Drágább lesz, de megtérül az építkezés

Címkék#közel nulla energiaigényű épület #energiafelhasználás #energiatakarékos építés

A jövő évtől szigorodnak a lakóházak hőveszteségre vonatkozó szabályai, három év múlva pedig az épületek energiaszükségletének negyedét megújuló energiaforrásból kell fedezni – írja a Vasárnap Reggel legfrissebb száma.

Szakember a belső tereket vakolja

Idén az első negyedévben 2061 új lakás épült, közel felével több, mint tavaly ebben az időszakban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, majdnem duplája, mint 2016 első negyedévében.

Az emelkedés nem véletlen, két oka is van:

ettől az évtől a kormány jelentős könnyítéseket vezetett be a lakóépületek kivitelezésében,

jövőre lehet utoljára a jelenlegi energetikai szabályokkal házat építeni. 2019-től sokkal szigorúbbak lesznek a feltételek, ez jelentősen drágítja majd az építkezést, de a befektetés meg fog térülni, hiszen a szigorítások az energiafelhasználást érintik.

Első lépésben 2015-től az épületszerkezetek hőátbocsátására és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások szigorodtak a közpénzekből finanszírozott projektek esetén. A második lépcsőben 2018. január 1-jétől ez már minden épületre érvényes lesz, a harmadik lépcsőben pedig a középületeket kell közel nulla energiaigényű épületként megvalósítani, ezt a lakóházakra 2021. január 1-jétől terjesztik ki. A változások ráadásul nemcsak az új beruházásokat, hanem a felújításokat és a bővítéseket is érintik.

Vagyis már jövőre a szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük energiahatékonyság szempontjából a családi házaknak. Az új épületeknek alacsonyabb energiafelhasználást kell produkálniuk. 2021-től pedig csak közel nulla energiaigényű épület építhető saját célra is, olyan, aminek energiaszükségletét 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell fedezni.

Ez – a számítások szerint – az amúgy is jelentős építési költségeket 25-30 százalékkal drágítja. A szabályozásnak ráadásul a használatbavételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen figyelni kell, hogy ez 2020. december 31-éig megtörténjen, ellenkező esetben a szigorúbb előírások vonatkoznak rájuk. Ezeket pedig utólagosan sem lehet olcsón pótolni, vagyis ha megcsúszik egy projekt, az utólag is alaposan megdrágíthatja az árakat.

„Készültek erről számítások, a jövő évtől életbe lépő változások még csak a költségeket emelik meg 15-20 százalékkal, mert oda kell rá figyelni, milyen téglát, szigetelést, ablakokat építenek be egy új házba”

– mondta el Fülöp Orsolya, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. „Mindez 2021-től azonban a családi házakat és a társasházakat illetően is nagy változás, és komolyabb tervezést igényelnek a szigorodó feltételek. A háztartások számára ugyan ez több kiadással jár, de a fenntartási költségekben hosszú távon megtérül és csökken általa az energiapazarlás, mert a mostani előírások elavultak.” – hangsúlyozta a szakember

Németországban csak 5 százalékkal drágábbak ezek a házak a hagyományosnál. A különbséget azzal magyarázzák, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, így olcsóbbak a hozzá való anyagok. A szakemberek abban bíznak, hogy ez hazánkban is így lesz: ha több ilyen ház épül majd, az egy idő után lefelé hajtja a beruházási költségeket.

Július 1-jétől ingyenes lett a közműcsatlakozás

Azoknak a családoknak, amelyek a legfeljebb óránként 4 köbméteres és a legfeljebb 32 amperes fogyasztásmérők beszerelését, valamint a 32 milliméter átmérőjű ivóvízvezeték és a 160 milliméter átmérőjű szennyvízvezeték bekötését kérik, ingyenes a közműcsatlakozás, a csatlakozási alapdíjakat és a fogyasztásmérő díját is elengedik.

Gázbekötéseknél 250 méterig a közcélú vezetéket is ellenérték nélkül építik ki. Ez az új építésű és a használt lakóingatlan átalakításakor is érvényes.

Kétszer akkora lesz az ingyenes elosztói vezetékhossz, a villamos hálózat, valamint a víziközmű esetén a kis- és középvállalkozásoknak sem kell fizetniük a közműfejlesztésért.

Sokat egyszerűsödött az eljárás

A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületekhez nincs szükség építési és használatbavételi engedélyre, csak bejelentési kötelezettsége van az építtetőnek.

Lakóépületek bővítéséhez sem szükséges már külön engedély.

300 négyzetméter fölött sem kell építési engedély, ha saját, lakhatási célra épül egy ingatlan és csak egy lakásból áll.

160 négyzetméter alatt illetékmentes a lakóépület kivitelezésének bejelentése is.

Az új lakások után fizetendő korábbi, 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkent.