Minden tizedik gyógyszer hamis, megváltoztatják a dobozokat

A gyógyszerhamisítás egyre elterjedtebb itthon és az unió területén is. Az utóbbi években megkétszereződött a hamis készítmények aránya – ez itthon is igaz. Ez évente mintegy 130 milliárd forint kárt okoz Magyarországon, ami a teljes hazai gyógyszerforgalom 13 százaléka. A pirulák közül a potencianövelők és a fogyasztószerek voltak korábban a slágertermékek, de ma már krónikus betegségekre írt, vényköteles gyógyszerek között is találtak hamisítványokat – írja a Vasárnap Reggel.

Nem mindegy, hol szerzi be

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője azt mondta:

vényköteles gyógyszert csak patikában szabad forgalmazni, aki tehát máshol talál, veszélynek teszi ki magát.

Tévhit, hogy csak potencianövelőket és fogyókúrás szereket hamisítanak, ha gyógyszerekről van szó – mondta Ilku Lívia. – Vérnyomáscsökkentőket, cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszereket, nyugtatókat, vagy epilepszia-gyógyszereket is lehet rendelni az interneten. Hiába olcsóbb vagy egyszerűbb, mert nem kell orvoshoz menni receptért, ez nagyon veszélyes. Ha valaki úgy gondolja, bevette a szükséges orvosságát, közben a hatóanyag nem jutott a szervezetébe, az életét is kockáztatja.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján bárki pillanatok alatt utánanézhet, hogy létezik-e egyáltalán a készítmény, és azt is bejelentheti itt, ha becsapták.”

(A honlapot ide kattintva érheti el.)

Gyógyszerszedő nemzet vagyunk

Az illegális gyógyszer-kereskedelem fő színtere az internet: az Interpol az elmúlt öt évben 50 ezer engedély nélkül működő internetes gyógyszertárat záratott be. Tavaly egyetlen razzia során 160 millió forint értékben több mint százezer darab hamis gyógyszert foglaltak le Magyarországon. Ez volt eddig a legnagyobb fogás.

A magyar „gyógyszerszedő nemzet”,

becslések szerint 70 ezer altató- és nyugtatószerfüggő van az országban, jellemzően leginkább ők fordulnak az illegális gyógyszerekhez, mert már nem tudják máshogy kielégíteni igényeiket.

Jövő februártól figyelje a dobozt!

A gyógyszerhamisítás, a hamis gyógyszerek határokon átnyúló forgalmazása és kereskedelme súlyos közegészségügyi kockázatot hordoz, éppen ezért az Európai Bizottság valamennyi tagállam számára kötelező rendeletet tett közzé, mely a gyógyszerek eredetiségvizsgálata érdekében jövő februártól két biztonsági elemet vezet be.

A gyógyszeres dobozokon lesz egy kétdimenziós vonalkód, továbbá egy dézsmabiztos, manipulálás elleni eszköz is. Emiatt nagyobb, de biztonságosabb is lesz a csomagolás.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója azt mondta: a rendelet pontosan meghatározza azt, hogy kinek és hogyan kell ellenőriznie a gyógyszerek eredetiségét. Ez tulajdonképpen egy „végponttól végpontig” jellegű ellenőrzést jelent majd, a gyógyszerészeknek a kód alapján minden egyes doboz kiadása előtt meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az adott készítmény adatait a gyártó korábban rögzítette-e az adattárházban. Értékesítést követően a gyógyszerészek a kódot deaktiválják, így biztos, hogy a hamis termék fennakad a hálón, nem kerül a betegekhez. Ezzel Európa egyik legszerteágazóbb, legsokrétűbb informatikai adattárháza épül, évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatait jelentik majd be 4600 különböző gyártóhelyről, amit mintegy 177 ezer közforgalmú, valamint kórházi gyógyszertárban lehet majd használni.

Ekkora károkat okoz az illegális kereskedelem

Az unióban minden tizedik doboz gyógyszer hamis jelenleg, ez uniós szinten 37 ezer betöltetlen álláshelyet jelent, vagyis ha ezeket a tablettákat legális forrásból szereznék be, ennyivel több embert foglalkoztathatna ez a szektor. Magyarországon a becslések szerint a gyógyszeripar évente 416 millió euró veszteséget szenved el emiatt. Az illegális online kereskedelemből származó közvetlen károkat vizsgálva a térség legfertőzöttebb országa Bulgária 18 százalékkal, ezt követi Románia és Magyarország 17, illetve 13 százalékkal. A legtisztább ország Finnország és Svédország, ahol statisztikailag nem igazolható, hogy a hamisítás hatással lenne az értékesítésre.

Forrás: Illusztráció/MTI Fotó/Mohai Balázs