Innováció és kutatás

2019.01.30. 11:30

Világhírű magyar fizikus: ne csak a pénzt váltsuk tudásra, hanem a tudást is pénzre

A Humboldt- és Guggenheim-díjas Grüner György, Palkovics László tanácsadója szerint itthon hiányzik az átjárás a tudományos és a vállalati élet között, és meg kellene győzni a hazai kutatóközösséget arról, hogy az innováció nem másodrangú tevékenység.

A világ egyik legtöbbet idézett fizikusa, Grüner György a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora. A tudós egyetemi tanárként a Los Alamos-i Nemzeti Kutatólaboratóriumban osztályvezető és a UCLA Solid State Science Center igazgatója volt, több innovatív vállalatot alapított és vezetett. Tudományos munkásságát Alexander von Humboldt- és Guggenheim-díjjal, illetve a világon egyedüliként kétszer is, a Világgazdasági Fórum „Technology Pioneer” díjával ismerték el. Palkovics László miniszter tanácsadójaként is dolgozó Grüner György a Mandinernek adott interjúban úgy fogalmazott: szerinte Magyarországon a legfontosabb kérdést – ti. hogy mit csináljunk – a kutatók már feltették, ő azonban a hogyan részleteire szeretné irányítani a figyelmet. Mint mondta: a tudomány egy „üzlet”, egy kutatócsoport lényegében egy kisvállalkozás, annak megfelelő törvényekkel.

„Az egyetemi tanár vállalkozó is, legalábbis annak kellene lennie” – magyarázta Grüner. „Nem arról van szó, hogy feltétlenül vállalatokat kell alapítania. De ügyeket képvisel, embereket irányít, kutatói témát és kollégákat választ ki, illetve finanszírozást keres a kutatási projektjéhez” – fejtette ki.

Az elismert tudós szerint a tudomány piaca az állam, a nagyvállalatok és a befektetők, akik fizetnek a termékért, a tudományos eredményekért, „a kutatók nem egymásnak és kollégáiknak” írják a cikkeket.

„A legfontosabb elv, a markets matter most dogma erre is vonatkozik, azaz a tudományban is a piac a legfontosabb”

- hangsúlyozta.

A hazai kutatói élet viszonyaival kapcsolatban azt mondta: jelen pillanatban Magyarországon az alapkutatás feltételei jók, van támogatási rendszer és mechanizmusok, amelyek a kutatás igazán jó lehetőségeit megteremtették. Elegendő pénz áll rendelkezésre kutatócsoportoknak színvonalas kutatásokat csinálni. Ugyanakkor meglátása szerint hiányzik itthon az összetettség, és „hiányzik az átjárás a tudományos élet és a vállalati élet között, az ötlet, egy felfedezés, az invenció és annak piacra dobása között.” Ennek az áll a hátterében, hogy a hazai tudományos élet nem követte az átalakulás tendenciáit: „Régen az egyetem egy elefántcsonttorony volt. Tudást termeltünk és azt szétosztottuk – ingyen és bérmentve – a világon mindenkinek. A kutatásra szánt pénzből tudást termeltünk. A felfedező kutatás volt a lényeges.

Az új egyetemi modell az USA-ban jóval összetettebb: megjelent a törekvés arra, hogy tudásból pénzt csináljanak, ne csak pénzből tudást.”

Grüner György szerint a vállalkozói szemléletet itthon is bele kellene emelni a tudományos tevékenységbe.

 

Grüner György
Fotó: http://www.pa.ucla.edu

„Hiába fedezünk fel valamit itthon, az arra alapozott innovációt és terméket már többnyire külföldön hozzák létre” – mondta. Ezzel szemben azt is megjegyezte, hogy a kutatás gyümölcse nem a kutató tulajdona, mert arról abban a pillanatban lemond, amikor publikálja az eredményeit. Ennek az ellentmondásnak a feloldására javasolja azt a szakértő, hogy nem rögtön, hanem szabadalmi bejegyzés után kellene közzétenni egy-egy kutatás eredményét a találmány védelme és az igazi szabadalom beadására fordítható idő nyerése érdekében.

„Ha van egy egyetemi kutatócsoport és benne dolgozik tíz diák, akkor mindannyian megtanulják, hogy hogyan lehet kutatni, az adatokat elemezni, ez alapján döntéseket hozni, másokkal kommunikálni.

Ez a magyar szellemi tőkéhez járul hozzá”

- hívta fel rá a figyelmet a neves szakember, jelezve, hogy a kutatásnak nem pusztán a közvetlen anyagi hasznát kell figyelembe vennünk.

Grüner György a sokszor ismételt, a „haszontalan kutatások” értelmére vonatkozó kérdésre az alábbi anekdotával felelt: Egy kongresszusi meghallgatáson hangzott el a kérdés, hogy „meg tudná mondani, hogy ez az ön által feltalált ketyere hogyan járul hozzá az ország védelmi felkészültségéhez?” Mire a kutató válasza ez volt: „Hogy hogyan járul hozzá azt nem tudom, de hozzájárul ahhoz hogy az országot érdemes legyen megvédeni”.

A felfedezés igénye egy alapvető emberi tulajdonság, ebben különbözünk más élőlényektől; a felfedezett dolgok az emberiség örök értékei. Michelangelo Pietája, vagy Kurtág György operája. Ezért is az igazán kiváló alapkutatásokat támogatni is kell – jelentette ki, de ezzel szemben hangsúlyozta azt is, hogy csupán kiváló kutatást szabad támogatni. „Azt, hogy mi a kiváló, a nemzetközi megítélésnek és elbírálásnak kell eldöntenie. Egy kiváló kutatási program nemzetközi támogatást kap, nyertese a nemzetközi pályázatoknak. És főleg ezeket kell itthon is támogatni.

Középszerű alapkutatásnak nincs létjogosultsága. Főleg egy kis országban”

- fogalmazott.

„És rögtön hozzá kell tenni, hogy a kutatás lehetősége egy kiváltság – és ezt annak is kell felfogni” – jegyezte meg Grüner György, aki a tudományos oktatás, képzés területén is lát javítanivaló területeket: „Harminc éve egy doktori hallgatónak nagy esélye volt, hogy szintén egyetemi tanár lesz. De manapság a diákok végzés után máshol is keresik a lehetőségeket, hisz telített a tudományos élet. Az iparban helyezkednek el, vagy kisvállalatokat alapítanak, befektetési vállalatoknál dolgoznak.

Egy felelős professzor diákjainak ezért megtanítja azt is, hogy hogyan kell egy szabadalmat írni vagy vállalkozást alapítani. Ez itthon hiányzik, az innovációt nem oktatják”

- foglalta össze az általa kritikusnak vélt pontokat a szakértő.

A teljes interjú a Mandiner Makronóm oldalán olvasható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában