Megoszlanak a vélemények, hogy maradjon-e az iskolapad a gyerekszobában

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég elmondta, június 2-ig nem lesz oktatás Magyarországon. Hozzátette: Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt jelezte, a tanév lezárásával akkor sem lesz gond, ha a diákoknak már nem kell visszatérniük az iskolákba. Megkérdeztük az érdekelteket, hogy nekik mi a véleményük erről a kérdésről.

Munkatársainktól

Fotó: Shutterstock

Rázsi András, az Egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola fizikatanára, egyetemi oktató a Heolnak elmondta, több középiskolában tanító kollégájával együtt úgy vélik, már felesleges megnyitni az iskolákat.

– Ha eddig nem nyíltak meg, akkor most már ne is. Mire ez a döntés megszületne és az intézmények is fogadóképesek lennének, maradna két hét a tanévből. Ezzel szemben vannak olyan alsó tagozaton tanító pedagógusok, akik úgy gondolják, ha csak erre az időre is, de örömmel visszamennének tanítani – fogalmazott.

Hangsúlyozta, félreértés az, ha valaki azt gondolja, a tanárok így nem dolgoznak. Csupán a katedra most a nappaliba helyeződött át, mint ahogy az iskolapad is a gyerekszobákba vándorolt, de a napi kapcsolat ugyanúgy megvan, köszönhetően a digitális eszközöknek. Nem lett kevesebb a feladata sem a diáknak, sem a tanárnak.

Az egyetem sem tárja már ki a félév végén a kapuit

Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona, az Eszterházy Károly Egyetem rektori jogkörben eljáró rektorhelyettese úgy nyilatkozott lapunknak, egy kormányrendelet értelmében lett volna mód az intézmény megnyitására, ha a képzésekre oktatók és hallgatók Budapestről és Pest megyéből nem utaznak.

– Ezt nem tudjuk garantálni, ezért az egyetem vezetése úgy döntött, hogy a szorgalmi időszak hátralévő részét távolléti oktatás formájában fejezzük be – jelentette ki. – A kollokviumokat és a szigorlatokat kizárólag online, a záróvizsgákat a dékáni hivatalokba korábban eljuttatott rendelkezés szerint, online vagy személyes jelenléttel a megfelelő higiéniás szabályok betartása mellett szervezhetik meg az intézetek és a tanszékek.

Nehéz ezekben a hetekben a szülők helyzete

Egy egri anyuka, aki egyedül neveli hatodikos lányát, portálunk kérdésére elmondta, nehéz így megoldania a mindennapokat. Már visszament dolgozni a munkahelyére a home office-ból, így nehezebb a gyermeket elhelyeznie. Szerencsére sikerült megoldást találni úgy, hogy egy hetet az édesapjánál, egy hetet nála van a kislány, és a nagymama is besegít neki.

Arra számít, hogy már nem nyitnak ki az iskolák, de ha mégis, az a tanulóknak lenne a legnagyobb öröm. Náluk nyáron is ugyanez lesz a felállás, de jó lett volna, ha ismét tud röplabda- vagy kézművestáborba menni csemetéje, ám ezekről egyelőre nem kaptak pontos információt.

Önt hogyan érintette az iskolák bezárása, a digitális oktatás?

Várjuk olvasóink levelét az iskolák bezárásával és a távoktatással kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről. Ossza meg velünk hogyan telnek hétköznapjaik, mennyire sikerült átállni az otthoni tanulásra!

Szülők, nagyszülők, tanulók és oktatók leveleit is várjuk a [email protected] e-mail címre!

Akinek viszont hiányzik mégis az iskolába járás

Az Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium hatodik osztályos diáklánya úgy fogalmazott, hiányzik neki az iskola, a tanárok, az iskolatársak, az edzések. Heti egy alkalommal videón beszélget az osztálytársakkal, azt nagyon élvezi. Ezenkívül nincs meg a már bevált napi rutinja, hogy felkeljen a megszokott időben és elinduljon az iskolába.

Úgyse folytatható a hagyományos tanítás

A Heol érdeklődésére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kedden eljuttatta hozzánk az oktatási intézmények újbóli megnyitásáról szóló álláspontját.

– A PSZ egyértelművé tette: a pünkösdi ünnep után, a június 15-éig tartó időszakban nincs értelme annak, hogy a gyermekek visszatérjenek az iskolaépületekbe – fogalmaztak közleményükben az érdekvédelmi szerv képviselői. Hozzátették: hagyományos oktatást ebben a néhány napban már úgysem lehetne folytatni.

Arról is beszámoltak: hozzájuk is érkeztek jelzések, hogy a szülők vállán óriási a teher, a két hónapja tartó otthoni digitális tanulás, a gyermekeik segítése számukra megterhelő volt. Különösen úgy, hogy közben dolgozniuk is kellett. Ha vissza kell térniük a munkahelyükre, nem tudják megoldani az alsó tagozatos tanulók felügyeletét, ezért egyre több helyről hallani, legalább a 6–10 évesek számára nyissák meg az eddigieknél is jobban az iskolákat, amelyek így „gyermekmegőrzők” lennének. A PSZ szerint bármilyen „gyermekfelügyelet” esetén fő szempont a biztonság, a gyermekek és a pedagógusok egészségének védelme.

Nagy kihívást jelentenek a nyári táborok is, amelyek a bejelentés szerint működhetnek. A korábbi évekhez képest várhatóan nagyobb lesz az igény a nyári táborokra – éppen a szülők munkába járása miatt –, mindez azonban növelné a felügyelő tanárok számát.

– Ám őket csak önkéntes alapon, külön megbízási szerződéssel lehet nyáron foglalkoztatni – fűzték hozzá az érdekvédők. – Azt is figyelembe kell venni, hogy a koronavírus okozta veszély nem múlt el, tehát az idősebb, veszélyeztetett pedagógusokat nem szabad bevonni ebbe a munkába. A PSZ egyetért azzal, hogy csak egészséges gyerekeket vihessenek a szülők táborokba, csökkentve a kockázatot. Ami pedig a diákokat illeti: az elmúlt két hónap tapasztalata alapján az elsősök és másodikosok közül sokan lemaradhattak a tanulásban, az ő felzárkóztatásukra szükség lenne akár nyári tematikus táborok szervezésére is, mégpedig kis csoportokban, például olvasás, írás, számolás játékos gyakorlása érdekében. Az ilyen típusú foglalkozások tartása fontos lenne a hátrányos helyzetű gyermekeknél is, már csak azért is, mert több tízezren maradtak ki a márciusban bevezetett digitális oktatásból.

Tízezren igényelték a Diákhitel Pluszt

Kevesebb mint három hét alatt csaknem tízezren igényelték a maximum félmillió forintos, teljesen szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Pluszt – közölte a Diákhitel Központ vezérigazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Magyar Péter azt mondta, múlt héten megkezdték a folyósítást, ezen a héten már ezres nagyságrendben utalják a pénzt az igénylőknek. A hitelt egy év türelmi idő után, öt éven belül kell visszafizetni.

– Érvényes rá az állami családtámogatás, vagyis a második gyermek születésekor az édesanya diákhitelének a felét, míg a harmadik gyermek megszületése esetén a teljes tartozást elengedi a Diákhitel Központ – tájékoztatott a vezérigazgató. A hiteltörlesztési moratóriummal jelenleg 50 ezren élnek.

Ajánlókép: illusztráció / Fotó: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!