Igazságok Dózsa György rejtélyes életéről

A Szent György Lovagrend Egri Nagypriorátusa szombaton délelőtt rendezte meg a XXII. Dr. Renn Oszkár Emlékülést a Civil Közösségek Házában. A téma ezúttal Dózsa György emlékezete, kultusza és életútjának vármegyei vonatkozásai voltak, így Keresztesek népe címmel szervezték a rendezvény. Két éve nevezték el az emlékülést dr. Renn Oszkárról. Akkor egy külön előadást szenteltek a lovagrend életében is meghatározó szerepet betöltő néhai Renn Oszkár emlékének.

Az emlékülés anyagából kiadvány is készül. Balogh Tibor Tamás, a lovagrend nagypriorja elmondta, kicsit eltérnek a hagyományoktól azzal, hogy Dózsa a téma, de mostanában keveset beszélnek róla, miközben jó néhány évtizede még máshogy volt ez. Beszédes, hogy a közterületi névadások terén negyedik helyen szerepel a „parasztfejedelem”. Az előadók számos tényt ismertettek Dózsáról, életútjáról és származásáról, ezek közül jó néhány a közhiedelmet cáfolta.

– Én Szombathelyen nevelkedtem, ott erős a Dózsa-kultusz, ami Derkovits Gyula festőművésznek is köszönhető. Annak, hogy korábban igen sokat foglalkoztak Dózsával az az egyik oka, hogy a kommunizmus és marxista filozófia szerette felhasználni, az akkori propaganda eszköze volt.

Sellyei Diána történész Dózsa népe kultusz és valóság címmel tartott előadásából kiderült, az előző rendszerek központi figurája volt Dózsa György, mint fogalmazott: „államilag támogatott volt ” a kultusza, épp ezért sok eredményt is értek el a kutatások terén.

Elmondta, nem maradt fel ábrázolása ami valósághű lenne és nem igazán része a népi folklórnak, úgy mint például a Rákóczi vagy Mátyás király. Az első átfogó mű egy 1883-as monográfia.
– 1972-ben Dózsa emlékévet tartottak, ugyanis 1472-re feltételezik a születését. Nemesi családokon kívül nincs még jelen akkoriban a megszilárdult családnév használat, megkülönböztető nevek használata erősen jelen volt. Nevezték Székely Györgynek is, származása miatt, de valószínűleg Dózsa volt a családneve – magyarázta a közönségnek. Így is szerepel írásokban:„Székely György, akit Dózsának neveznek”. Feltételezett származási helye Dálnok, ahol egy kisnemesi Dózsa család élt. A legvalószínűbb, hogy nem paraszti származású volt, hanem ennek a családnak a tagja.

–  A végvári katonaság köreiből emelkedik ki, itt nincsenek tömegével jobbágyok pozícióban. Mai fogalmaink szerint a középosztályba sorolnánk – ismertette.

Arról is beszélt, hogy Nándorfehérváron egyes források szerin egy híres törökkel párbajozott és legyőzte, ezért pedig jutalmat kapott. A jutalomért és a katonák zsoldjáért valószínűleg egy küldöttség részeként érkezett Budára, itt érhette 1514-ben a keresztes hadjárat kihirdetésének híre. Ezekben előszeretettel vetek részt a korabeli keresztények, hiszen a zsákmány és a bűnbocsánat ígérete akkoriban igen komoly jutalom volt. Rákosmezőnél zajlott egy táborban a toborzás. A sereg célja egyébként az lehetett, hogy Szapolyai János serege által üresen hagyott területeket védje.

– Dózsa katonaként indult Dél-Alföldre, egy Melchior nevű zsoldos vezér vezette a sereget, amihez út közben is csatlakoztak tömegek. Csakhogy eközben török követek megérkeznek a budai udvarba és békét kötnek, ezzel pedig funkciótlan lett a sereg. Bakócz Tamás esztergomi érsek  május 15-én megtiltja a további toborzást. A több ezer fős tömegen erős csalódottság lett úrrá – idézte fel. Akkor emelkedik ki Dózsa alakja, amikor megölnek egy adószedőt és elveszik a pénzt. Melchior elhagyja a sereget, és Dózsa vezeti tovább.