2024.08.27. 11:10
Tűzszünetet szorgalmaznak a járványos gyermekbénulás elleni oltási kampány idejére Gázában
Az izraeli–palesztin háború 326. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Gyermekbénulásban szenvedő palesztin kisgyerek anyja ölében a Gázai övezet középső részén, egy menedékhelyen 2024. augusztus 27-én
Forrás: NurPhoto / AFP
Fotó: Majdi Fathi
Az IDF kiszabadított egy újabb izraeli túszt a Gázai övezetből
Az izraeli hadsereg (IDF) kiszabadított kedden egy újabb túszt a Gázai övezetből a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet fogságából - jelentették be hivatalosan. Ő immár a nyolcadik élve kihozott izraeli.
A Hamász az 52 éves Kaid Farhan al-Kaidit is tavaly október 7-i terrortámadás során hurcolta el Izraelből. A férfi Karkur beduin falu lakosa, és a Gázai övezethez közeli Magen kibuc csomagolóüzemében biztonsági őrként dolgozott. A munkahelyén volt akkor is, amikor elrabolták. Nős, 11 gyermeke van, és fogsága idején született egy unokája.
Az izraeli kommandósok az övezet déli részén, a Hamász egyik alagútjában találtak rá, miután megszökött fogvatartóitól.
Elfogadható egészségi állapotban van, de kivizsgálásra kórházba szállították, ahol találkozhatott is családtagjaival.
A Hamász fogságában még mindig legalább 108 túsz van.
A hadsereg szakértőinek feltételezése szerint 36-an közülük már nincsenek életben. Al-Kaidi előtt az IDF három akcióval hét izraelit szabadított ki a Gázai övezetből.
A férfi kiszabadulása hírére az elraboltak hozzátartozóiból megalakult érdekvédelmi szervezet közölte: "Kaid Farhan Al-Kaidi visszatérése újra reményt ad az izraelieknek ezekben a nehéz napokban.
De még mindig 108 túsz van a Hamász fogságában. Szabadságuk visszaadásának egyetlen biztos módja megállapodás megkötése Izrael és a Hamász között"
- hangsúlyozták.
Josep Borrell: tűzszünetet kell biztosítani a járványos gyermekbénulás elleni oltási kampány idejére Gázában
A gázai gyerekek között gyorsan terjedő járványos gyermekbénulásra figyelmeztetett Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden, és háromnapos, a fegyvernyugvást célzó tárgyalásoktól független tűzszünetet sürgetett az oltási kampányhoz.
Borrel az X-en közzétett üzenetében aláhúzta:
ez idő alatt az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), illetve az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) munkatársai beoltanák a Gázai övezetben élő gyerekeket.
Az emberiesség is ezt követeli
- tette hozzá a főképviselő, egyúttal emlékeztetett arra, hogy a térségben élő gyerekek egészségi állapotát már a lakhelyeikről történő elmenekülés és az alultápláltság is legyengítette.
A járványos gyermekbénulást okozó poliovírust júliusban fedezték fel a Gázai övezetben, a Hán-Júniszban és Dír el-Balahban júniusban vett szennyvízmintákban. A Palesztin Nemzeti Hatóság egészségügyi minisztériuma a múlt héten bejelentette, hogy kidolgozta az oltási tervet, ám a megvalósítását a tűzszünethez kötötte. Hozzátette: sikerült előteremteniük 1,6 millió adag oltóanyagot, amely elegendő több mint 640 ezer csecsemő és gyermek számára.
A tárca nem sokkal korábban adott hírt az első bizonyított esetről, amelyben egy tízhónapos, oltatlan csecsemő kapta el a vírust, amely részleges bénulást okozott nála.
A poliomielitisz vírusa váladékkal érintkezve terjed emberről emberre, és a fertőzött emésztőrendszerében szaporodik. A fertőzöttek nyolcvan-kilencven százaléka tünetmentes, tíz-húsz százalékban láz, fejfájás, hasi fájdalom, hányinger és hányás vagy torokfájás jelentkezik, de ritkán megjelenhetnek agyhártyagyulladás jelei, és az esetek kevesebb mint egy százalékában bénulás, melynek mértéke a sérült idegsejtek számától függ, de akár halálos is lehet.
A járványos gyermekbénulás gyógyíthatatlan, de a globális oltókampányoknak köszönhetően szinte az egész világon sikerült megállítani a vírus terjedését és eltüntetni a betegséget. 2022-ben mindössze 30 poliovírusos fertőzést jelentettek a világ három országából, Pakisztánból, Afganisztánból és Mozambikból.
Izraeli legfelsőbb bíróság: ha az igazságügy-miniszter továbbra sem hívja össze a bírókat kinevező bizottságot, akkor ítéletben fogják kötelezni rá
Az izraeli legfelsőbb bíróság kedden közölte Jariv Levin igazságügy-miniszterrel, hogy ha továbbra sem hívja össze a bírókat kinevező bizottságot, akkor szeptember elején ítéletben fogják kötelezni rá a hatályos törvények alapján.
A bírák kiválasztásával foglalkozó testületnek ősszel már három új tagot kell választania a 15 fős, alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróságba a korábbi bírók nyugdíjba vonulása miatt, és új elnököt is kell választania a grémium élére.
A bíróság korábban kompromisszumos döntéshozatalra szólította fel a minisztert, de ez nem hozott eredményt, ezért az ügyben beadott petíciókra válaszul a legfelsőbb bíróság három bírója úgy döntött, hogy "most, amikor egyértelmű, hogy ez nem segít, nyilvánvaló, hogy nincs menekvés a bírósági törvény 7. paragrafusában kialakított döntéshozatali mechanizmus alól".
Ezen mechanizmus szerint amikor új bírókat kell kinevezni ebbe a grémiumba, akkor az igazságügy-miniszternek össze kell hívnia a bizottságot, és értesítenie kell a jelölteket erről.
A miniszter környezetében válaszul összeférhetetlenséggel és hatásköri túllépéssel vádolták meg a legfelsőbb bíróságot. "Ők a saját bíráik. Valójában teljesen átveszik a bizottságot, nem hajlandók befogadni senkit, aki nem a sajátjuk" - állítják a szerintük "reformra szoruló" grémiumról.
A bírósági törvény szerint a legfelsőbb bíróság elnökét a kilenc fős bíróválasztó bizottságnak egyszerű, 5-4 arányú többséggel kell megválasztania. A legfelsőbb bíróság új bíráinak kinevezéséhez viszont legalább 7:2 arányú többségre van szükség.
A kormánykoalíciónak jelenleg három képviselője van ebben a testületben: Levin igazságügy-miniszter, Orit Struck telepesügyi miniszter a Vallásos Cionisták nevű szélsőjobboldali telepespárttól, és a Zsidó Erő nevű szélsőségesen jobboldali párt parlamenti képviselője, Jichák Kreuzer. A többi hat tag nem tudja keresztülvinni akaratát a bírák kinevezésében, de a legfelsőbb bíróság elnökének személyéről dönthetnek.
A hatok - a legfelsőbb bíróság három, az ügyvédi kamara két és a parlamenti ellenzék egy képviselőjének - jelöltje a rangidős bíró, Jichák Amit az ország fennállása óta érvényes szenioritási elvnek, vagyis a grémium legrégebbi tagját elnökké választó hagyománynak megfelelően, amely szándékosan kiküszöböli a rendszerből a bírák versengését a posztért.
Levin nem támogatja Jichák Amitot, és hétfőn, az erre rendelkezésére álló utolsó napon arról tájékoztatta a legfelsőbb bíróságot, hogy nem jutott kompromisszumra az állandó elnök kinevezéséről a legfelsőbb bíróság jelenlegi megbízott elnökével, Uzi Fogelmannal. Fogelman nem fogadja el Jariv Levin egyik jelöltjét sem, akik a Levin által reformnak, a jogrendszer védelmezői által viszont puccsnak tekintett, s tavaly országos tömegtüntetéseket okozó jogrendi változtatások kidolgozói voltak.
A legfelsőbb bíróság azért kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert civil szervezetek több beadványban azt követelték, hogy kényszerítsék ki a bírák kinevezését az igazságügy-minisztertől, aki szerintük nem jóhiszeműen jár el, és külső megfontolások vezetik, amikor hónapok óta késlekedik a bíróválasztó testület összehívásával.
Amerikai vezérkari főnök: csökkent a háború kiterjedésének közvetlen veszélye a Közel-Keleten
Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője szerint az Izrael és a Hezbollah között vasárnap reggel lezajlott ütésváltást követően csökkent a háború kiterjedésének közvetlen veszélye a térségben, de Irán továbbra is jelentős veszélyt jelent – közölte Charles Brown a Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel folytatott hétfő esti találkozója után.
Az amerikai vezérkari főnök az elmúlt hetekben megnőtt regionális feszültségek miatt érkezett Izraelbe, ahol Joáv Galant védelmi miniszterrel és Herci Halevi vezérkari főnökkel tárgyalt. „Irán agressziója minden idők csúcspontját érte el – ennek ellensúlyozására együtt kell működnünk, hogy minden színtéren úttörő képességeket érjünk el, és azokat kiterjesszük” – mondta megbeszélésükön Galant az izraeli védelmi minisztérium közleménye szerint.
Megvitatták a „stratégiai fordulópontot”, amellyel Izrael jelenleg szembesül, miközben továbbra is háborús céljait követi, vagyis a Hamász terrorszervezet felszámolását, a Hamász által fogva tartotta túszok visszatérésének biztosítását, valamint a biztonsági helyzet megváltoztatását Izrael északi határa mentén, hogy az ott élők visszatérhessenek otthonaikba.
Iránról szólva Galant hangsúlyozta, hogy Izraelnek és az Egyesült Államoknak bármikor készen kell állnia közös kötelezettségvállalásukra, miszerint megakadályozzák Teherán nukleáris fegyverekhez jutását.
Galant elismerését fejezte ki Brown tábornoknak kiállásáért Izrael mellett, egyértelmű elkötelezettségéért Izrael biztonsága iránt, amelyet mind az Egyesült Államok haderőinek Közel-Keletre történő telepítésében, mind Izrael önvédelemhez való jogának nyilvános támogatásában kifejezett.
Brown közel-keleti útján számos országba ellátogatott, korábban Egyiptomban, Jordániában, Kenyában, az Egyesült Arab Emírségekben és Libanonban találkozott az ottani hadseregek vezetőivel.
Ez történt hétfőn:
