Ukrán válság

2024.06.22. 07:58

Ukrán energetikai létesítményekre mért csapásokat az orosz hadsereg

850. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ Egy tűzoltó megpróbál megállítani egy tüzet egy légicsapást követően megrongálódott ipari létesítményben

Fotó: AFP

Segített az ukránoknak, most börtönbe kerülhet a korábbi miniszterelnök

A szlovák védelmi minisztérium büntetőfeljelentést tett Eduard Heger korábbi miniszterelnök és Jaroslav Naď korábbi védelmi miniszter ellen, amiért vadászgépeket adtak Ukrajnának – írja a Mandiner a Politico cikke alapján.

Ez a döntés védtelenül hagyta a légterünket, és a polgárainkat biztonsági kockázatnak tette ki

– mondta Igor Melicher a védelmi miniszter államtitkára egy pénteki sajtótájékoztatón, majd alkotmányellenesnek nevezte az akkori kormány döntését.

Ennek a két úriembernek sikerült jobban lefegyvereznie Szlovákiát, mint bármely más ellenségnek” – mondta Melicher, majd hozzátette: „Meggyőződésem, hogy Jaroslav Naď elárulta Szlovákiát, a hazáját”.

Hegert, aki 2021-2023 között miniszterelnök volt, és Naď-ot, aki 2020 és 2023 között védelmi miniszter volt, szabotázs elkövetésével, közhatalmi jogkörrel való visszaéléssel és külföldi vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségszegéssel gyanúsítják a védelmi minisztérium szerint.

A cikk ITT folytatódik!

Ukrán energetikai létesítményekre mért csapásokat az orosz hadsereg az éjszaka

Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát péntek éjszaka, aminek a során energetikai létesítményeket ért találat és legalább két ember megsebesült.

Az ukrán légierő szombat reggeli beszámolója szerint a légvédelem a 16 orosz rakéta közül 12-öt lelőtt és megsemmisítette mind a 13 drónt.

Orosz katonák légvédelmi gépágyúval tüzelnek a kelet-ukrajnai Donyecki terület orosz erők által elfoglalt részén, Avgyijivka térségében
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Az Ukrenergo ukrán hálózatüzemetető beszámolója szerint az orosz támadás megrongált több energetikai létesítményt a délkeleti Zaporizzsja és a nyugati Lviv régiókban. A Zaporizzsja régióban két energetikai dolgozó megsebesült, őket kórházba szállították.

Moszkva már korábban jelezte, hogy az ukrán energiainfrastruktúra elleni légicsapásai megtorlásként szolgálnak az orosz területen végrehajtott ukrán dróntámadásokért.

Az orosz hadsereg március óta fokozza az ukrán energiarendszer elleni támadásokat, ami jelentősen visszavetette a termelőkapacitást és súlyos energiahiány alakult ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön utasította a kormányt, hogy tegye elérhetővé a napenergia felhasználását az ukrán lakosság számára is az ukrán energetikai létesítmények elleni mindennapos orosz támadások okozta áramhiány mérséklésének érdekében. Az államfő rendelkezése szerint a lehető leggyorsabban minden iskolára és minden kórházra napelemeket kell telepíteni, intelligens mérőórákat és energiatároló berendezéseket felszerelni. A kormányt arra is utasította, hogy dolgozzon ki olyan feltételeket, amelyek megkönnyítik a napelemek telepítését a lakosság számára is.

Hollandia Patriot rakétákat küld Ukrajnának egy másik országgal közösen

Hollandia egy másik országgal közösen Patriot légvédelmi rakétákat küld Ukrajnának – jelentette be Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter.

Az illetékes nem nevezte meg, hogy mely országgal szállítják majd közösen a légvédelmi rakétákat, mint mondta: azt majd a másik ország hatóságai jelentik be. A holland védelmi minisztérium vezetője azt sem árulta el, hogy mikor kerül sor a rakéták átadására.

Illusztráció/ Német katona a NATO Patriot rakétavédelmi rendszerének bemutatóján a szlovákiai Szliácson 
Fotó: Martin Divisek / Forrás: MTI/EPA

Az Egyesült Államok a napokban jelentette be, hogy más országoknak ígért légvédelmi rakétákat irányít át Ukrajnának, hogy felgyorsítsa a szállításokat az ukrán haderő számára. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint Patriot rakéták százai juthatnak el így az ukrán haderőhöz. A döntés indokaként azt hangoztatta, hogy Ukrajnának sürgősen és azonnal szüksége van a szóban forgó kiegészítő katonai képességekre az orosz légitámadásokkal szembeni védekezéshez.

Mi várható a washingtoni NATO-csúcstalálkozón?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még idén január elején azt mondta, hogy a washingtoni csúcstalálkozónak közelebb kell hoznia Ukrajna NATO-tagságát – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Kijev ugyanezt várta az előző csúcstalálkozótól. A vilniusi találkozón az ukrán fél hivatalos meghívást szeretett volna kapni a szövetséghez való csatlakozásra, sőt, konkrét menetrendet is a csatlakozásra. Bár a meghívó nem született meg azon a csúcstalálkozón, Ukrajna útja a NATO-hoz „lerövidült”. Ukrajnát biztosították arról, hogy a háború befejeztével azonnal a szövetség tagjává válik, és hogy nem kell teljesítenie a tagsági cselekvési tervet – foglalja össze a rbc.ua. De a szövetség meghívására irányuló törekvés nem vezetett sehová, és Kijev ezt szeretné a washingtoni csúcstalálkozótól.

Ukrajnának meghívásra van szüksége a NATO-ba. Ez már idén reális 

– mondta Zelenszkij áprilisban.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 
Fotó: Alessandro Della Valle / Forrás: MTI/AP/Keystone

Egy másik fontos kérdés, amelyet Ukrajna szeretne a washingtoni csúcstalálkozó napirendjén látni, az ukránok folyamatos támogatása az orosz agresszió visszaverésében. Májusban Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy a csúcstalálkozónak „az ukrán légvédelem megerősítésére vonatkozó stratégiai döntések meghozatalának platformjává kell válnia”.

A teljes cikk ITT olvasható!

Újabb háború a küszöbön?

A dél-koreai haditengerészet közlése szerint 2023 novembere óta először futott be amerikai repülőgép-hordozó egy dél-koreai kikötőbe. A Theodore Rooseveltet  két, Aegis ballisztikus rakétavédelmi rendszerrel felszerelt romboló kísérte.
A dél-koreai, a japán és az amerikai hadsereg hadgyakorlatot tart június végén, amelyen az amerikai repülőgép-hordozó is részt vesz.

Június 19-én Oroszország és Észak-Korea megállapodást írt alá egy átfogó stratégiai partnerségről, amely magában foglalja a katonai segítségnyújtást védelmi háború esetén. Dél-Korea határozottan elítélte az egyezményt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter is hasonlóan vélekedett a megállapodásról, mert az komoly fenyegetést jelent a regionális békére és stabilitásra – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7661 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6840 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A pénteki eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában