Megszabhatják a lakásétterem forgalmát

Ismét felmerült a lakáséttermek és ételmegosztók szabályozásának kérdése Európában, miután a lakásmegosztás példáján okulva mielőbbi lépéseket sürget a szakma. Magyarországon még pontos adatok sincsenek a területről – írja a legfrissebb Világgazdaság.

Akár százezernél is több követővel működő ételmegosztó honlapok és előjegyzéssel működő, évente több száz vendéget fogadó lakáséttermek példázzák, hogy a sharing economy nemcsak a szálláskiadás, hanem az étkeztetés területén is világtrend lett, a sharing economyból kinőtt különböző üzletágakkal.

Nem véletlen, hogy az új olasz kormány munkaügyekért felelős minisztere is mindenekelőtt a gig economy (haknigazdaság) területén foglalkoztatottak szabályozásának ügyét akarja rendbe tenni.

Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke – akit a lakáséttermek és az ételmegosztó szolgáltatások szabályozásáról megjelent nemzetközi tanulmány kapcsán kerestünk meg – elmondta, hogy európai ernyőszervezetük, a HOTREC szakértői is inkább étteremszerű jelenségekről beszélnek, hiszen a mai, megosztó világban nagyon sok minden csak olyan, mintha az lenne, aminek nevezik, de valójában nem az.

E szolgáltatások szélsebes terjedését a terület szabályozatlanságából, adó- és járulékmentességéből eredő árelőnyök éltetik elsősorban, és persze az utazók élménykeresési igénye.

A közösségi szolgáltatásból gyorsan igazi iparág sarjadt, amelyet az elsők között Olaszországban terelhetnek meghatározott keretek közé, ahol ötezer eurós forgalomban vagy évi ötszáz vendégben kívánják maximálni a lakáséttermek forgalmát. Más országokban 7,5 ezer euró is lehet a plafon. A szaksajtóban a HOTREC osztott gazdaságért felelős vezetőjének a napokban idézett nyilatkozata is arra figyelmeztet, hogy a politikának hamarabb kellene lépnie a lakáséttermekkel kapcsolatban, mint a lakásmegosztók esetében tette.

Mindazonáltal a jelenség hazai kezelése ahhoz hasonlítható, ahogy az Airbnb-típusú lakásmegosztás ügye is indult.

De ahogy a lakásmegosztásnak, így ennek is hiányzik a hatósági nyomon követése, például a tevékenység valamilyen módon történő regisztrálása, hogy mérni lehessen. Így egyelőre esély sincs a szabályozására – mondja a VIMOSZ elnöke.