Hiába számolják fel az illegális hulladéklerakókat, újratermelődnek a szemétkupacok

A városból kivezető 3-as számú főút abasári leágazásánál nem ritka, hogy szeméthalmokat lát az arra járó. Régi probléma, hogy a tiltótábla ellenére is folyamatosan gyűlik itt a hulladék, ráadásul nemcsak építési törmelék, hanem háztartási szemét is. A kieső útszakaszon most is jókora kupacokban hevernek itt a lomok. Autógumi-abroncsok, ruhaneműk, törött WC-csésze, kispárna, műanyag zacskók, papírhulladékok is szép számban csúfítják a környezetet. A szél pedig viszi a szemetet az úttestre, a szomszédos szőlőültetvényekre. A város egyes területein visszatérő probléma az illegális hulladéklerakás.

– Sziszifuszi munka az ilyen szemétkupacok felszámolása – mondja Németi László. A Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóság vezetője hozzáteszi, már az idén – két hónap alatt – félmillió forintot költöttek a halmok eltakarítására.

– Évek óta több millió forintot emészt fel a város költségvetéséből, hogy a közterületeken hagyott illegálisan kitett szemetet begyűjtsük. Idén nyolcmillió forint áll rendelkezésre az összeszedésére, elszállítására és lerakására. Tavaly ez az összeg hatmillió forint volt. A közfoglalkoztatottak végzik a város tisztán tartását, de számos esetben kell őket egy-egy olyan területre kirendelni, ahonnan nagy mennyiségben kell eltakarítani a mások által illegálisan kidobott hulladékot. Ehhez eszközöket, védőfelszerelést kell biztosítanunk – ecseteli.

Elmondja, sok esetben a gazdátlan lomok veszélyes hulladéknak számítanak. Kiderül, még mindig vannak a városban olyan köztudottan illegális hulladéklerakónak használt közterületek, amelyeket ugyan elláttak figyelmeztető és tiltó táblákkal, ám mégis rendszeresen „kinőnek” ott a szemétkupacok. Az igazgató hozzáteszi, egyre több körzetben kamerákkal is megfigyelik a területeket.

– A hatóság a hulladékelhagyót bünteti, ha a személye beazonosítható, és volt is már néhány eset, amikor a városrendészet fel tudta deríteni a szemetelőt, de többnyire nincs gazdája a közterületen hagyott lomnak. Ismert, illetve beazonosítható tettes híján pedig a már említett forrásokból szállítjuk el a szemetet – mondja hozzáfűzve, bár a városban több éve megnyílt a hulladékudvar, ahol díjmentesen átveszik a hulladékot, még mindig sok szemétkupac kerül az út szélére, amelynek felszámolása energia, pénz és idő.

Kitér arra is, hogy tavaly több ízben, de már az idén is volt nagytakarítási akció a gyöngyösi Nagy-patakban és környékén, de szavai szerint néha úgy tűnik, egyre gyorsabban újratermelődik szemét.

Sziszifuszi munka az illegális szemétkupacok felszámolása, sokszor egy este alatt újratermelődik Fotó: Czímer Tamás

A Nagy-patak medrét sem kímélik

A városon keresztül folyó Nagy-patak vize is gyakran visz szemetet, az árhullám pedig sok esetben végig szennyezi a belterületi szakaszt akár egészen Gyöngyöshalászig.

A patak tisztítása részben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Gyöngyösi Szakaszmérnökségéhez tartozik. A megbízott szakaszmérnök A Heol kérdésére közölte: csak a tavalyi esztendőben négymillió forint volt a meder és annak környékének megtisztítása a szeméttől.

Komjáti Sándor hozzátette, a felszámolt hulladék nagy része használhatatlan háztartási eszköz, istállótrágya volt, de még az elhullott állati tetem sem ritka látvány a mederben. Négy év alatt tízmillió forintot költött az igazgatóság a szemétszedésre.