Drónokkal mértek csapást rosztovi olajraktárakra az ukránok

A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújhat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához

A NATO-t aggasztja, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához - jelentette ki kedden Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, és ezek az országok mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.

Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a "kétségbeesés" jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.

Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát. Mint mondta, Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. "Ennek véget kell vetni" - tette hozzá.

Orosz szenátor: az ukrán hadsereg támadásra készül

Éjjelente Baba Jaga nehézdrónok segítségével aknásítja el az utakat a frontvonalak orosz oldalán az ukrán hadsereg, ez annak a jele, hogy támadásra készül - írta Dmitrij Rogozin, Zaporizzsjai megye Oroszország által elfoglalt részének szenátora kedden a Telegram-csatornáján.

"Ilyet általában egy offenzíva előtt szoktak tenni" - írta Rogozin az utak távaknásításáról.

Andrej Marocsko katonai szakértő, a "Luhanszki Népköztársaság" nyugállományú alezredese a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy NATO-tisztek Olekszandr Szirszkijjel, az ukrán fegyveres erők főparancsnokával együtt csapásmérő csoportokat készítenek fel ellentámadásra Harkiv megyében. Marocsko szerint a régióba egy ukrán "információs deszant" is érkezett az orosz fegyveres erők lejáratására.

A Moszkvában kedden kiadott hadijelentés szerint egyébként az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult az elmúlt nap folyamán Ukrajnában - a Harkiv megyében húzódó északi frontszakasz ezúttal nem tartozott közéjük-, miközben tíz ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés értelmében az ukrán hadseregnek több mint 1800 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerhez tartozó radarállomást és két indítóállást, egy csapásmérő drónokat gyártó műhelyt, egy haditechnikai eszközraktárt, amely a 44. tüzérdandárhoz tartotott, egy lőszerraktárt, hét páncélozott harcjárművet - köztük két amerikai MaxxPro, egy Stryker és egy M113-as típusút -, egy amerikai M109-es Paladin és lengyel Krab önjáró, valamint egy brit FH-40-es vontatott tarackot, egy Neptun-MD nagy hatótávolságú irányított rakétát, továbbá 24 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Rosztov megyei Azov városban keddre virradóra az ukrán hadsereg négy pilóta nélküli repülőszerkezettel támadott meg egy olajraktárt, amely kigyulladt. A 3200 négyzetméteres területen elterjedt, összesen négyezer köbméter térfogatú lángoló tartály oltásában mintegy 200 ember vett részt 49 egységnyi műszaki felszereléssel.

Az SZK egyébként tavaly októberben távollétében vádat emelt a 383. ezred parancsnoka, Szerhij Burdenyuk ezredes ellen az orosz repülőterek elleni dróntámadások miatt, diverzáns akció és gyilkosság, valamint gyilkossági kísérlet elkövetése címén.

Egy orosz katonai bíróság távollétében tízévi szabadságvesztésre ítélte kedden Olekszij Honcsarenkót, az ukrán parlament képviselőjét katonai rágalmak politikai gyűlölet által motivált terjesztése, a terrorizmus pártolása, erőszakkal való fenyegetés és gyűlöletkeltés miatt. Honcsarenkót áprilisban az orosz belügyminisztérium másodszor is körözési listára tette.

Ukrán szakszolgálat: drónokkal mértek csapást rosztovi olajraktárakra

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai csapást mértek keddre virradó éjjel az Azovproduct orosz vállalat rosztovi olajraktáraira és a Donnyeftyeprodukt cégnek a régióban lévő fióktelepére – közölték az SZBU-nál az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Az ukrán légierő a Telegramon közölte, hogy mind a tíz orosz Sahid drónt kilőtték, amelyekkel Oroszország mért csapást az éjjel Ukrajnára. A jelentés szerint a keleti országrészben lévő Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékre irányították az orosz erők a drónokat, amelyeket az oroszországi Krasznodari Területen lévő Primorszko-Ahtarszk város térségéből indítottak.

Az ukrán légierő déli parancsnoksága a Facebookon közölte, hogy kedden nap közben az orosz hadsereg újabb csapást mért Ukrajna déli részére rakétákkal és irányított légibombákkal. Hozzátette, hogy Mikolajiv megyére kazettás lőszerrel támadt, az odesszai régióra pedig radarellenes rakétát lőtt ki. Mindkét támadást a megszállt Krím félsziget területéről hajtották végre. „Herszon irányában légibombákkal végrehajtott támadást rögzítettek” – írta a parancsnokság. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

Andrij Kosztyin ukrán főügyész az X-en nyilvánosságra hozta, hogy Donyeck megyében orosz megszállók lefejeztek egy ukrán katonát, ami miatt ukrán ügyészek vizsgálatot indítottak.

– írta a főügyész. Hangsúlyozta, hogy az ilyen cselekmények súlyosan sértik a genfi egyezményeknek a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló cikkeit, valamint az egyezményekhez tartozó, a nemzetközi fegyveres konfliktusok áldozatainak védelméről szóló kiegészítő jegyzőkönyvet.

Olha Bandrivszka, a Lobby X toborzóiroda katonai osztályának vezetője az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban elmondta, hogy átlagosan 45-en jelentkeznek egy megüresedett hátországi állásra az ukrán fegyveres erőknél, húszan pedig egy harctéri állásra. Elmondása szerint az ukrán hadseregbe jelenleg a leginkább gyalogosokat, géppuskásokat, felderítő tiszteket, sofőröket, orvosokat, drónkezelőket, valamint mérnököket és szerelőket keresnek, utóbbiak közül is főként villanyszerelőket. A legtöbb embert azonban a hivatalnoki, pénzügyes és egyéb személyzeti tiszti állások érdeklik – fűzte hozzá.

Húszmilliárd dollár a tét: Ukrajna államcsőddel fenyeget

Ukrajna nem jutott megállapodásra a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, nem sikerült megállapodni a mintegy 20 milliárd dollár összegű nemzetközi adósság átütemezéséről – jelentették hétfőn, számolt be róla a Magyar Nemzet.

Ukrajnát gazdaságilag tönkretette a több mint két éve zajló háború, írta az osztrák eXXpress. Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter azt mondta, hogy a tárgyalások folytatódnak és arra számít,  a kormány augusztusig megállapodásra jut.

A háború sújtotta ország 2023 vége óta vizsgálja a külföldi adósságának átütemezésére vonatkozó terveket a nagy befektetőkkel. A kötvénytulajdonosokkal már csaknem két hete folynak a hivatalos tárgyalások. A cél az adósság átütemezése a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés fenntartása érdekében. Ezzel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerkezetátalakításra vonatkozó követeléseit is teljesíteni lehetne.

A teljes cikk ITT olvasható.

Az ukrán államfő aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt

A jogszabály célja az általános katonai képzés rendszerének javítása, amely az „Ukrajna védelme” tantárgy oktatásával történik. A dokumentum indoklásában a célok között szerepel „az ukrán állampolgárok felkészítése a nemzeti ellenállásra”.

A törvényt május 22-én fogadta el a kijevi törvényhozás. Akkor Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő kifejtette, hogy a sorozás előtti képzés helyett általános katonai alapképzés bevezetését javasolják, amelyet a gimnáziumi, szakközépiskolai és felsőoktatási intézményekben, valamint minden más oktatási tevékenységre engedéllyel rendelkező intézményben oktatnának.   

Az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy programját egy végrehajtó hatóság fogja kidolgozni a védelmi minisztériummal egyeztetve.

Zseleznyak a Telegram üzenetküldő csatornáján közölte, hogy az államfő további öt törvényt írt alá. Köztük a roamingra vonatkozó európai jogszabályok normáinak végrehajtásáról szólót, valamint a közigazgatási törvénykönyvnek a – főleg a családon belüli erőszak elleni küzdelemről szóló – isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényt. Az egyezményt az ukrán parlament még 2022 júniusában ratifikálta.

Az államfő egyben aláírta a dokumentumok külföldön történő feldolgozásának folyamatáról szóló törvényt is, amely kísérleti jelleggel jóváhagyja a jelenleg alkalmazott megközelítéseket. Ez vonatkozik a Dokument nevű állami vállalat külföldi munkájára, valamint a belföldi és külföldi útlevelek egyidejű feldolgozásának és cseréjének lehetőségére.

A Dokument vállalat külföldi munkájával április közepe óta széles körben foglalkozott az ukrán média, mert a mozgósítás miatt felfüggesztették az állampolgároknak nyújtott konzuli szolgáltatásokat. Ez utóbbiakat május 18-án ugyan újraindították, de ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást az ügyfelek megkapják, a férfiaknak be kell mutatniuk katonai regisztrációs okmányukat.

Az orosz elnök látogatása előtt kereskedelmi és biztonsági rendszerek kiépítését ígérte Észak-Koreának

Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan kereskedelmi és biztonsági rendszerek kiépítését ígérte Észak-Koreának, amelyeket nem ellenőriz a Nyugat, a politikus egyben rendíthetetlen támogatásáról biztosította Phenjant – derült ki a az észak-koreai médiában kedden nyilvánosságra hozott leveléből, a kelet-ázsiai országba tervezett látogatása előtt.

A Koreai Munkapárt párt központi lapjában, a Rodong Szinmunban megjelent dokumentumban az orosz elnök azt írta, hogy a két ország az elmúlt 70 évben jó kapcsolatokat és partnerséget alakított ki, amelyek az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapulnak.

Az orosz államfő megköszönte Észak-Koreának, hogy támogatta az Oroszország által különlegesnek nevezett ukrajnai katonai műveletét, és támogatást ígért Phenjan azon erőfeszítéseihez, hogy megvédje érdekeit az „amerikai nyomás, zsarolás és katonai fenyegetések” ellenére.

A cikk egy nappal azután jelent meg, hogy a két ország bejelentette: Putyin 24 év után először látogat Észak-Koreába, kedden kezdődően két napra.

A látogatás során a két vezető négyszemközti megbeszéléseket folytat majd egymással, lesz egy gálakoncert, állami fogadás, továbbá dokumentumokat írnak alá és a felek nyilatkoznak a médiának – mondta az orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov a sajtónak a bejelentést követően.

Stoltenberg: Moszkva függővé vált

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Putyin észak-koreai látogatása azt mutatja, hogy Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítései „függővé” váltak a tekintélyelvű vezetőktől. „Legközelebbi barátaik és az orosz háborús erőfeszítések legnagyobb támogatói Észak-Korea, Irán és Kína” – mondta Stoltenberg. Felszólította Kínát, hogy vállalja a következményeket, ha továbbra is támogatja Oroszországot. Amerikai tisztviselők szerint Kína jelentős exportlökést vállal az orosz védelmi ipar újjáépítésére. Kína azt állítja, hogy normális kereskedelmet folytat Oroszországgal.

Több mint 20 ember megsebesült

Hétfőn orosz rakétatámadás érte Ukrajna Poltava régióját. Az első hírek még kilenc sebesültről szóltak, de a regionális kormányzó később megerősítette, hogy 22 ember sebesült meg, köztük három gyerek.

Lakóházak és a villanyvezetékek is megsérültek, így több mint 55 000 ügyfélnél szünetel az áramszolgáltatás.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy a támadást X-59-es cirkálórakétával hajtották végre.

Putyin húsz év után először látogat Észak-Koreába

Vlagyimir Putyin orosz elnök utoljára 2000 nyarán járt Észak-Koreában. 24 év után azonban kedden ismét a távol-keleti országba látogat, hogy annak vezetőjével, Kim Dzsongunnal tárgyaljon, aki egyébként nem is olyan régen, tavaly szeptemberben járt Oroszországban. Előrejelzések szerint egyeztetni fognak biztonsági és gazdasági együttműködésről, minden bizonnyal az orosz–ukrán háborúról is szó fog esni – írja a Magyar Nemzet.

Várhatóan kedden késő este érkezik Vlagyimir Putyin orosz államfő Észak-Koreába, ahol utoljára 2000 nyarán járt, még első elnöksége alatt. A The Guardian brit napilap szerint Putyint miniszterek, tanácsadók, valamint a katonai eszközök és fegyverbeszerzésekért felelős személyek is elkísérik a távol-keleti országba. A delegáció tagjai között szerepel Andrej Belouszov védelmi miniszter, Szergej Lavrov külügyminiszter – adta hírül a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Postai úton is kiküldhetik a katonai behívókat

A Kárpáti Igaz Szó arról ír, hogy július 16-a után postai úton is kiküldhetőek lesznek a katonai behívók. Ekkor jár le ugyanis a hadkötelesek, sorkatonák és tartalékosok katonai nyilvántartási adatainak tisztázására előírt 60 napos határidő. Mint kiderült, Dmitro Lazutkin, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője kommentálta az idézések jelenlegi hivatalos kézbesítési módjait, illetve azt, hogy mi változik július 16-a után, mely helyzetben tekintik kézbesítettnek az idézést – ismerteti a Mandiner szemléje.

– hangsúlyozta Lazutkin.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 5815 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5112 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt hétfőn: