Míg az analóg hernyóból digitális pillangó lesz

Gyakori dilemma ez a szervezetek körében, ha lépést akarnak tartani a technológia fejlődésével és az IoT-eszközök térnyerésével. A SUSE szakértői szerint mindhárom irány tartogat hasznos lehetőségeket, ezért érdemes olyan infrastruktúrát kialakítani, amely mindegyiket képes támogatni.

A Gartner legutóbbi becslése szerint az év végére mintegy 14,2 milliárd különféle, internetkapcsolattal rendelkező eszközt fogunk használni világszerte, és ez a szám 2021-re várhatóan 25 milliárdra nő.

Az IoT-eszközök szinte minden területen hatással vannak életünkre, és ezekkel a változásokkal a vállalatoknak is lépést kell tartaniuk.

A cél világos, az út kétséges

A felhasználók egyre inkább elvárják, hogy különféle készülékeikről bármikor és bárhol hozzáférjenek a kifejezetten az ő egyedi igényeikre fejlesztett szolgáltatásokhoz. Az intelligens eszközök ráadásul abban is segítséget nyújtanak a cégeknek, hogy saját működésüket hatékonyabbá tegyék.

A gyárakban például okos szenzorok figyelik a termelést, a földeken IoT-eszközök követik a növények fejlődését, a járművekben modern érzékelők segítik a navigációt és a biztonságosabb közlekedést... a sort pedig hosszan lehetne folytatni. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok naprakész szolgáltatásokat kínálhassanak ügyfeleiknek, és a csatlakoztatott megoldások előnyeit kihasználva növeljék versenyképességüket, új típusú, digitális működésre és rugalmas infrastruktúrára van szükségük.

Három út, mind helyes

Szakértők megfigyelései szerint a szervezetek három fő kiindulási terület közül próbálják kiválasztani a megfelelőt a digitális átalakuláshoz. Egyesek úgy látják, hogy hagyományos adatközpontjaik továbbfejlesztésével, a számítási és tárolási kapacitás bővítésével, valamint az üzemeltetési folyamatok egyszerűsítésével és automatizálásával tudják majd biztosítani a hátteret a digitális folyamatok támogatásához.

Mások úgy vélik, azzal érhetik el a szükséges rugalmasságot és agilitást, ha minden szolgáltatást a felhőbe helyeznek át. Ezáltal mindig az igényeiknek megfelelően skálázhatják az éppen szükséges erőforrásokat, az IT-részlegek válláról pedig leveszik a működtetéssel járó terheket, és a szakemberek egyéb, fontosabb feladatokra koncentrálhatnak.

Több szervezet pedig az edge computing térnyerésében látja a jövőt, és azt gondolja, hogy a hálózatok peremén kell növelnie a számítási kapacitást. Így az adatok keletkezéséhez közel dolgozhatja fel a helyi, intelligens eszközök által szolgáltatott információkat, ami gyorsabb, hatékonyabb és gazdaságosabb működést tesz lehetővé.

A nyílt forráskód előnye

A SUSE szakértői szerint mindhárom terület hasznos előnyöket kínál a vállalatoknak, ezért érdemes nyitva hagyni a kapukat a fejlesztésnek mindegyik technológia irányába még akkor is, ha az egyikre éppen nagyobb figyelmet fordítanak a szervezetek.

Ezt a törekvést segítik a nyílt forráskódú, szoftveresen vezérelt infrastruktúrák, amelyek rugalmas és automatizált módon, alacsony költségek mellett biztosítanak hozzáférést bármilyen erőforráshoz, amire az üzleti igények alapján éppen szükség van.

A SUSE-ban minden elem megtalálható a szoftveresen vezérelt infrastruktúrák kiépítéséhez, működtetéséhez és felügyeletéhez, és a vállalat hasznos eszközökkel, szolgáltatásokkal, valamint szaktudással támogatja a szervezeteket, legyen szó a szoftveresen vezérelt adatközpontok, a privát- vagy nyilvánosfelhő-szolgáltatások, illetve az edge computing megoldások továbbfejlesztéséről.

Borítókép: Shutterstock