedésekről. A napokban aprólékosan előkészítjük a kétoldalú biztonsági megállapodást is hazánk és az Egyesült Államok között. Köszönet mindenkinek, aki segít!" - mondta napi videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 9-én az ukrán-magyar határszakaszon 7136 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7346 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában