A megtakarítási célok eléréséhez léptékváltás szükséges

A szakértő a Magyar Időknek elmondta: a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, így az épületek korszerűsítése elengedhetetlen.

A lap pénteki számában Szalai elmondta: a kormány energiahatékonysági programjai külön-külön értékes és fontos kezdeményezések, intézkedések, ugyanakkor látszik az is, hogy a párhuzamosan futtatott rendszerek összekapcsolódás híján néha inkább akadályt és nem segítséget jelentenek. Kiemelte: leginkább azért, mert nincs átjárhatóság az egyes lakossági programok között.

Szalai úgy fogalmazott, hogy például az Otthon melege program adminisztrációja az évek során sokat egyszerűsödött, ám továbbra is visszatartó erő a bonyolult ügyintézés.

A MEHI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon. Ám ehhez is rugalmasabb rendszerre lenne szükség.

Hozzátette: a léptékváltás egyfelől azért is lényeges, mert az elmúlt években növekedett az ország energiafelhasználása. Három szektor felel a számok megugrásáért: az ipar, a közlekedés és a lakosság 21, 22 és 33 százalékos részesedéssel szerepel az ország összes végső energiafelhasználásában.

Megjegyezte: a 4,4 millió lakás kétharmada energetikailag elavult, tehát óriási potenciál rejlik ebben a területben: a lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne. A lakosság körében a szemléletmód-változás még kezdeti szakaszban jár, ezért a legfontosabb az, hogy a kormányzat, a szakmai szervezetek és a közműszolgáltatók is tudatosítsák a fogyasztókban: a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el – tette hozzá.