Az egri hegybíró elárulta, milyen lesz az idei évjárat

Mint arról cikkben és galériában is beszámoltunk, Márton-napi vacsorát tartott az Egri Bikavér Borlovagrend a Juhász Testvérek Pincészetében, ahol a finom libaétkek mellé zsenge új borokat is kóstolhattak a vendégek. A gasztronómiai élményt színvonalas előadások is fűszerezték, az egri borvidék idei termésminőségéről, az évjárat jellemzőiről Tarsoly József, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának hegybírója beszélt. 

A szürettel és az újborral kapcsolatban elmondta, biztató az idei évjárat, de  a következő években derül ki, milyen minőségűvé forrja ki magát az újbor. 

– Elsősorban a vörös borokra igaz ez, de a fehér borok is felülmúlják a várakozást – tette hozzá. Tájékoztatása szerint az idei szüretet 30 nappal korábban kezdték a megszokottnál a szakemberek, és  ugyanennyivel korábban fejezték be. 

Biztató az idei évjárat, főleg a vörösboroknál

– Az év főleg a nagy aszály miatt állította kihívások elé a borászokat és szőlőtermelőket az egri hegyközség dűlőin – emelte ki. A hegybíró országos adatokat is említett: a magyar szőlőterületek nagysága összesen 55 ezer 279 hektár 2024-ben, és ennek a kétharmadán meg lehetett termelni az igényeknek megfelelő mennyiséget. – Egyik szempontból ez pozitív mérleg, mert azt mutatja, korszerű a magyar szőlőültetvények összetétele, hiszen 4-5 ezer tőke található hektáronként, és a minőség is jobb, a tőketerhelés pedig alacsonyabb – vélekedett Tarsoly József, aki hozzátette: borfogyasztás szempontjából már nem ennyire pozitív a kép, hiszen a kulturált borfogyasztás még mindig státuszszimbólum, és a magas minőségű nedűket még mindig luxusterméknek tekintik az emberek. Tarsoly József szerint ezen változtatni kell, és örömét fejezte ki, hogy néhány középiskolában és egyetemen már az oktatás része a borkultúra alapismereteinek megismertetése és bővítése.

 A szőlőművelés költségeivel kapcsolatban Tarsoly József elmondta:  mintegy másfél millió forintot tesz ki hektáronként. Az aszály miatt a szokásos átlaghoz képest 50-60 százalékos termésmennyiség volt, hiába volt sok fürt, kevés volt azok szárazanyaga. Tarsoly József a céltudatos tervezés fontosságát hangsúlyozta és kiemelte: ha egy szőlész, borász már metszéskor eldönti, hogy mit szeretne kezdeni a szőlővel, kinek, milyen minőségben szeretne termelni, előnybe kerül. Az egri borvidék színvonalával kapcsolatban arról beszélt: a hegyközség számára nem a mennyiség, hanem a magas minőség a cél, amellyel megmutathatja sokszínű arcát, dűlőinek igazi szépségét.

 – Ebben az esetben a hozamkorlátozás lehet a cél - fogalmazott, majd hozzátette: az idei év is azoknak a termelőknek kedvezett szőlőminőség tekintetében és a bor magas színvonalával kapcsolatban, akik tudatosan alacsonyabb fürtszámmal dolgoztak.