Hétvégén az égen megláthatjuk Szent Lőrinc potyogó könnyeit

A Perseidák meteorrajról időszámításunk után 36-ból is maradtak írásos feljegyzések, de a kutatók szerint sok ezer éves is lehet – írja összefoglalójában a Likebalaton. A cikk szerint egy üstökös áramlatának szétszórt pora okozza a csillaghullást, melynek legsűrűbb részén idén augusztus 11-13 körül haladunk át. Ez azt jelenti, hogy a július 23-án kezdődött – de elég ritkás, óránként néhány alkalmas – csillaghullási periódusban a hétvégén óránként akár 200 hullócsillagot is láthatunk az égen – teszik hozzá. A tapasztalatok szerint a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet.

A mitológiai háttér

A csillagászokénál romantikusabb verziók szerint Perszeusz, a görög mitológiában magának Zeusznak a fia. Anyja az argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz aranyeső képében termékenyített meg a mitológiai történet szerint.

Egy másik változat viszont Szent Lőrinc könnyeinek tartja az augusztusi csillaghullást. Szent Lőrinc a hagyomány szerint i.sz. 258. augusztus 10-én halt vértanúhalált. Akkoriban azonban még nem a mai időszámítást használták, így a két eseményt több száz évvel később kapcsolta össze a néphagyomány.

A meteorok megcsodálásához nem kell látcső, inkább heverjünk ki egy nyugágyba, és kellemes beszélgetés közben kémleljük az eget – javasolja a cikk. Hozzáteszik: ha nem lesz felhős az idő, akkor az esti órákban is láthatunk néhány tucatnyi lepottyanó csillagot, de a kora hajnali órákban még többre számíthatunk.

S, hogy hol érdemes meglesni a hullócsillagokat? A közvilágítástól, a települések fényeitől kissé távolabb, akár kedvenc kilátónkból, vagy éppen a Balaton közepéről.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock